RETRO-FOOD

London – Teatime

2010-03-06T22:39:00.007+01:00

2009. szeptember 2-a és 4-e között az Unilever Lipton csapatának meghívására a tea hazájában ismerhettük meg közelebbről e nemes ital történetét és a legújabb fejlesztéseket Antal Emesével együtt. Érkezésünk után buszos kiránduláson vettünk részt, idegenvezetőnk, Heather segítségével sokat megtudtunk Londonról és számos történelmi személyről, majd szabad program keretében folytattuk a felfedezőutat.

A következő nap a szakmáról szólt. Sharnbrookban, a Lipton Teaintézet központjában töltöttük a délelőttöt, ahol szakmai előadásokat tartottak nekünk a teakészítésről, a tea jellemzőiről és az emberi szervezetre kifejtett élettani hatásairól. A teakóstolásról egy rendkívül érdekes filmet is megtekinthettünk. Nem itt hallottunk arról először, hogy Sir Thomas Lipton neve mára egyet jelent a modern európai teázás megteremtésével. 1871-ben a skóciai Glasgow-ban nyitotta első boltját, huszonegy esztendős korában, majd teaültetvényeket vásárolt. A teatermesztést finom és nemes művészetté fejlesztette, egyedülálló és üdítő ízeket alkotva keverte a teákat, s ez rövid idő alatt nagy hírnevet hozott számára. Sir Thomas Lipton megelőzte saját korát, az első igazi modern hirdetőnek tekinthető, akinek köszönhetően a Lipton márka manapság több mint százötven országban ismert. A vállalat a felhasznált teákat nem kizárólag vásárlás révén szerzi be, hanem jelenleg is vannak saját ültetvényei. Ezenkívül harmincöt országból teákat is importál, hogy az állandó íz és a folyamatos ellátás megoldható legyen.
Az elmélet után a gyakorlat következett: két csoportban a melegházat és a laboratóriumot is megnéztük. A filteres teákkal ismerkedhettünk meg közelebbről, néhányat meg is kóstolhattunk. A teafilter feltalálása Thomas Sullivan – amerikai teakereskedő – nevéhez fűződik, aki 1908-ban állt elő az apró selyemszütyők ötletével, amelyekben termékmintákat ajándékozott vásárlóinak. Az egyik vásárló forró vízbe helyezte a kis tasakot, s ezzel megszületett a teafilter. Az 1920-as évek elején Sir Lipton kézzel kötözött gézcsomagokban értékesítette a teát a szállodák és az éttermek számára. 1929-ben ezeket a tasakokat átalakították, hogy otthoni használatra is alkalmasak legyenek. Amellett, hogy egyre praktikusabb lett a tealevelek csomagolása, az újabb és újabb filterek kifejlesztésénél az is szempont volt, hogy minél könnyebben és teljesebben kioldódjon a tealevelek, gyümölcsök és fűszerek íze. A kezdetek óta a teafilter nagy változáson ment keresztül, de ezek közül az egyik legérdekesebb a piramis alakú filter bevezetése volt.
A Lipton új, piramis alakú filterei segítik a tealevelek, a gyümölcsdarabok és a fűszerek aromájának jobb kioldódását. Az új forma azt is lehetővé teszi, hogy még nagyobb tealevelek és gyümölcsdarabok kerülhessenek bele a különlegesen finom ízek és a kiváló minőség érdekében. A filterek formatartó anyagból készültek, amely lehetővé teszi a tea jobb kioldódását, s nem változtatja meg a teakeverék ízét. A Lipton piramis alakú teái között találunk fekete teákat, ízesített fekete teákat, gyümölcs- és herbateákat, valamint még ritkaságnak számító teakülönlegességeket is.

Az intézetből délután a közelben levő Woburn Abbey-be vezetett az utunk, ahol idegenvezetővel járhattuk be a gyönyörű vidéki kastélyt, és a család által évszázadok alatt összegyűjtött teáskészleteket is megcsodálhattuk. Ezután a program már „csak” az evés-ivásról szólt: egy hamísítatlan angol délutáni tea után (elmaradhatatlan uborkás szendviccsel és krémes süteménnyel) vacsorázni mentünk egy tipikus vidéki étterembe. Bár igyekeztünk könnyebb fogásokat választani, esti programot már senki sem vállalt.

A harmadik, pénteki napunkat szabadon tölthettük városnézéssel, vásárlással. Köszönet a három felejthetetlen napért, amelyet hazai, cseh és szlovák újságírók között tölthettünk. A szervezők mindenre gondoltak, így nemcsak szakmai, hanem kulináris élményekkel is gazdagodtunk, megismerkedhettünk Londonnal és az angol vidékkel, „countryside”-dal, kicsit a szokásokkal is. Az utazás vége kissé izgalmasan alakult, hiszen majdnem lekéstük az indulást. A másfél órás utat a gatwicki reptérig csaknem három óra alatt tettük meg egy csúnya balesetnek köszönhetően. Szerencsére a szervezők elérték, hogy megvárjon bennünket a gép, így némi késéssel, de épségben hazaértünk. Bármikor indulnánk vissza.

Kovács Ildikó dietetikus
Megjelent: Új Diéta 2009/5-6

Szója kisokos

2010-03-02T17:49:00.000+01:00

10 dolog, amit a szójáról tudni kell

1. A szója (Glycine soja) a pillangósvirágúak családjának Glycine nemzetségébe tartozik, amelynek caknem hatvan faja ismeretes. Morfológiailag a babhoz hasonló egynyári, lágy szárú növény.

2. A szója őshazája Délkelet-Ázsia. Kr. e. 1000 körül kezdték fogyasztani, miután a kínaiak megtanulták az erjesztését. Európában csak a XVIII. században honosították meg. A hazai hasznosítása a múlt században kezdődött, de rendszeres termesztése csak 1935-től jellemző. A világon a legnagyobb mennyiséget manapság az Egyesült Államokban termesztik évente 20–24 millió hektáron.

3. A szójamag energiatartalma 100 g-ban 451 kcal (1888 kJ), szénhidráttartalma 32,7 g (ebből 8,1 g élelmi rost) és zsírtartalma 21,6 g. Zsírsavösszetételét tekintve 4,8 g egyszeresen telítetlen és 12,2 g többszörösen telítetlen zsírsav (1443 mg ómega-3- és 10 765 mg ómega-6-zsírsav) forrása. Fehérjetartalma 39,6 g az amerikai NutritionData adatbázis szerint. Aminosav-összetétele alapján biológiailag csaknem teljes értékű fehérjének tekinthető, csak kéntartalmú aminosavakat nem tartalmaz, s a feldolgozás során a lizintartalma csökken.
Kiemelkedően gazdag K- (37,0 µg), B2- (0,8 mg/100 g) és B1-vitaminban (0,4 mg/100 g), de foláttartalma (205 mg/100 g) is számottevő. Az ásványi anyagok közül a mangánt (2,2 mg), a magnéziumot (228 mg), a foszfort (649 mg), a cinket (4,8 mg) és a rezet (1,1 mg), valamint a vasat (3,9 mg) és a szelént (19,3 µg) kell elsősorban megemlítenünk, de kalciumtartalma sem elhanyagolható (140 mg).

4. A szójabab genisztein és daidzein izoflavonokat is tartalmaz, amelyek fitoösztrogének. Ezek táplálkozás-élettani hatása következtében a szója megítélése meglehetősen ellentmondásos. Számos kutatásból kiderült, hogy a szójából készült ételek csökkenthetik bizonyos nemi hormonokkal összefüggésben kialakuló, nemi hormonok befolyása alatt álló daganatos betegségek (pl. prosztata- és emlőrák) gyakoriságát. Más kutatások eredményei szerint a szója serkentheti a hormonérzékeny daganatos sejtek növekedését, s befolyásolhatja a kezelésre használt gyógyszerek hatékonyságát.
A szója a pajzsmirigy hormontermelő működését gátló hatású goitrogéneket, valamint fitinsavat tartalmaz, amely a mikotoxinok megkötésén kívül gátolja alapvető ásványi anyagok felszívódását is. Szívvédő hatását koleszterinkötő képességének és ómega-zsírsavtartalmának tulajdonítják, de ezeket is több vizsgálatban cáfolják.

5. A Távol-Keleten elsősorban szójabab (natúr, pörkölt) és -csíra formájában fogyasztják a szóját. Nálunk inkább a szójatejet, a tofut (szójasajtot, szójatúrót), a szójaszószt, a szójaolajat, a szójalisztet és a szójagranulátumot kedvelik. A szójacsírát salátaként, de zöldségköretként is elkészíthetjük. A tofu (szójasajt) szójatejből készült lágy, sajtszerű alapanyag (a tempeh vagy temph a szójasajt érlelt változata). Jó húspótló, de erősebb fűszerezést igényel, mint a húsok általában. A miszó (fermentált szójakrém), amely alapvető japán ízesítő alapanyag, szószokban, pácokban, salátaöntetekben, mártogatnivalókban és főételekben is használható. A natto ennek érlelt szójakrémváltozata. A szójaszósz (szója alapú ételízesítő) remekül illik levesekhez, sültekhez, rizsételekhez és salátaöntetekhez. A szójaliszt helyettesítheti a tojást a süteményekben. A szójatej kiválóan alkalmas a tehéntej helyettesítésére, mert tejérzékenyek is fogyaszthatják.

6. A szójatermékek között szójakoncentrátumot, szójafehérje-izolátumot, texturált szójafehérje-termékeket, szójalecitint (E 322) és hidegen préselt szójaolajat is találunk. A szójaolaj a félig száradó olajok csoportjába tartozik. Telített zsírsavakból 17, egyszeresen telítetlen zsírsavakból 23, míg többszörös telítetlen zsírsavakból 60%-ot tartalmaz.
Az élelmiszeriparban a szóját például édességek, hústöltelékek és pástétomok készítésére használják, s adalékanyagként rendkívül sok termékben előfordul, ezért az allergiásoknak fokozottan kell figyelniük az élelmiszercímkéket.

7. Újszülötteknél hat hónapos korig nem javasolják a szójatápszer adását az allergia veszélye miatt, de a modern tápszerek már nem tartalmaznak proteázinhibitorokat, így teljes biztonsággal adhatók újszülöttkortól is. A szójából készült készítményeket minél később vezessük be a kisgyermek táplálkozásába. Ügyelni kell arra, hogy a tehéntejre allergiás csecsemők általában a szójafehérjére is érzékenyek.
A szójából készült ételek hasi diszkomfortérzést és gázképződést okozhatnak. Mint mindenre, így a szójára is igaz: mértékkel kell fogyasztani ahhoz, hogy elsősorban az előnyeit élvezhessük.

8. A Food and Drug Administration (FDA) elnevezésű, egyesült államokbeli egészségügyi hivatal egymástól független ötven tanulmány elemzése után napi 25 g-ban határozta meg a naponta kockázatok nélkül fogyasztható szójafehérje mennyiségét. Ez körülbelül 300 g tofunak vagy 800 ml szójatejnek felel meg.

9. Az élelmiszeriparon kívül a festékipar, a műanyaggyártás és a gyógyszeripar is felhasználja a szóját, illetve félig száradó olaját. Az olaj kinyerése után visszamaradó szójadara nélkülözhetetlen fehérjetakarmány.

10. A szója angol neve – soy – a japán shōyu szó átírásából származik, a soya ugyanennek a szónak a holland változata.

Kovács Ildikó dietetikus
Megjelent: Új Diéta 2009/2

Top 10 blog, nem csak gasztronómiáról

2010-03-01T17:09:00.005+01:00

A blog időszakonként újabb bejegyzésekkel bővülő weboldal, afféle napló. Az eredeti „weblog” kifejezés a „web” és a „log” (napló) szó összetételéből keletkezett, ebből rövidült a mára bevetté vált blog alak. Számos magyar nyelvű szakmai blogot olvashatunk az interneten, a válogatás ezekből készült. Mivel sorrendet – a blogok témakörének különbözősége miatt – nehéz lett volna felállítani, a felsorolás a blogok címének betűrendjében történt. Vigyázat, szubjektív!

1. Ági főz - Tűzhely és íróasztal
Kern Ágnes blogja régi kedvencem. Öt éve íródik, jelenleg a harmadik blogszolgáltatót taposva (bizony, ez is benne van a pakliban) az 581. bejegyzésénél tart. Ági (http://www.kernagi.hu) nagyon jól ír, remek témákat választ, életszemlélete átsüt a blogon. Volt egy időszak, amikor tejmentesen kellett étkeznie, ezek a bejegyzések különösen érdekesek. A szerzőnek több könyve is megjelent már (A Balkán ízei, Ételek és életek – rendhagyó szabadkai szakácskönyv), s úgy tudom, hamarosan olvashatjuk a legfrissebbet.

2. Beszerző - Gasztrováltozat
Saját bevallása szerint egyáltalán nem „delikátblog”, hanem a rég elfelejtett nyersanyagokat, ízeket szeretné az olvasókhoz eljuttatni. Szívesen veszi, ha a minőségi árura vagy termelőre hívjuk fel a figyelmet. A 2008 novemberében indult blog szerzőjének tapasztalatai szerint Magyarországon is majdnem minden megterem, amit érdemes az asztalra tenni, de a fogyasztók gyakran nem tudják, hol keressék. A blog szerzőjének célja, hogy az egyszerű termékek közvetlenül a termelőtől kerüljenek a fogyasztóhoz, megkerülve a lánckereskedőket. Ennek érdekében heti rendszerességgel ajánl olyan terméket, amelyet kiváló minőségűnek tartanak, hiszen ismerik a termelőjét.

3. Duende - Szellem a fazékban és más furcsaságok
A blog szerzője a „való életben” Bach-virágterapeuta (is). Elve, hogy ideje a gyógyításról kialakult nézeteinket is modernizálni. Emellett a főzés is a szenvedélye. A blogban sok húsmentes receptet találunk, de ár (pénztárcavastagság), nehézségi fok és idényszerűség (hónapok) szerint is csoportosítva vannak a fogások. A legnagyobb értéke számomra mégis az, hogy a bevezető szövegek mindig elgondolkodtatók, s meghatározzák a napomat.

4. Food & wine
Szintén 2008 novemberében indult a Food & wine. Házigazdája Csíki Sándor, aki az ELTE Természettudományi Karán végzett, kereskedő, gasztronómiai szakíró, de olvashatjuk itt többek között Ambrus Lajos írásait is. Ételekről, borról, gasztronómiáról írnak, saját bevallásuk szerint „néha szórakoztatóbban, nemritkán szárazabban, de mindig a pontosság igényével. Nem ígérünk habkönnyű olvasmányokat, de azért törekszünk a könnyedségre”. A tartalomjegyzéket böngészve a nemzetközi konyha, a borok, a bor és étel párosítása, a magyar konyha, a történelem és a molekuláris gasztronómia területéről találunk írásokat, de természetesen recepteket és véleményeket is olvashatunk például éttermekről.

5. Fűszer és lélek - Hétköznap sietős, szombaton kóser.
Fűszeres (Bodrogi) Eszter a gasztrobloggerek nagyasszonya – a szó legjobb értelmében. Zsidó gasztroblogja 2007 óta már többször nyert díjat a GoldenBlog-versenyen, óriási a látogatottsága, szerintem mindenki ismeri. Könyvét (www.zsidoszakacskonyv.hu) az Új Diéta 2008/5. számában már megdicsértük. A blogot azért szeretem, mert megosztja az alkotás örömét, bepillantást enged a hétköznapokba. Praktikus, gyakorlatias, nemcsak az ételei, hanem a stílusa is ízes, s a humora is remek. Nem utolsósorban egy olyan kultúrával ismertet meg, amely nagyon közel áll hozzám, nem csak gasztronómiai értelemben.

6. Ízbolygó - Ahol minden a nyelved körül forog
A tavalyi GoldenBlog győztese gasztrokategóriában. Már jóval előbb kiszúrtam magamnak, s – mit tesz Isten? – nemrégiben személyesen is találkoztam Tündével, aki kifaggatott az étlaptervezés és -elemzés kérdéseiről, hiszen a Kerekerdő Óvoda gasztronómiai kérdései is rá tartoznak. Harminckét éves, nő, feleség és anya, aki szereti a családját, a gyermekeket, a finom ételeket és a jó borokat. Szeretné, ha minden családban központi hellyé válna a konyha. Véleménye szerint újra kell tanulnunk enni, inni, beszélgetni. Együtt, egymással. A fantáziadús fogások mellett az okos írásokat és a gyönyörű ételfotókat is imádom ezen a blogon.
Fotó forrása: http://izbolygo.extra.hu

7. Koleszterin – diéta
A blog szerzője, Camarosa végzős dietetikushallgató, 2008 novembere óta publikál. Maga is érintett a témában, azért hozta létre a blogot, hogy segítsen sorstársainak, s egyben leendő szakmáját is gyakorolja. Sok fontos írást találhatunk itt, mintaétrendeket, recepteket, ajánlásokat, magyarázatokat. Nagyon drukkolok Camarosának, hogy ne hagyja abba harminc bejegyzés után, talán ez az írás is segít ebben. Blogolni ugyanis nem könnyű, ezt a gyakorlatból tudom. Egy ideig hajtja az embert a lelkesedés, azután kezdi úgy érezni, hogy a kutya sem olvassa, vagy legalábbis nem reagál rá. Remélem, ez a szakasz már elmúlt, s a fórumos sikerek meghozzák az íráskedvet a szerző számára.

8. Kontár komlókutató
Az áruismeret fontos dolog, így nem árt képben lenni az alkoholos italok, ezen belül a sör választékával kapcsolatban sem. Borokról rengeteget olvashatunk, több magazin is született ebben a témakörben. A sör – úgy látszik – nem annyira elegáns, hogy ajánlhassuk különböző fogásokhoz, pedig számtalan típusa van, se szeri, se száma a különböző jellegű és ízvilágú söröknek. Épp ezért érdemes bepillantani ebbe a blogba, ahol szakértő kritikákat találhatunk mindenféle udvariskodás nélkül, néha elég vitriolosan fogalmazva. Tehát „változatos, rendkívül izgalmas és lebilincselő módon újabb és újabb sörök recenziójára lehet itt számítani, a szakmai megalapozottság és elfogulatlanság legcsekélyebb jele nélkül, mintegy vezérfonalként szolgálva a sörök iránt hasonlóan mérsékelten szakértő olvasóközönség manipulálásához”. A szerző pontozza is a söröket, a világklasszistól a jón át a sörgyári szennyvízig. Mert, sajnos, ilyen is van, jó, ha messzire elkerüljük – ellentétben a bloggal.

9. Tapasztalt orvos kezdő blogja
A blogot jegyző dr. Katona Zsuzsa szűkebb szakmája az aneszteziológia és intenzív terápia. Csaknem húszéves szakmai tapasztalattal, „sikerekkel és nem kevés terápiás kudarccal a háta mögött próbál a mai magyar egészségügy berkein belül lehetőleg továbbra is ambíciózusan és humánummal megbirkózni a mindennapok feladataival”. A 2008 márciusában indult blogot akkor szerettem meg, amikor kedvenc dokim, dr. House eseteit elemezgette sorozatban és nagyon élvezetesen. Persze, sokkal komolyabb dolgokról is olvashatunk a blogban: havonta néhány alkalommal a gyógyításról, annak személyi, tárgyi, gazdasági és néha politikai feltételeiről.

10. Vegasztrománia arról, hogy a vegetáriánus konyha nem csak a rántott sajtot jelenti…
Nana, a blog szerzője így vall magáról: „Az emberben megszületik a vágy, hogy kifejezze azt, ami benne rejlik. Az energia formát keres magának, én meg azon vagyok, hogy találjon is.” A misztikus 07-07-07 dátum mellett egy lábtörés hívta életre a blogot, amelyben szerzője gyakorló vegetáriánusként mutatja be, hogy hús nélkül is lehet kiegyensúlyozottan, változatosan, sőt, ínyenc módon táplálkozni.

Kovács Ildikó dietetikus
Megjelent: Új Diéta 2009/2

TOP 10 2008-ban megjelent szakácskönyv

2010-02-28T15:17:00.009+01:00

Vigyázat! Szubjektív! A mintavétel két dietetikus ízlését, érdeklődését tükrözi. Mivel sorrendet – különbözőségük miatt – nem tudtunk felállítani, szerzők szerinti betűrendben listáztuk olvasmányainkat.

1. Bödör Zoltánné – Kovács Zoltán: Sütemények. Hagyományosat egészségesen
Napfényes Élet Alapítvány, Budapest, 2008.

A sütemények és a desszertek mindannyiunk életét megédesítik. Sem fanatikus vegetáriánusnak, sem édességfüggőnek nem kell lennünk ahhoz, hogy kézbe vegyük az igen szép kiállású, spirálkötésű kiadványt, bár tisztán növényi alapanyagok felhasználásával készült, ízletes finomságokat találunk benne. A kiegyensúlyozott táplálkozásban helye van olyan értékes tápanyagok beiktatásának, amelyeket a teljes őrlésű gabonalisztek, a (természetes) édesítőszerek és a növényi olajok tartalmaznak. A könyv szépséges fotókkal ellátott lapjairól nem a „food-stylist” trükkjei köszönnek vissza, hanem a mindennapok hagyományos süteményeit látjuk, ahogy magunk is el tudjuk készíteni. A piskóták, torták, kelt és leveles tészták, kevert és gyúrt, valamint sós sütemények számos variációja segítséget nyújt abban, hogy tisztán növényi alapanyagokból is klasszikus „édességeket” tudjunk varázsolni, a szerzők szándéka szerint egyszerűen és gyorsan. Ez utóbbi azonban nem könnyű, hiszen a könyvet nehéz letenni.

2. Crick, Mark: Kafka levese
Alexandra, Pécs, 2008.

Irodalmi és gasztronómiai ínyencség – a világirodalom 14 receptben, áll az alcímben. Mark Crick fotós nagy fába vágta a fejszéjét, amikor elkezdett mások stílusában írni. A címadó Kafka mizolevesén kívül – többek között – Chandler kapros báránya, Chaucer hagymatortája, Harold Pinter sajtos piritósa, Borges nyelvhala, Steinbeck gombás rizottója és Proust tiramisùja is előkerül. A nők közül Virginia Woolf és Jane Austen paródiáját olvashatjuk kinek-kinek a saját stílusában megírva – recept vagy ételleírás formájában. Igaz, a kötet igényel némi olvasottságot, de ennek birtokában nagyon jól fogunk szórakozni. A szerző által illusztrált könyv emellett még szép is.

3. Csoma Éva, W. (szerk.): Ötkarikás szakácskönyv
Sportlife Média – Sportmix – Champs Sport Pub, Tatabánya, 2008.

Az olimpiai játékok évében megjelent, ráadásul annak kezdetére időzített könyv mi másra kereshette a választ, mint hogy: mit esznek a bajnokok? Tudnak-e főzni, mi a specialitásuk, mit szeretnek enni és mit nem? Hogyan birkóznak meg a külföldi konyhák különlegességeivel a hetekig tartó edzőtáborok alkalmával? Hogyan képesek megszabadulni – ha kell – napok alatt öt-hat kilótól, miközben sok energiát mozgósítanak? Mennyire tartják a felkészülés részének az étkezést, azt, hogy mikor és főleg mi kerül az asztalra? Változtak-e, s ha igen, miben változtak étkezési szokásaik aktív pályafutásuk befejezésével? A megkeresettek (Benedek Dalma, Borkai Zsolt, Czene Attila, Igaly Diána, Kiss Balázs, Valkai Ágnes – a teljesség igénye nélkül) között van fiatal és fiatalos, szinte valamennyi olimpiai sportág képviseletében. A válaszok – mint ahogy az általuk kedvencként megjelölt ételek, sőt, ők maguk is – sokszínűek és változatosak. A könyv bepillantást enged a tatai edzőtábor konyhai titkaiba is, de megtudhatjuk azt is, hogy a sportolók is emberek, akiknek jó része „civilként” a legegyszerűbb, leghagyományosabb magyaros fogásokat kedveli a rakott káposztától a mákos gubáig vagy a sült kacsamellig.

4. Dahlke, Rüdiger – Neumayr, Dorothea: Evésről, ivásról és az életről. Főzzünk érzékeink örömére: 89 recept különleges alkalmakra
Bioenergetic, Budapest, 2008.

A német orvos terapeuta és konyhafőnök szerzőpáros az érzékek, az élvezetek és az általuk egészségesnek tartott konyhaművészet birodalmába kalauzol el minket. A leírt nyolcvankilenc ételt különleges alkalmakra szánták: a könyv csaknem kétszáz oldaláról sugárzik, hogy az evés élvezet, a főzés pedig szeretet. A receptek kiváló példái az igényes, értékes alapanyagokból, nagy szeretettel elkészített – testnek és léleknek egyaránt javára váló – ételcsodáknak. A gyönyörű fotókkal illusztrált könyvben egyebek mellett azt is megtaláljuk, hogy a szerzők holisztikus szemléletét tükröző melyik táplálkozási típusba tartozunk, s a bemutatott ételeket hogyan osztályozzuk. Megtudhatjuk, hogyan hatnak a receptek formájában közreadott ételek szervezetünk sav-bázis háztartására, s azt is, milyen hányadban tartalmaznak szénhidrátot, fehérjét és zsírt, mekkora az energiatartalmuk – igaz, ezek a szakember által alig értékelhetők. Az energiát adó csoportok arányonkénti feltüntetése elnagyolt, a megadott energiaértékek (kcal) számításának alapja – a számos kiváló német tápanyagtáblázat ellenére – ismeretlen adatbázisból származik, ezért is adódnak nagy eltérések, ha utánaszámolunk az energiatartalmaknak.

5. De-ta, Hsziung – Simonds, Nina: Egy falat… Kína
Aréna 2000, Budapest, 2008.

A TV Paprika könyvek sorában nagy népszerűségnek örvendő Egy falat… sorozat legújabb kötete a világ egyik legnagyobb „konyhájába”, Kínába kalauzol el bennünket. Biztosak lehetünk benne, hogy a 2008-as megjelenés nem független a pekingi olimpiától. A kínaiak nemcsak ízeikben vagy a jellegzetes kínai ízvilágért felelős hozzávalókban különülnek el más konyháktól, hanem az ételek elkészítésének és tálalásának módjában is. Kínában az étkezés és az élet szoros kapcsolatban van – látszólag az alapanyagok nagy részének vannak gyógyító vagy spirituális tulajdonságaik, s minden ételnek szerencsehozó erőt tulajdonítnak. Mi a titka a kínai konyhaművészetnek? Megtudhatjuk a gyönyörűen illusztrált receptgyűjteményből, miközben az ország kultúrájáról is olvashatunk.

6. Fűszeres Eszter: Fűszer és lélek. Zsidó konyha itt és most
Magánkiadás, Budapest, 2008.

A Fűszeres Eszterként ismert és olvasott magyar gasztroblogger szerint a zsidó tradíció átértelmezve, felújítva, egyéni kreativitással megbolondítva, de mégiscsak teljességében ott van a hétköznapokban, a családi vagy baráti ebédekben, vacsorákban. Minden receptje három részből áll: a hozzávalók felsorolását és az étel elkészítésének leírását rövid bevezető szöveg előzi meg az étel eredetéről és a hozzá kapcsolódó történetekről. Tradicionális zsidó ételek receptjeit éppúgy tartalmazza a könyv, mint a kóser konyhának más konyhákkal való fúzióit: maceszlasagna, háromsajtos rakott krumpli, csicseriborsó-sólet, joghurtos szederfagyi. A receptek mellett hasznos segédleteket is kapunk, például a kalácsfonáshoz, de a kóser konyháról és a zsidó ünnepekről is szó esik, lényegüket és menetüket bemutatva, az ajánlott ünnepi menüsorokkal. Az ételekről, a hozzávalóikról, valamint az edényekről és a különböző konyhai tartozékokról készült fotók nagyon szépek, ahogy a színek választása és a tördelés is. A könyv magánkiadásban készült, emiatt profizmusa külön is dicséretet érdemel.

7. Jenyenko, E. (szerk.): Ötletes kölyökkonyha. Mindennapi ételek – fantáziadúsan
Aréna 2000, Budapest, 2008.

A vékony, ám annál tartalmasabb kiadvány önmagáért beszél. Tipikusan az a kötet, amelyről nem írni és nem beszélni, hanem látni kell. A receptkönyvben remek ötleteket találhatunk arra, miként szerettessük meg a gyermekekkel a zöldségeket, miként készítsünk például kedves figurákat és kedvenc állatokat belőlük. A házi készítésű születésnapi torta személyre szóló dísze lehet a nápolyikból és kekszekből épített (Thomas-) mozdony vagy a mézes puszedliből alkotott cica. A könyv lépésről lépésre mutatja be azoknak az ételeknek az elkészítési módját, amelyek a gyermekekkel együtt alkothatók meg. A kiadvány sokat segíthet a rosszul evő gyermekek szüleinek is, ugyanis a benne levő szendvicseknek, zöldség- és gyümölcsfalatoknak, köreteknek, húsoknak és édességeknek – korhatárra való tekintet nélkül – kevesen tudnának ellenállni. Bikaburger, ehető sárkány, oroszlán, bálna, malac, madárka, nyuszi, zöldségből megelevenedő holló, bika, méhecske, gyümölcspillangó a gyümölcsgombán, zöldborsópüré békának álcázva, virslirepülő, halfiléből páva, míg kekszből oldsmobil születhet. Remek móka már az elkészítésük is, egy gyermekzsúron pedig garantált sikert arathatunk a nemcsak szép, hanem egészséges és finom alkotásokkal.

8. Jones, Anouska: Alacsony zsírtartalmú ételek. Zsírszegényen, ízgazdagon
Aréna 2000, Budapest, 2008.

A TV Paprika könyvek sorozatban megjelent kötet előételeket, főételeket, valamint desszerteket gyűjt csokorba 4 g-nál kisebb, 5–9 g közötti és 10–15 g közötti zsírtartalom szerinti bontásban. A zsírfelvétel csökkentésére általánosságban használható praktikákat kap az olvasó. A testtömegcsökkentő étrend összeállításához nem tekinthetjük követendőnek a javasolt, napi maximális 30–40 g zsírfelvételt, s a tápanyag-adatbázis is eltér az általunk megszokottól. Ahhoz viszont számos ötletet kapunk, hogy miként készítsünk alkalmanként magunknak és családunknak zsírszegény ételeket, s mit tanácsoljunk betegeinknek ezzel kapcsolatban. Természetesen nem minden ételnek készíthető el a zsírszegény változata az ízhatás csorbulása nélkül, de étlapunk összeállításához és a zsírszegény ételek kiválasztásához a könyv száztizenhat receptje remek segítség lehet.

9. Lawson, Nigella: Nigella expressz. Finomat gyorsan
Szukits, Szeged, 2008.

Nigella Lawson 1998-ban kiadott első szakácskönyve már bestseller lett. A British Book Award 2000-ben az év szerzőjének választotta. Ekkor kezdte el televíziós karrierjét, s főzőműsoraival szintén nagy sikereket arat. 2007-ben került képernyőre a Nigella Express című műsor, amelyet újabb és még nagyobb könyvsiker követett – csak Angliában egymillió példányban kelt el. Hazánkban is nagyon kedvelt, különösen a gasztrobloggerek istenítik. Megkapó az egyszerűsége, akár a barátnőnk is lehetne. Az ételhez fűződő szenvedélye sokakat visszacsalogatott a konyhába, hiszen őt olvasva könnyen elhisszük: házi istennőnek lenni nem varázslat. Rövid és lényegre törő leírások, egyszerű receptek viszonylag kevés hozzávalóval egy oldalon, egy-egy (gyönyörű) fotóval. Különleges hozzávalók (tenger gyümölcsei, egzotikus gyümölcsök és zöldségek) ugyan előfordulnak, de a többségük már itthon is beszerezhető, s vásárolni mindenképpen kell. Nigella gyors reggeliket, vacsorákat, vendégváró falatokat, „villámkényeztetőket”, sőt, klasszikus ételek gyorsított változatát vonultatja fel úgy, hogy a tervezéshez és az előkészítéshez is jó tippeket ad.

10. Ramsay, Gordon: Vasárnapi ebéd
Alexandra, Pécs, 2008.
Egy valami bizonyos: Gordon Ramsay valahogy mindig eléri, hogy beszéljenek róla, ezért mi sem hagyhattuk ki. Vasárnapi ebéd elnevezésű kampányának lényege, hogy a főzés ne jelentsen nyűgöt, s a családok ismét együtt üljenek le az ebédlőasztalhoz. A kezdeményezés részeként, amelynek alapjául egy televíziós műsor szolgált, Ramsay a vasárnapi étkezéseket teszi rendbe: bevált és hagyományos menüket „újít fel” vagy cserél ki egy addig szokatlanra. Lehet válogatni a pármai sonkás parmezánpuffancsoktól a marsalacsirkén át az ördöghallal készített currys kagylóig. Teljes menüsorokat ajánl a hagyományos sültektől az egyszerűbb ételsorokon át a francia, olasz, spanyol és ázsiai ihletésű menükig. Néhol az alapanyagok sokfélesége megnehezíti az elkészítést, de elvégre nem a rántott csirke – sült krumpli – uborkasaláta hármasról akarunk esszékötetet olvasni.

Lelovics Zsuzsanna és Kovács Ildikó dietetikusok
Megjelent: Új Diéta 2009/1

Szívünk Napja 2008 - táplálkozás

2010-02-27T16:52:00.011+01:00

A Szívünk Napja 2008 rendezvényeken részt vevők egészségtudata és táplálkozása

Bevezetés és háttér
A szív-ér rendszeri betegségek több áldozatot szednek Magyarországon, mint valamennyi más betegség, baleset és más halálok együttesen (1). A Szív Világszövetsége (World Heart Federation, WHF) a szívbetegségek terjedése miatt javasolta 1999-ben, hogy minden szeptember utolsó vasárnapja legyen „World Heart Day”, a Szív Világnapja (2).
2008. szeptember 28-án országszerte több rendezvény is szívünk egészségéről szólt. „Ismerje meg kockázatát” mottóval a Magyar Nemzeti Szívalapítvány és a Magyar Kardiológusok Társasága várta az érdeklődőket a Városligetben, a Flora Szívünk Napját pedig a Margitszigeten rendezték meg.
Az Egészséges Magyarországért Egyesület 2004-óta vesz részt ezen az eseményen. A Szívbarát program önkéntes munkatársaiként az idén is mindkét helyszínen jelen voltunk, s kérdőívvel felmérést végeztünk e rendezvényeken megjelentek körében.
A Szívünk Napján a figyelem középpontjában a szív-ér rendszeri betegségek kiemelkedő gyakorisága, valamint a mindennapi életben is megvalósítható megelőzési módszerek (táplálkozás, testmozgás, stresszkezelés) állnak. Mivel a szívbetegségek és érrendszeri problémák java része egészségesebb életmóddal megelőzhető, ezért dietetikusként – természetesen – az életmódváltásra, ezen belül elsősorban a táplálkozás szerepére hívtuk fel a figyelmet, az egészséges táplálkozást népszerűsítettük közérthetően, ugyanakkor hitelesen és megalapozottan.

Célok
Felmérésünk során e két fővárosi rendezvényen részt vevőknek az életmódjukról és táplálkozási szokásaikról alkotott véleményét, valamint a szív-ér rendszeri prevenciót vizsgáltuk. A következő kérdésekre kerestünk választ: milyen a Szívünk Napja idei rendezvényein részt vevők BMI-értéke és testzsíraránya? Mennyire egészséges a Szívünk Napjára látogatók életmódja, s mennyire elégedettek táplálkozási szokásaikkal? Vizsgáltuk azt is, hogy véleményük szerint megelőzhetők-e a szív-ér rendszeri betegségek, valamint minek a hatására változtatnának táplálkozási szokásaikon.

A felmérésben részt vevők és módszer
A Szívünk Napja 2008 két rendezvényén az idén is több ezren vettek részt. Név nélküli, önkéntes, tíz zárt kérdésből álló kérdőívvel végzett felmérésünkben több mint négyszáz látogatót vizsgáltunk. A tizennyolc év alatti válaszadók jelen értékelésünkben nem szerepelnek, értékelhető válaszokat 356 tizennyolc év feletti személytől kaptunk, a továbbiakban az ő válaszaik alapján kapott eredményeket közöljük (n = 356). A válaszadók: 94 férfi (26,4%) és 262 nő (73,6%), átlagos életkoruk 55,1 év (SD-érték 15,2), a legidősebb kérdőívet kitöltő 86,9 éves volt. A megkérdezettek több mint felét az 51–60 éves (27,2%) és a 61–70 éves (26,1%) korosztály tette ki (1. ábra). A kutatásunkban részt vevők 2,87%-a községben, 18,0%-a városban, míg 79,2%-a a fővárosban él. Legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlásuk: általános iskolát végzett 10,4%, szakiskolát végzett 16,3%, érettségizett 40,0%, felsőfokú végzettségű 33,1%. A kérdőíven az egészség védelmében szerepet játszó életmódi tényezőkről, valamint a táplálkozási szokásokkal való elégedettségről tettünk fel kérdéseket. Az adatokat SPSS 13.0 programmal értékeltük.

1. ábra A Szívünk Napja 2008 fővárosi rendezvényére látogatók életkori megoszlása (n = 356)

Eredmények

Testtömegindex és testzsírarány
A Szívünk napja rendezvényekre látogatók átlagos – mérési értéken alapuló – BMI-értéke 25,9 [kg/m2], SD-érték 4,3, a két szélsőérték 16,0 és 47,3. Az II. fokú elhízottak (30,0 ≤ BMI < n =" 94)" n =" 262)" style="font-weight: bold;">

Egészséges életmód, táplálkozási szokások és tanácsok
A megkérdezettek 66,0%-a közepesen, míg 5,3%-a egyáltalán nem tartja egészségesnek életmódját. Egészségesen él 24,4%-uk, teljes mértékben egészségesnek további 4,2%-uk értékelte életmódját.
Táplálkozási szokásaival a válaszadók 5,1%-a nagyon, 69,4%-a átlagosan, 19,9%-a kevéssé elégedett, egyáltalán nem elégedett az étkezésével a fennmaradó 5,6%. Táplálkozási szokásain a megkérdezettek 28,1%-a kész lenne változtatni, ha beteg lenne, de fölöslegesnek ítéli a változtatást minden tizedik személy (11,2%). Nyomós érv lehet a gyógyszerekre fordított kiadás, hiszen minden negyedik válaszadó (28,7%) változtatna étkezési szokásain, ha ezzel egy gyógyszer szedését tudja/tudná kiváltani. További indokokat és az azokra adott válaszok arányát mutatja a 2. ábra.
Táplálkozási tanácsért a legtöbben dietetikushoz (36,8%) vagy/és háziorvoshoz fordulnak/fordulnának (33,7%). Senkitől nem kér/kérne tanácsot csaknem minden hetedik megkérdezett (14,6%).

2. ábra A válaszadók táplálkozási szokásainak változására ható opcionális tényezők és arányuk (n = 356)

Ismeretek
A megkérdezettek 80,1%-a azon a véleményen van, hogy egészséges életmóddal megelőzhetők a szív-ér rendszeri betegségek, míg 8,1%-uk úgy gondolja, hogy ezek csak gyógyszeres kezeléssel előzhetők meg. A géneknek tulajdonítja a megkérdezettek 7,0%-a a szív-ér rendszeri betegségek kialakulását, míg 4,8%-uk szerint idővel mindenkinek lesz ilyen betegsége – az utóbbi két csoportba tartozó 42 személy szerint tehát egészséges életmóddal nem előzhetők meg ezek a betegségek.

Következtetések
Örvendetes, hogy táplálkozási szokásaival a válaszadók háromnegyede (74,4%) átlagosan vagy nagyon elégedett, ugyanakkor csak alig egyharmaduk (28,7%) folytat – saját értékelése szerint – egészséges életmódot. Elemeztük e két tényező közötti kapcsolatot, azt, hogy miként függ össze a táplálkozási szokásokkal való elégedettség az életmódjellemzővel (egészséges életmód folytatásával).
Az egészséges és teljes mértékben egészséges életmódot folytató 102 személy 11,8%-a nagyon, 77,5%-a átlagosan, 7,8%-a kevéssé elégedett táplálkozási szokásaival, míg három fő (2,9%) egyáltalán nem elégedett velük. Az életmódját teljes mértékben egészségesnek értékelő tizenöt válaszadó közül heten átlagosan elégedettek, hárman kevéssé elégedettek táplálkozási szokásaikkal. Az egészséges életmódot – véleményük szerint – a táplálkozás nem befolyásolja meghatározó mértékben.
Vizsgáltuk azt is, hogy a táplálkozási szokásokkal való elégedettség miként befolyásolja az egészséges életmódot és megítélését. A táplálkozási szokásaival nagyon és átlagosan elégedett 265 fő 1,1%-a ettől függetlenül egyáltalán nem elégedett életmódjával, tehát véleményük szerint sokkal több összetevője van az egészséges életmódnak, mint a táplálkozásra való odafigyelés. További 64,5%-uk is csak közepesen elégedett, egyharmaduk (34,3%) azonban egészségesnek vagy teljesen egészségesnek értékelte életmódját – nyilván ez egészségtudatosságuknak köszönhető.
A tizennyolc év feletti összes megkérdezett 25,6%-a (91 fő) saját értékelése szerint egészséges vagy teljesen egészséges életmódot folytat, s átlagosan vagy annál jobban elégedettek táplálkozási szokásaikkal, természetesen a „kevésbé szélsőségesek” nagyobb arányban (egyaránt 86,8-86,8%) vannak jelen. Az ő átlagos BMI-értékük 24,5 (SD-érték 3,3), meglepő azonban, hogy közöttük egy férfi és három nő BMI-értéke alapján II. fokú elhízott (testzsírarányuk átlaga 46,3%).
Azt vizsgálva, hogy minek a hatására változtatnának táplálkozási szokásaikon, az összes értékelhető választ adó (n = 374) rangsorában az első helyen a „Ha beteg lennék”, míg a második helyen a „Ha ezzel egy gyógyszer szedését tudnám kiváltani” válasz szerepel. Ezzel szemben a tizennyolc év felettiek válaszait rangsorolva megállapíthatjuk, hogy a gyógyszerszedés kiváltásának lehetősége nagyobb, míg a betegség ténye a második helyre szorult. A gyakorisága alapján alkotott sorrendben a további válaszoknál nincs eltérés.

Összefoglalás
A legutóbbi Országos Lakossági Egészségfelmérés (OLEF 2003) szerint úgy véli, hogy sokat vagy nagyon sokat tehet az egészségéért a férfiak csaknem háromnegyede, míg a nők több mint kétharmada (3). Kutatásunk során mind a férfiak, mind a nők kb. 80%-ának véleménye szerint egészséges életmóddal megelőzhetők a szív-ér rendszeri betegségek (a férfiak 81,9%-a, míg a nők 79,4%-a vélekedik így). Eszerint megállapíthatjuk, hogy a Szívünk Napja rendezvények látogatóközönsége az átlagosnál egészségtudatosabb, azonban körükben nagy azoknak az aránya, akik szerint gyógyszeres kezeléssel előzhetők meg az említett kórformák. A dietetikus ismert és elismert a megkérdezettek körében, így remény van arra, hogy szakember segítségével még tudatosabbá tehető kardioprotektív táplálkozásuk.

Köszönetnyilvánítás
Ezúton mondunk köszönetet Bartha Kinga, Feczkó Vivien, Patay Panna Réka és Vági Zsolt dietetikushallgatóknak az önkéntes munkáért, valamint az adatgyűjtésben nyújtott segítségükért.

Irodalom
1. Széles, Gy., K. Fülöp, I. et al: A krónikus nem fertőző betegségek okozta morbiditás alakulása Magyarországon a HMAP és a GYÓGYINFOK adatai tükrében. In: Ádány, R. (szerk.): A magyar lakosság egészségi állapota az ezredfordulón. Medicina, Budapest, 2003, 43–72.
2. World Heart Federation. URL: http://www.world-heart-federation.org (2008. október 1.)
3. Boros, J.: Országos Lakossági Egészségfelmérés 2003. Kutatási jelentés – Egészségmagatartás. Országos Epidemiológiai Központ, Budapest. 2005

Kovács Ildikó dietetikus, Dobák Zita dietetikushallgató, Lelovics Zsuzsanna dietetikus
Megjelent: Új Diéta 2008/6

Lenmag kisokos

2010-02-25T19:03:00.003+01:00

10 dolog, amit a lenmagról tudni kell

1. A házi len (Linum usitatissimum L.) a lenfélék (Linaceae) családjába tartozik. A növényt rostjáért és olajos magjáért termesztik főként Közép-Európában. Az egyéves, kék virágú haszon- és gyógynövény 30–80 cm magasra nő. Olajos magjai toktermésben (lengubó) fejlődnek, tojás alakúak, laposak, fényes barna színűek, 5–6 mm hosszúak, az egyik végükön hegyesek.

2. A lenmagot (Lini semen) már a Kr. e. XIV. században is használták fájdalmak, hurut és hasmenés elleni gyógyszerként. Napjainkban kedvelt ipari és gyógynövény, azonban speciális tulajdonságai miatt az élelmiszeriparban nem terjedt el.
A növény egyedülálló védekezőmechanizmust fejlesztett ki: maghéja 8-9% poliszacharidot tartalmaz, amely sok vizet képes megkötni, ezáltal síkos nyálka jön létre, amelynek az emésztés gátlásában és a méregtelenítésben van szerepe.

3. A lenmag energiatartalma 100 g-ban 534 kcal (2236 kJ), szénhidráttartalma 28,9 g (ennek java része élelmi rost [27,3 g] és mindössze 1,5 g a cukor) és zsírtartalma 42,2 g. Zsírsav-összetételét tekintve 7,2 g egyszeresen telítetlen és 28,7 g többszörösen telítetlen zsírsav (22 813 mg ómega-3- és 5911 mg ómega-6-zsírsav) forrása. Fehérjetartalma 18,3 g az amerikai NutritionData adatbázis szerint.
Kiemelkedően gazdag B1-vitaminban (1,6 mg/100 g), de B2- (0,2 mg/100 g), B3- (3,1 mg/100 g), B5- (1,0 mg/100g) és B6-vitamin-tartalma (0,5 mg/100 g) is számottevő. Az ásványi anyagok közül a magnéziumot (392 mg) és a mangánt (2,5 mg), valamint a kalciumot (255,0 mg) és a vasat (5,7 mg) kell elsősorban megemlítenünk, de foszfor- (642 mg), réz- (1,2 mg) és cinktartalma (4,4 mg) sem elhanyagolható.

4. Az Amerikai Gyógyszer Ügynökség (American Drog Agency) adatai szerint a lenmagban huszonhét olyan hatóanyag van, amely bizonyítottan betegségmegelőző hatású. A drogot a növény érett magvai szolgáltatják. Nyálkát, telítetlen zsírsavakban gazdag olajat, pektint, fehérjét, enzimeket, cukrot, szterint, kéksavglükozidot, keserűanyagot és lecitint tartalmaz. A drogot hashajtó teakeverékekben és nyákos kivonatok készítésére alkalmazzák, míg préselés után pépes borogatásként, kelések és reumás betegségek kezelésére használják. Bőrápoló krémeknek és festékeknek is fontos alapanyaga.

5. A MEDLINE adatbázisában nyolcvanöt tanulmány található, amely a lenmagnak az emberi táplálkozásban betöltött szerepével, illetve táplálkozásbiológiai kutatásokkal foglalkozik. Agyműködést serkentő és koleszterinszintet csökkentő hatása miatt ér- és szívbetegeknek ajánlott. Linolénsav-tartalmának szerepe van az érelmeszesedés kialakulásának megelőzésében. A lenmag duzzadóképességét bélrenyheség és székrekedés esetén az emésztés szabályozására használják. Nyákkészítmények formájában gyomor- és bélproblémák, ízületi és egyéb gyulladások kezelésére is alkalmas.

6. A főzés hatástalanítja a magban található lináz enzimet, amely – pl. áztatás során – képes a magban levő glükozidokból hidrogén-cianidot felszabadítani. Ennek ellenére kéksav- (hidrogén-cianid-) tartalma miatt csecsemőknek és kisgyerekeknek ne adjuk! A gyógyszerek felszívódását befolyásolhatja, ezért a lenmag és valamilyen másik szer adása között legalább két óra teljen el.

7. Az aprítatlan lenmagot sok folyadékkal, legalább tízszeres hígításban alkalmazva érdemes fogyasztani. A hatása tizenkét óra elteltével jelenik meg. A frissen őrölt lenmagot joghurttal és kefirrel ehetjük, de salátánkat is megszórhatjuk vele. A lenmagból teát is főzhetünk.
A hidegen sajtolt lenolaj bioélelmiszer-boltokban szerezhető be. Hideg ételek és saláták ízesítésére fűszerolajként használható. Ajánlott mennyisége egy-két evőkanál. Lenmagolaj–napraforgóolaj keveréket a Szívbarát termékek között is találunk.

8. A maghéjon levő, emésztést gátló enzimeket is tartalmazó nyálkaanyag megvédi a lenmagot az emberi és állati emésztőrendszerben. E védőburok eltávolítására egyedülálló biotechnológiai eljárást dolgoztak ki, amelynek lényege, hogy a lenmagról leemésztik, majd mechanikailag – préseléssel – eltávolítják a nyálkát. Az így „lecsupaszított” lenmagot csíráztatják, majd szobahőmérsékleten vákuum alatt megszárítják, megőrizve a csírázó mag minden értékes hatóanyagát. A csíráztatott lenmagőrlemény, a lencsíraolaj és a lenmagliszt önálló termékként és alapanyagként is kapható.

9. Lenmagból is készülnek nagy ómega-zsírsav-tartalmú étrend-kiegészítők elsősorban kapszula formájában, növényi olajokkal, vitaminokkal és nyomelemekkel kiegészítve.

10. A lent szép fénye, hűvös tapintása, nagy szakítóereje, rugalmassága, könnyű fehéríthetősége és színezhetősége teszi kedvelt textilipari nyersanyaggá: vékony batiszt, könnyű szövet, de akár zsákvászon is készíthető belőle. A fonásra nem alkalmas kócot például tömítőanyagként hasznosítják vízvezeték-szerelésnél.
A lenmagból kipréselt olajból kencéket, lakkokat, festékeket, ragasztóanyagokat és étolajat készítenek. Az olaj kipréselése (olajütés) után visszamaradó olajpogácsa nagy fehérjetartalma miatt kitűnő takarmány.

Kovács Ildikó dietetikus
Megjelent: Új Diéta 2008/6

Mondd, mit (t)eszel?

2010-02-24T14:11:00.008+01:00

Táplálkozás és egészségtudat a 16. Sziget Fesztivál látogatóinak körében

Az Egészséges Magyarországért Egyesület 2008-ban harmadik alkalommal vett részt a Sziget Fesztivál keretében a Civil Szigeten (1, 2, 3). Idei felmérésünk mottója: Mondd, mit (t)eszel? A táplálkozással és életmóddal kapcsolatos vizsgálatunk kiindulási tézise az volt, hogy a Szigetre járók és a Civil Szigeten megfordulók a magyar fiataloknak ama csoportját teszik ki, akik az ifjúsági korszakváltásban mintaadó szerepet játszanak. A Szigetre járó fiatalok vizsgálata – mint ahogy azt már Gábor Kálmán és Szemerszki Marianna megfogalmazta (4) – éppen azért kulcsfontosságú, mert a Sziget Fesztivál kutatásai lehetővé teszik, hogy jobban megértsük, milyen szerepet játszik az ifjúsági korszakváltás, milyen hatással van a magyar fiatalok helyzetére, értékorientációinak és életmódmintáinak alakulására.

Előzmények
A Szigetre látogatók körében előzőleg végzett felméréseink során (1, 3) megállapítottuk, hogy eltérő közösségekben a táplálkozási szokások is különbözők, illetve az egészséges életmódról alkotott vélemény a környezettől függően más és más. Az egészséges életmódról alkotott kép vizsgálatához elengedhetetlen az életmódot meghatározó szokások konkrét elemzése. Célszerű minél többféle helyzetben és különböző színtereken vizsgálni e szempontokat, mivel így több dimenziója lesz az értékelésnek, s ez a tudás segít feltérképezni a vizsgált személyek egészségről és egészséges életmódról kialakított képét is.
Régebbi kutatásokból (5, 6) ismeretes, hogy a Szigetre járó fiatalok iskolázottságban, fogyasztói státusukban, kulturális, szórakozási és civil, valamint közéleti aktivitásukban felülreprezentálják a magyar fiatalokat, ezért kutatásunk fontos kérdése volt, hogy e felülreprezentáló fiataloknak milyen az életmódjuk és táplálkozásuk az általunk kiragadott néhány szempontot figyelembe véve.

Célok
Felmérésünk során a Sziget Fesztiválon részt vevőknek az életmódjukról és táplálkozási szokásaikról alkotott véleményét, valamint a szív-ér rendszeri prevenciót vizsgáltuk. A következő kérdésekre kerestünk választ: milyen a Szigeten fesztiválozók BMI-értéke és testzsíraránya? Mennyire egészséges a Sziget Fesztiválra látogatók életmódja, s mennyire elégedettek táplálkozási szokásaikkal? Vizsgáltuk azt is, hogy véleményük szerint megelőzhetők-e a szív-ér rendszeri betegségek, valamint minek a hatására változtatnának táplálkozási szokásaikon.

Megkérdezettek és módszer
A 16. Sziget Fesztivál hat napja alatt összesen 385 ezren fordultak meg a Hajógyári-szigeten. Név nélküli, önkéntes, tíz zárt kérdésből álló kérdőívvel végzett felmérésünkben 251 magyarul beszélő, Civil Szigetre látogató vett részt. Az értékelhető válaszadók száma 240 fő: 108 férfi (45,0%), illetve 132 nő (55,0%), átlagos életkoruk 27,5 év (SD-érték 8,94), a legfiatalabb kérdőívet kitöltő 9,8 éves, míg a legidősebb 62,5 éves volt. A legtöbben (50,8%) a 21–30 éves korosztályból kerültek ki, utánuk a 31–40 éves korosztály (25,4%) adta a (civil) szigeti látogatók nagyobb részét, míg a 11–20 éves korosztály aránya 14,2% volt (a 18 éven aluliak tizennyolcan voltak, 8 fiú és 10 lány). A kutatásunkban részt vevők 10,4%-a községben, 38,8%-a városban, míg 50,8%-a a fővárosban él. Legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlásuk: általános iskolás hat fő (2,5%), általános iskolát végzett 7,5%, szakiskolát végzett 2,5%, érettségizett 47,1%, felsőfokú végzettségű 40,4%.
A kérdőíven az egészség védelmében szerepet játszó életmódi tényezőkről, valamint a táplálkozási szokásokkal való elégedettségről tettünk fel kérdéseket. Az adatokat SPSS 13.0 programmal értékeltük.

Eredmények

Testtömegindex és testzsírarány
A Civil Szigetre látogató felnőtt korúak átlagos – mérési értéken alapuló – BMI-értéke 23,2 (kg/m2), SD-érték 4,1, a két szélsőérték 15,5 és 38,0, ami egyben azt is jelenti, hogy III. fokú elhízott (morbid, BMI > 40,0) nem volt közöttük. A férfiak testzsíraránya átlagosan 21,9% (n = 100), a nőké 26,4% (n = 122). (Mivel BMI-t és testzsír%-ot csak a 18 évnél idősebbeknél számítottuk illetve mértünk, az elemszámok változtak.)

Egészséges életmód és táplálkozási szokások
A megkérdezettek 68,3%-a közepesen, míg 6,7%-a egyáltalán nem tartja egészségesnek életmódját. „Egészségesen élek”-nek értékelte életmódját 22,9%-uk, teljes mértékben egészségesnek pedig további 2,1%-uk.
Táplálkozási szokásaival a válaszadók 12,5%-a nagyon, 62,9%-a átlagosan, 21,7%-a pedig kevéssé elégedett, míg a fennmaradó 2,9% egyáltalán nem elégedett e szokásaival.

Ismeretek
A megkérdezettek 91,7%-a azon a véleményen van, hogy egészséges életmóddal megelőzhetők a szív-ér rendszeri betegségek, mindössze egy fő (0,4%) gondolja úgy, hogy ezek csak gyógyszeres kezeléssel előzhetők meg. A géneknek tulajdonítja a megkérdezettek 3,8%-a a szív-ér rendszeri betegségek kialakulását, míg tíz fő (4,2%) szerint idővel mindenkinek lesz ilyen betegsége – az utóbbi két csoportba tartozó 19 személy szerint tehát egészséges életmóddal nem előzhetők meg ezek a betegségek.

A táplálkozási szokások változtatása és tanácsok
Táplálkozási szokásain a megkérdezettek 38,3%-a kész lenne változtatni, ha beteg lenne, de öt válaszadóból egy úgy vélekedik, hogy „Minek változtassak?” (20,4%). Nyomós érv lehet a gyógyszerekre fordított kiadás, hiszen minden negyedik személy (25,4%) változtatna étkezési szokásain, ha ezzel egy gyógyszer szedését ki tudná váltani. Meggyőző az a tény, hogy majdnem ugyanilyen arányban vélik hatékonynak a táplálkozási szakértő meggyőző tevékenységét ennek szükségességéről (18,8%). Hatból egy személy (15,4%) változtatna, ha megijesztené az orvosa, további 8,3%-uk pedig akkor, ha beteg lenne valaki a családjában. A reklámok hatására folyamatosan változtat táplálkozási szokásain 1,7%-uk, nem tud és nem is akar változtatni táplálkozásán 2,5%-uk.
Táplálkozási tanácsért a legtöbben dietetikushoz fordulnak/fordulnának (33,0%), s táplálkozási témában a háziorvostól 20,5%-ban kérnek/kérnének tanácsot (1. ábra). Senkitől nem kér/kérne tanácsot csaknem minden tizedik megkérdezett (9,2%).

1. ábra A „Kihez fordulna elsősorban táplálkozási tanácsért?” kérdésre adott válaszok megoszlása (n = 240)

Következtetések
A megkérdezettek egynegyede átlagosan vagy annál elégedettebb táplálkozási szokásaival. Ha összevetjük az egészséges életvitelt és a táplálkozási szokásokkal való elégedettséget, megállapíthatjuk, hogy e hatvan főből 20 fő nagyon, 34 átlagosan, míg 6 fő kevéssé elégedett, s nincs közöttük olyan, aki egyáltalán ne lenne elégedett. A táplálkozási szokásokkal kapcsolatos elégedettség és az egészséges életmód között – ami a lakosság értékelését illeti saját életviteléről – szignifikáns (p<0,05) style="font-weight: bold;">

Összefoglalás
A Szigeten végzett táplálkozási felmérésünk eredményei jól összevethetők a hasonló korosztályban végzett egyéb, táplálkozási szokásokra irányuló vizsgálatok eredményeivel. Az egészségtudatos életmódra való igény és törekvés a vizsgált népességben a hazai átlagnál kedvezőbb, ugyanis a jelenlegi táplálkozási szokásaikat – amelyeken lenne még javítanivaló – reálisan látják. A dietetikus ismert és elismert a megkérdezettek körében, így remény van arra, hogy szakember segítségével tudatosan lehet befolyásolni táplálkozási magatartásukat.

Köszönetnyilvánítás
Ezúton mondunk köszönetet Bartha Kinga, Feczkó Vivien, Patay Panna Réka és Tóth Bernadett dietetikushallgatóknak az önkéntes munkáért és az adatgyűjtésben nyújtott segítségükért.

Irodalom
1. Lelovics, Zs.: Mit esznek a Szigetlakók általában? Szívbarát Híradó, 13, 14–15, 2006
2. Kovács, I.: Dietetikusok a Szigeten. Élelmezés, 9, 46, 2007
3. Kovács, I., Lelovics, Zs.: A Civil Szigetre látogatók táplálkozási szokásai. Új Diéta, 2, 10–11, 2008
4. Gábor, K., Szemerszki, M.: Sziget Fesztivál 2007. Budapest, EIKKA, 2007
5. Gábor, K.: Sziget kutatások 2000–2004. Erdélyi Társadalom, 2, 229–263, 2004
6. Gábor, K., Szemerszki, M.: Sziget Fesztivál 2005. Az új fiatal középosztály és az élettervezés. Budapest, Felsőoktatási Kutatóintézet, 2006
7. GfK Hungária: A szülők és a reklámok befolyásolják leginkább a gyerekek étkezési szokásait. GfK LHS Healthcare, Budapest, 2008. URL: www.gfk.com/imperia/md/content/gfk_hungaria/pdf/press_h/press_20080722_h.pdf (2008. szeptember 17.)

Kovács Ildikó dietetikus, Burai Beáta, Dobák Zita dietetikushallgató, Lelovics Zsuzsanna dietetikus
Megjelent: Új Diéta 2008/5

Csicsóka kisokos

2010-02-23T22:26:00.003+01:00

10 dolog, amit a csicsókáról tudni kell

1. A csicsóka (Helianthus tuberosus L.) a fészkesvirágzatúak családjába, a napraforgófélék nemzetségébe tartozik. Évelő növény, a szára 100–400 cm magasra nő, s az őszi fagyokig fejlődik. Magot a mérsékelt égövön alig hoz. Őshazája Észak-Amerika, az indiánok már a kontinens felfedezése előtt is termesztették. A történelmi Magyarországra Franciaországon és Olaszországon keresztül, még a burgonya megjelenése előtt jutott el, és a 17. században kezdett honosodni. Dudoros felülete miatt tisztítása nem egyszerű, de az új fajták gumói már simábbak.

2. Az indiánok által napgyökérnek hívott zöldség íze az articsókáéra emlékeztet. Nálunk inkább a krumplihoz és az almához hasonlították, így kezdetben patadának, majd földi almának nevezték. Mitől lett vajon az angol neve Jerusalem artichoke? Olaszországban a napraforgó neve girasole (ejtsd: dzsiraszole), amely elnevezés hosszú évek alatt félrehallás révén Jerusalem-ként (dzseruszalem) társult a növényre már ráragadt articsóka névhez. Olaszul, németül, franciául topinamburnak nevezik a nálunk csókapityóka néven is ismert gumóst.

3. A csicsóka kettős hasznosítású növény: állati takarmánynak és emberi tápláléknak egyaránt alkalmas. A gumókat a szeszipar is feldolgozza. A szeszipari termékekből üzemanyagot, szárából biogázt is elő lehet állítani, s ez a tulajdonsága napjainkban felértékelődött. Az édesiparban tápszerek, pótkávé készítéséhez is felhasználják.

4. Energiatartalma 100 grammban 30–73 kcal (130–306 kJ). Szénhidráttartalma 12,1–17,4 g, ebből 4,5–9,6 g a cukor és 1,6 g az élelmi rost. 100 g termék zsírtartalma 0,2–0,4 g, az amerikai NutritionData adatbázis szerint 1,0 mg ómega-6-zsírsavat is tartalmaz. 100 grammja 1,2–2,4 g fehérjét rejt magában. B1- (0,2 mg/100 g) és B3-vitamin-tartalma (1,3 mg/100 g) számottevő, C-vitaminból 4,0 mg-ot fogyaszthatunk el 100 grammjával. Az ásványi anyagok közül a káliumot (429,0–478,0 mg) és a foszfort (78,0 mg) kell elsősorban megemlítenünk, de vastartalma (0,6–3,4 mg), réz- (0,1 mg) és magnéziumtartalma (17,0–20,0 mg) sem elhanyagolható.

5. A csicsóka legfontosabb jellemzője, hogy – minden más hasonló növénynél több – 14–16% inulint tartalmaz. A csicsókasűrítmény szénhidráttartalma 75–80%-os. Az inulin poliszaharid (összetett cukor), amely édes íze ellenére eltér a cukortól, mivel sem a szájban, sem a tápcsatorna más szakaszán nem termelődik olyan enzim, amely bontani tudná. A – glükózra bomló – burgonyával szemben előnye, hogy inulintartalma csaknem teljes egészében fruktózzá alakul, amelynek napi 30–80 grammját a szervezet inzulin nélkül is képes hasznosítani. Innen ered az a tévhit, hogy a cukorbetegek a csicsókát mennyiségi korlátozás nélkül és az étrend szénhidráttartalmába történő beszámítás nélkül fogyaszthatják.

6. A csicsóka számos kedvező élettani hatását is tapasztalták, hiszen az inulin prebiotikus tulajdonságokkal rendelkező, emészthetetlen, vízben oldódó rostanyag. A bél baktériumflórájának kedvező befolyásolásával vércukorszint-csökkentő hatású, mivel a szénhidrátok lebontását, felszívódását egyenletessé teszi. Ezeket a jó tulajdonságokat dr. Angeli István, a téma elismert kutatója már az 1980-as években bizonyította a Kaposvári Kórházban és Mosdósi Tüdőgyógyintézetben végzett vizsgálataival.

7. A csicsókából – a burgonyához hasonlóan – főzelék, levesek (krémleves, zöldségleves), köretek (hasábcsicsóka, csicsókapüré) varázsolhatók, de kevésbé hagyományos módon is felhasználhatjuk. Felfújt, rakott és töltött étel, sőt, saláta (hagymás-ecetes, majonézes és gyümölcssaláta), is készíthető csicsókából. Kellemes ízét citromlével, kevés őrölt köménnyel, fehér borssal, csipetnyi sóval, mézzel, tejszínnel, vagdalt dióval emelhetjük ki.
Nyersen is ehetjük, lereszelve, cukros-ecetes-mustáros öntettel. Naranccsal, citrommal, almával vagy sárgarépával vegyítve turmixitalnak is finom. Bio répa-csicsókalével találkozhatunk az üzletekben is.

8. Biominőségű, előnyös élettani hatású csicsókalé előállítására is folynak kísérletek. A magyar kutatók által kifejlesztett technológia legfőbb előnye a ledarált, és forró gőzzel feltárt rostanyag szűrésében rejlik. Az ultraszűrés a korábbi technológiákkal ellentétben tisztán fizikai módszer, a késztermék nem alkalmaz segédanyagokat. Ezzel lehetőség nyílik biominőségű csicsókalé előállítására. A szűrés után nyert tiszta lé sűrítve élelmiszer-adalékként is használható.

9. Csicsókából is készülnek étrend-kiegészítők. Ilyen például az instant csicsóka italpor, a homoktövissel készült prebiotikus zselé vagy a csicsókatabletta.

10. Csicsóka (szlovákul Čičava, korábban Čičovka) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Varannói járásában.

Kovács Ildikó dietetikus
Megjelent: Új Diéta 2008/5

A táplálkozási szokásokról alkotott kép (Sz.É.P.)

2010-02-22T20:49:00.011+01:00

Előzmény
Egészséggel manapság divat foglalkozni. Jelentéstartalma már más, mint régebben, amikor az emberek gyógyszerekről és orvosokról beszéltek, s napjainkban – végre – idetartozik a megelőzés is (1). Az Egészséges Magyarországért Egyesület munkatársai az elmúlt években számos rendezvényen (egészségnapokon, Sziget Fesztiválokon) vettek részt tanácsadással (2).
Az egyesület céljaiban megfogalmazott küldetése a lakosság tudásának, ismeretanyagának bővítése, valamint az életmóddal és táplálkozással kapcsolatos szemléletformálás és -változtatás. Számos visszajelzésből kiderült, hogy a lakosság részéről igény van az egészségtudatos táplálkozásról szóló tájékoztatásra és rendezvényekre, hiszen mindannyiunk életében egyre nagyobb szerepe van az egészséges életmódnak és táplálkozásnak. Az OLEF keretében 2003-ban megkérdezettek közül a férfiak csaknem háromnegyede, míg a nők több mint kétharmada úgy vélte, hogy sokat vagy nagyon sokat tehet az egészségéért, bár 2000 óta szignifikánsan növekedett azoknak az aránya is, akik úgy gondolják, hogy semmit vagy csak keveset tehetnek az egészségükért (3).
A Miniszterelnöki Hivatal – egészségügyi és civil szervezetekkel együttműködve – 2007 novemberében országos egészségügyi kampányt indított Szűréssel az Életért Program (Sz.É.P.) elnevezéssel az egészséges életmód jelentőségének hangsúlyozása, a megelőzés és az egészségügyi szűrővizsgálatok népszerűsítése érdekében. A Sz.É.P. egész napos rendezvényei 2007. november 3-a és december 15-e között három téma köré szerveződtek: helyben igénybe vehető szűrések, életmód- és prevenciós tanácsadás, valamint egészséggel kapcsolatos felnőtt- és gyermekprogramok. A Szívbarát program programigazgatója és dietetikusai tanácsadással voltak jelen a hét helyszínen (Budapesten, Debrecenben, Győrött, Miskolcon, Pécsett, Szegeden és Székesfehérváron).

A vizsgálat célja és módszere
Név nélküli kérdőívvel végzett, önkéntes részvételen alapuló felméréssel arra kerestünk választ, hogy a programokon részt vevők és a szűrésre jelentkezők igénylik-e a táplálkozási tanácsadást ismereteik bővítése végett, elégedettek-e táplálkozási szokásaikkal, milyen az étkezéshez való hozzáállásuk, s ismerik-e és fogyasztottak-e már Szívbarát terméket. Az adatok statisztikai elemzését az SPSS 13.0 programmal végeztük.

A vizsgált csoport
A Sz.É.P. rendezvényein megjelenő, tanácsadást is igénybe vevő 1025 megkérdezett töltötte ki kérdőívünket, amelyből ezerhatot tudtuk feldolgozni és kiértékelni. Kutatási beszámolónkban 267 férfi (26,5%) és 739 nő (73,5%) összesített eredményei szerepelnek, akiknek az átlagos életkora 45,8 évnek (SD-érték 18,3) adódott. A legfiatalabb megkérdezett 6 éves, míg a legidősebb 84 éves volt. Életkor szerinti megoszlásukat tízévenkénti bontásban az 1. ábra mutatja. A lakóhely szerinti megoszlásuk: 11,7%-uk községekben, 64,1%-uk városokban és 24,2%-uk a fővárosban él. A válaszadók 16,5%-a általános iskolai tanuló vagy 8 általános iskolai osztályt végzett, 16,7%-a szakiskolába járt, 38,3%-a érettségizett és 28,5%-a felsőfokú végzettségű.

1. ábra Életkori megoszlás (n = 1006)

Eredmények Mi jellemzi a rendezvényre látogatókat?
A részvevők 63,3%-át minden érdekli, ami a táplálkozásról és az egészséges életmódról szól; 27,1%-uk egészséges, ezért minden információ érdekli, 16,3%-uk pedig azért érdeklődik, mert beteg, s kíváncsi a táplálkozási tanácsadásra. A Szívbarát standon levő szakemberekhez fordulók 5,9%-a még nem találkozott dietetikussal, nem tudta, hogy mivel foglalkozik, de a helyszínen élt a lehetőséggel. A részvevők 18,4%-a több tényezőt is megjelölt magát jellemezve, ellenben 6,8%-uk egyet sem (1. táblázat). A rendezvényekre látogatók 13,0%-a vallja magát rendszeresen sportolónak.

1. táblázat A különböző részvételi attitűdökhöz tartozó csoportok jellemzése (n = 1006)

Az étkezéshez való hozzáállás jellemzése
A leggyakrabban adott válasz (358 fő, 35,6%) a „lassan, odafigyelve eszem, minden falatot alaposan megrágok” volt. A megkérdezettek étkezésére – saját bevallásuk szerint – 349 esetben (34,7%) az „ínyenc vagyok, kifejezetten élvezem az evést” definíció a legjellemzőbb. A „mindig máshol jár az eszem, mindig rohanok valahova, kapkodva, idegesen eszem” választ 158 fő (15,7%) adta. A válaszadók 12,3%-át (124 fő) nem érdekli, hogy mit eszik, csak „belapátolja” az ételt, hogy legyen valami a gyomrában. A fennmaradó 1,7 százalékot (17 fő) azok alkotják, akik nem szeretnek enni, csak „turkálják“ az ételt.

Mennyire elégedett táplálkozási szokásaival?
A megkérdezettek 70,7%-a az ötfokú skálán átlagosan egészségesnek tartja táplálkozási szokásait, 6,1%-uk nagyon elégedett, 18,1%-uk kevéssé tartja az étkezését egészségesnek, míg 5,2%-uk egyáltalán nem elégedett táplálkozási szokásaival.

Mit jelent önnek egy logózott termék?
A logózott termék 653 főnek (64,9%) a biztonságos élelmiszer fogalmát jelenti, 325 válaszadó (32,3%) a minőségi választást, magas termékszínvonalat kapcsolja hozzá. A megkérdezettek 3,2%-ának olyan garanciát ad a védjegyes termék, hogy annak már a címkéjét sem kell áttanulmányoznia, míg 13% nem hisz a logókban, s ezek nem befolyásolják a választását. A Szívbarát védjegy (piros szívben zöld pipa) ismertsége a felmérés során 72,6%-os volt. Mivel a kérdezés helyszínén a válaszadók láthatták a logót, ezt az arányt nem tekinthetjük reálisnak.
A megkérdezettek csaknem egynegyede (23,2%) tudatosan keresi és fogyasztja a Szívbarát termékeket (amelyek segítséget nyújtanak a szív-ér rendszeri megelőzésben), további 55,1% alkalomszerűen vásárolja és fogyasztja őket.

Korcsoportonkénti értékelés
A szűrőprogramokon részt vevők – és a Szívbarát standnál táplálkozási tanácsadásban részesülők – túlnyomóan az 51–70 éves korosztályból kerültek ki (40,2%). Legkevésbé a 31–60 évesek vannak megelégedve táplálkozási szokásaikkal (2. ábra), s ezekben a korosztályokban legkisebb az aránya az ínyencek és a lassan, táplálkozásukra figyelők két csoportjának összesen (3. ábra).

2. ábra Különböző életkorúak elégedettsége táplálkozási szokásaikkal (n = 1006)

3. ábra Különböző életkorúak viszonya a táplálkozáshoz (n = 1006)

Ez összhangban van a GfK Hungária étkezési szokásokat vizsgáló tanulmányának 2007. évi adataival: a magyarok csaknem egyharmada bevallottan rendszertelenül étkezik (4). Minden második felnőtt napjában háromszor étkezik, míg 31%-ukra inkább a rendszertelen táplálkozás jellemző. A lakosság 64%-a az ebédet, míg 36%-a a vacsorát tartja fő étkezésének, 9% azoknak az aránya, akik sohasem reggeliznek, így munkába is általában üres gyomorral érkeznek. A többség – 53% – sohasem tízóraizik, 9% mindennap, 37% alkalomszerűen és 54% sohasem uzsonnázik.

Táplálkozás és elégedettség
Azok közül, akik felmérésünk során nagyon elégedettnek vallották magukat táplálkozási szokásaikat illetően (61 fő, 25 férfi és 36 nő, átlagos életkor 36,4 év, 6 és 84 éves kor közöttiek, SD-érték 23,5), 33 fő városban, 17 fő a fővárosban és 11 fő községben él; 27 fő általános iskolai tanuló vagy 8 általános iskolai osztályt végzett, 7 fő szakiskolába járt, 17 fő érettségizett és tízen felsőfokú végzettségűek. Közülük húszan sportolnak rendszeresen. Közülük a legtöbben (44,3%) egészségesek, ezért érdeklődnek minden – ezzel kapcsolatos – további információ iránt, csaknem ugyanennyien (41,0%) pedig minden iránt érdeklődnek, ami a táplálkozásról és az egészséges életmódról szól. Minden tizedik személy (9,8%) beteg, ezért érdekli a táplálkozás, s ugyanennyien (9,8%) vannak azok, akik még nem találkoztak dietetikussal. (Minden hatodik megkérdezett nem válaszolt, illetve ezek egyike sem jellemezte őket.) Az étkezéseket 55,7%-ban az „ínyenc vagyok, kifejezetten élvezem az evést” jellemezte, 39,3%-ban a lassú, komótos, tudatos étkezés volt jellemző, az emberek 3,3%-át nem érdekli, hogy mit eszik, csak belapátolja az ételt, hogy ne legyen éhes, míg 1,6%-ban az „ételturkálás” fordult elő (ez utóbbi egy személy nem szeret enni).

A rendszeresen sportolók jellemzése
Felmérésünkben 64 férfi (átlagéletkoruk 28,5 év, SD-érték 16,8) és 67 nő (átlagéletkoruk 35,8 év, SD-érték 20,0) rendszeresen sportol; 48,1%-uk városban, 38,9%-uk Budapesten, 13,0%-uk pedig községben él. Iskolai végzettség szerint a megoszlásuk: 41,2%-uk általános iskolás vagy általános iskolát végzett, 11,5%-uk szakiskolába járt, 17,6%-uk érettségizett, míg 29,8%-uk főiskolát vagy egyetemet végzett. Legtöbbjüket – 35,1%-ukat – minden érdekli, ami a táplálkozásról és az egészséges életmódról szól, mindössze a további egynegyedük (24,4%) vallotta magát egészségesnek, ezért érdekli őket minden információ. Ketten (1,5%) nyilatkoztak úgy, hogy betegek, ezért érdekli őket a táplálkozás, négyen (3,1%) pedig még nem találkoztak dietetikussal, s nem tudják, hogy mivel foglalkozik. A lehetőségek közül egyik sem jellemezte a felmérésben részt vevők 51,9%-át. A táplálkozási elégedettségre adott válaszok közül az átlagos (73,3%), valamint a nagyon elégedettség (15,3%) a két legjellemzőbb. Kevéssé jellemző (9,6%), illetve egyáltalán nem jellemző (1,5%) a táplálkozási szokásokkal való elégedettség. Az étkezéssel kapcsolatos legjellemzőbb hozzáállás szerint csaknem minden második rendszeresen sportoló (46,6%) ínyenc, kifejezetten élvezi az evést, további egyharmad (37,4%) lassan, komótosan, odafigyelve eszik, minden falatot alaposan megrág. Mindig máshol jár az esze, illetve mindig rohan valahova, kapkodva, idegesen eszik közülük minden tizedik megkérdezett (8,4%), 4,6%-uk nem szeret enni, s 3,1%-ukat nem érdekli, hogy mit eszik, csak „belapátolja“ az ételt, hogy legyen valami a gyomrában.

A nem egészséges részvevők jellemzése
A primer prevenció későinek bizonyult, mivel 164 személy azért jött a rendezvényhelyszínekre, mert beteg, s ezzel kapcsolatban kívánt szélesebb körben tájékozódni. Ők háromnegyed részben nők (77,4%) és városban élnek (73,8), átlagos életkoruk 57,4 év (SD-érték 13,2, a legfiatalabb 14, a legidősebb 80 éves), az iskolai végzettség alapján jellemzően azok, akik legalább érettségizettek (57,9%). A táplálkozási szokásaikkal átlagosan elégedett a 62,2%-uk, nagyon elégedett további 3,7%-uk, míg összesen 34,1%-uk kevéssé vagy egyáltalán nincs megelégedve az étkezésével. Közülük alig minden második személy (45,1%) étkezik lassan, odafigyelve, 22,6%-uk ínyencnek tartja magát, a fennmaradó egyharmadnak (32,3%) eltérő arányban, de kevésbé örömteli, illetve tudatos az étkezéshez való hozzáállása. Mindössze ketten (1,2%) sportolnak rendszeresen.

Összefoglalás
A Magyar Köztársaság kormányának kezdeményezésére több mint félszáz szervezet együttműködésével megvalósuló egészségügyi road-show keretében 2007-ben és 2008-ban mintegy negyedmillió szűrést végeztek az ország huszonhét városában. A szűrőprogram 2008-ban is folytatódott öt helyszínen, valamint a szűrőbusz további tizenhat településre látogatott el.
A rendezvénysorozat sikere is bizonyítja, hogy a szűrővizsgálatok (különösen az azonos helyszínen, egy időben, térítésmentesen végeztethető tesztek) rendkívül népszerűek, a kiszűrt értékek értelmezésére és az ezzel kapcsolatos életmód-tanácsadásra azonban már kevesebben tartanak igényt. Azt sem lehet azonban elhallgatni, hogy az utóbbiak igénybevételi lehetősége is szűkebb körű, valamint időigényesebb. A – túlnyomórészt egészségtudatos – részvevők kissé túlértékelik életmódjuk egészséges voltát, bár az étkezéssel kapcsolatos hozzáállás ebben a vizsgálatban lényegesen jobb, mint azt a fiatalok (egyetemisták és a Civil Sziget látogatói) körében végzett kutatásaink eredményeként tapasztaltuk (5, 6, 7). Minden tizedik szűrés betegséget tár fel (8), tehát már nem beszélhetünk primer prevencióról, ugyanakkor még az élelmiszercímkéken található feliratok, információk és logók ismerete és értelmezése is hagy kívánnivalót maga után. Ezen ismeretek bővítésére a szűrőprogramok és az egészségnapok kiváló lehetőséget teremtenek.

Következtetés
Minden fórumot fel kell használni a folyamatos – nem kampányszerű – primer prevencióra, tehát a szűrővizsgálatokhoz kapcsolódó és elsősorban az azokat megelőző táplálkozási és életmód-tanácsadásra. Új fórumok teremtésére azonban a civil szervezeteknek nincs (anyagi) lehetőségük, ezért a Sz.É.P.-hez hasonló, kormányzati támogatású programokat folyamatosan igényeljük, s azokon a táplálkozási megelőzés létjogosultságát is szeretnénk bizonyítani.

Köszönetnyilvánítás
Ezúton mondunk köszönetet annak a tizenkét dietetikusnak és dietetikushallgatónak, aki a kérdőíves felmérésben és a táplálkozási tanácsadásban a segítségünkre volt.

Irodalom
1. Kozák, Á.: Kincskeresők. HVG, Budapest, 2008
2. Egészséges Magyarországért Egyesület. URL: www.szivbarat.hu (2008. május 15.)
3. Boros, J.: Egészségmagatartás. Kutatási jelentés, OLEF 2003. Országos Epidemiológiai Központ, Budapest, 2005
4. GfK Hungária: Minden harmadik felnőtt rendszertelenül étkezik. HVG, 2007. szeptember 26. URL: http://hvg.hu/gasztronomia/20070925_kimutatas_kutatas_etkezes_fozoes.aspx (2008. május 15.)
5. Lelovics, Zs.: Mit esznek a Szigetlakók általában? Szívbarát Híradó, 13, 14-15, 2006
6. Varga, É., Lelovics, Zs.: Szívbarát védjegy és program ismertsége egyetemisták körében. Szívbarát Híradó, 14, 12–15, 2006
7. Kovács, I., Lelovics, Zs.: A Civil Szigetre látogatók táplálkozási szokásai. Új Diéta, 2, 10-11, 2008
8. Merlin Communications: SZ.É.P. – Szűréssel az életért Program. Szegedi sajtótájékoztató, 2007. december 8.

Kovács Ildikó, Lelovics Zsuzsanna dietetikusok
Megjelent: Új Diéta 2008/3-4

Dietetikusok szakmai lehetőségei az interneten

2010-02-22T20:41:00.005+01:00

Tizenöt–húsz évvel ezelőtt senki sem gondolta volna, hogy (m)ennyire átalakul a világ az internet megjelenése miatt. Világosan látjuk, hogy a folyamat megállíthatatlan: a világháló egyre jobban részévé válik mindennapi életünknek is. 2007 második félévében a 15–69 éves hazai lakosság körében 41%-os az internetpenetráció – több mint hárommillióan kapcsolódnak legalább havi rendszerességgel a világhálóra, a legalább hetente internetezők aránya pedig 37% (1). Az internetezők 56%-a, míg az élemódportálokat látogatók 58%-a szokott vásárlás előtt információkat keresni az interneten (2).

Célcsoport és érdeklődési kör
Az életmódportálok közül (a 2007 második félévében gyűjtött látogatottsági adatok elemzése alapján) a www.mindmegette.hu és a www.hazipatika.com a két legnépszerűbb. Az életmódportálok kedvelői között 53 és 46% a látogatói arányuk, de az összes internetező körében is megközelíti a 20%-ot. Ez az a téma, amely – a gazdaság mellett – az idősebb korosztályt is érdekli, ugyanis olvasóinak 21%-a 40–49 éves, míg 18%-a 50–69 éves (2).
Egyre több 60 évnél idősebb ember internetezik, s a nyugdíjasok közül kerül ki a világhálót felfedező új felhasználók többsége, akik legalább havonta egyszer rákapcsolódnak a hálóra (3, 4). Gyarapodik az „ezüstkor” számára készült tartalom és ama kezdeményezések száma, amelyek őket kívánják bevezetni az internet világába (pl. www.nagyi.net). Miért érdekes ez a dietetikus számára? Azért, mert ez a korosztály az egészségével és a táplálkozásával is többet kell foglalkozzon. Az online szolgáltatásokat igénybe vevők körének és szokásainak ismerete lényeges vállalkozásunk megjelenítése szempontjából is, hiszen ők a célcsoportunk tagjai.

Orvoslás és tanácsadás az interneten
Az internet forradalmi változásokat hoz az orvoslásban is. Az Egyesült Államokban már eléri a 25%-ot azoknak az aránya, akik havonta legalább egyszer orvosi kérdésekről tájékozódnak az interneten. Jobb, ha már most szembesülünk a ténnyel: ezeket az információkat öndiagnózisra és öngyógyításra is fel fogják használni a betegek (5).
Mindez a dietetikus munkája szempontjából számos kérdést vet fel, amelyek közül a gyakorlatban alighanem az online jelenlét módja és az internetes tanácsadás a két legfontosabb. Bár a dietetikus és a kliens közötti személyes találkozás nem pótolható levelekkel és fórumokon zajló „beszélgetéssel”, a tanácsadási lehetőséget nyilvánvalóan kiterjeszti az internetes kommunikáció. A telefonos tanácsadás példája is mutatja, mekkora igény van a segítség minden formájára, s milyen sokat tud segíteni a szakember akkor is, ha személyes találkozásra nincs mód.
Az e-mail, a chat vagy az online messenger révén folytatott konzultációnak természetesen megvannak a korlátai. A dietetikus nem tudja például a kliens állapotát olyan alaposan felmérni, ahogyan arra személyesen mód lenne, s az egyetlen csatornára szűkített kommunikáció sok félreértés lehetőségét hordozza magában, bár gyakran őszintébb is lehet. Az internet ezért klasszikus terápiára nem javasolható. Alkalmas azonban tanácsadásra, azaz általánosabb természetű tájékoztatásra, az első kapcsolatfelvétel megkönnyítésére, valamint a szakemberek elérhetőségének megadására.
Az internet mint a teammunka-tevékenység vivőközege alkalmat teremt távoli munkatársak gyors kommunikációjára, miközben a gyógyító tevékenység dokumentációs pontosságát növelheti, s a diagnosztikus és terápiás munkát új alapokra helyezi.
Van már olyan virtuális orvosi rendelő hazánkban is (www.orvosiszotar.hu), amelyen keresztül – egyetlen sms áráért – bárki elérheti „orvosát” a nap huszonnégy órájában otthonából, kényelmesen, teljes diszkrécióval. A www.varoszoba.hu azok számára jelent közösséget, akik valamely betegséggel és gyógyításával kapcsolatban keresnek információt és sorstársakat. A nemrégiben indult www.betegszoba.hu oldalra kórtörténeteket tölthetünk fel, de olvashatunk a többi felhasználó tapasztalatairól, valamint gyógyulásuk történetéről is.
A klasszikus orvos válaszol rovat mellett egyre gyakrabban találkozunk más egészségügyi szakértőkkel, így dietetikusokkal is. A www.dietetika.lap.hu linkgyűjtemény harminckét dietetikus szakértőt tart számon különböző portáloknál (6), s huszonöt olyan weboldalt, amelyet dietetikus szakember jegyez. Ha vállalkozásunk útjában csak a nem létező saját rendelő áll, s a közelben lakunk, lehetőségünk van az MDOSZ irodájában praktizálni, s a www.diet.hu honlap segítségével kliensre találni.

Internetes jelenlét szakértőként
Ha szakértői tevékenységet vállalunk egy internetes vállalkozásnál, portálnál, minden esetben kössünk szerződést (együttműködési megállapodást), amely nagyon pontosan rögzítse az együttműködés módját (hány napon belül kell megválaszolni a kérdéseket, előzetes szűrés után kapja-e a szakértő a kérdéseket, neki kell-e kiválogatnia a válaszra érdemes kérdéseket stb.). Fontos tisztázni a (napi, heti, havi) kérdéslimitet, a díjazás módját, a számlázás körülményeit és a szerződés időtartamát. Előfordulhat, hogy díjazás helyett vagy mellett a szakértő számára reklámlehetőséget nyújt az internetes portál (6). Ezt leginkább saját honlapunk/tanácsadásunk népszerűsítésére használhatjuk.

Honlapok és blogok
Manapság már nem kérdés, hogy egy vállalkozásnak, egy egészségügyi intézménynek vagy betegszervezetnek szüksége van-e honlapra, inkább az a dilemma, hogy mennyit áldozzon rá, hogyan találják meg az érdeklődők, s hogyan fejlessze tovább.
Honlap készítésére és tárolására számos olyan lehetőséget találunk, amely anyagilag nem megterhelő, de előteremthetünk forrást pályázatok révén is (7). Ne feledjük azonban, hogy „olcsó húsnak híg a leve”, vagyis a minőségre valamilyen szinten áldozni kell. Az egyszerűség, áttekinthetőség és könnyű navigáció egy honlap esetében mindennél fontosabb. Ezt nem könnyű megvalósítani, hiszen a grafikai tervezés külön szakma – az a legjobb, ha hozzáértőtől kérünk segítséget, s elfogadjuk a tanácsait. Az izgő-mozgó, túl színes, túl sok képet és/vagy betűtípust tartalmazó oldalak elvonják a figyelmet a lényegről. Saját készítésű honlapunk esetében a „kevesebb több” szabály érvényes. Szakmánk, hivatásunk az egészség, amelyhez a higiéné, a tisztaság és a profizmus kapcsolódik, nem pedig a szürkeség, az unalom és az egysíkúság. (7).
A formai megoldások csak segédeszközök mondanivalónk kifejtéséhez. Az internetre ne mint virtuális telefonkönyvre tekintsünk. Fontos, hogy honlapunkon egyszerűen megtalálják, mivel foglalkozunk, illetve hol vagyunk elérhetők, ez ugyanis számunkra is lényeges. A neten böngésző „júzer” bizonyos témakörben információt, tartalmat keres. Az internetben épp az a jó, hogy felülete gyakorlatilag végtelen, nem úgy, mint más, hagyományos médiumoké. A minőségi tartalmak ugyanúgy megtalálhatók, mint a felesleges butaságok. Ne feledjük, hogy mi, dietetikusok tudjuk a legjobb és naprakész táplálkozási-dietetikai információkkal ellátni az érdeklődőket.
Nem kell minden mondanivalót egy honlapba sűrítenünk. Indítsunk blogot! A webnapló vagy egyszerűen blog olyan internetes alkalmazás, amely időponttal ellátott bejegyzéseket tárol leggyakrabban – de nem szükségszerűen – fordított időrendi sorrendben. Magyar blogközösség pl. a http://blogol.hu, a http://blogter.hu és a www.freeblog.hu. Több céges honlap is működik ilyen formában, mégis inkább kiegészítő megoldásnak alkalmas, pl. újdonságok megjelenítésére. Hátránya, hogy gyakran kell frissíteni, míg előnye maga a közösség, az információk megosztása, valamint a hozzászólás lehetősége (7, 8).
A blogok népszerűsége rohamosan nő: az internetlátogatók 50%-a olvas ilyen jellegű tartalmakat, és saját webnaplója 12%-uknak van (1). A blogolvasókon keresztül szélesíthetjük célcsoportunkat, friss tartalmainkra feliratkozó olvasókat érhetünk el. A blog tematikus legyen (pl. receptek, étlapok, új termékek és szolgáltatások). Olyan témába vágjunk bele, amelyről bőven van/lesz mondanivalónk, s legalább heti rendszerességgel tudjuk frissíteni. Fontos, hogy arról írjunk, amiben járatosak vagyunk.

Statikus vagy dinamikus?
Statikusnak akkor nevezünk egy honlapot, ha a rajta megjelenő tartalom és struktúra állandó, programozói beavatkozás nélkül nem változik, s az oldal nem képes a felhasználóval alapszintű kommunikációra sem. Ezzel szemben a dinamikus honlapok lehetőséget adnak arra, hogy akár a felhasználók is alakítsák azokat: véleményezzék a termékeket, illetve hozzászóljanak egy hírhez vagy fórumtémához. A dinamikus honlapokon gyakorta találunk fórumokat, kommentálhatjuk a bejegyzéseket, hírlevélre iratkozhatunk fel vagy RSS-ben (Rich Site Summary vagy Really Simple Syndication – körülbelül: nagyon egyszerű információmegosztás) kérhetünk értesítést az új tartalmakról (8).

Közösségek, networking
A networking (személyes kapcsolatépítés és -ápolás) és a kapcsolati háló kifejezéseket gyakorta halljuk mostanában. Az interneten is a közösségek, a közösségi tartalmak és az interaktivitás iránt nő a felhasználók igénye. Az utóbbi években a letöltés mellett a feltöltés (képek, videók) is egyre többek napi gyakorlatává válik akár szórakozás, akár a munka területén. Videómegosztó szájtokat (www.youtube.com, a hazaiak közül pl. www.videa.hu, www.freevlog.hu) minden második internetező látogat legalább alkalmanként, 18%-uk pedig már legalább egyszer fel is töltött valamilyen videót az internetre (1).
Népszerűek a közösségi oldalak. Szinte mindenki tudja, mi az az iwiw. Sokan szidják, de mégis „rajta vannak”, mások inkább a Facebook, a Twitter vagy a MySpace elkötelezett hívei. A lényeg: mutasd meg magad, s találj ismerősöket, tartozz egy csoporthoz, esetleg csináljatok valamit együtt.
Magunk is építhetünk közösséget, de nem csak közösségi oldalakon. Ez akár egy Google-csoport is lehet, amelynek tagjait meghívjuk vagy szabadon csatlakozhatnak. A cél: adott témakörben információk megosztása a hírlevélnél interaktívabb formában.

Hitelesség, szakmaiság
Minden nyomtatott és internetes megjelenésünk, médiaszereplésünk kapcsán ügyeljünk a szakmaiságra és a hitelességre. Készítsünk magunkról bemutatkozó oldalt, mutassuk meg referenciáinkat.
Tájékozódjunk, legyünk szakmailag naprakészek. Segítenek ebben pl. az MDOSZ hírlevelei és a szaklapok egyre gyakoribb internetes elérhetőségei is. Bátran szemezhetünk ezekből, s információkat, híreket tehetünk fel weboldalunkra. Ne feledkezzünk meg sohasem a forrás megjelöléséről, s helyezzünk el hivatkozást (linket). Értesítsük, akitől idéztünk, hátha nyerünk egy olvasót vagy egy olyan személyt, aki legközelebb a mi honlapunkra hivatkozik.
Weboldalunk minden látogatója potenciális ügyfél. A korrekt tájékoztatás szolgáltatásaink jellegével, elérhetőségével és árával kapcsolatban is elengedhetetlen. Az egészségügyi szolgáltatások igénybevételekor nem az áruk az elsődleges szempont, tehát a szolgáltatás sikere nem abban rejlik, hogy a lehető legolcsóbb legyen, hanem hogy első pillanattól fogva bizalmat ébresszünk leendő klienseinkben. Mit sem ér azonban bizalom, ha az internetező hiába keres bennünket, dietetikusokat a világhálón.

Irodalom
1. NRC: Internetpenetráció – 2007. II. félév. URL: http://www.nrc.hu/kutatas/piackutatasprezentaciok?page=details&oldal=1&news_id=471&parentID=930 (2008. március 12.)
2. NRC: Vertikális portálok és látogatóik. URL: http://www.nrc.hu/kutatas/piackutatasprezentaciok?page=details&oldal=1&news_id=469&parentID=930 (2008. április 8.)
3. Darvas, P.: 2007 – bővülő internethasználat. Szonda Ipsos. URL: http://www.szondaipsos.hu/hu/ipsos/nethaszn (2008. május 15.)
4. Kozák, Á.: Kincskeresők. Pillanatfelvétel a magyar fogyasztóról. HVG, Budapest, 2008
5. Watson. R.: Jövő-dosszié. Mit jósol a jelen a következő öt évtizedre? HVG, Budapest, 2008
6. Lelovics, Zs., Kovács, I.: Szakdolgozók az Interneten. Hivatásunk, 1, 20, 2007
7. Kovács, I.: Honlapkészítés egyszerűen és olcsón. Hivatásunk, 2, 9, 2007
8. Kovács, I.: Hogyan tegyük interaktívvá weboldalunkat? Hivatásunk, 3, 14, 2007

Kovács Ildikó, Lelovics Zsuzsanna dietetikusok
Megjelent: Új Diéta 2008/3-4

Amit a jégkrémekben szeretünk

2010-02-21T22:52:00.003+01:00

Tej
A jégkrém klasszikusan nem tejtermék, de tápértékét a benne levő tej és tejszín mennyisége alapvetően meghatározza. Egy adag (két gombóc) energiatartalma 80–160 kcal. Rendszerint – típustól függően – A-, B2- és B12-vitamint, valamint kalciumot tartalmaz. Fehérjetartalma hasonló a tejéhez. A tejes jégkrémek zsírtartalma 5–8% között mozog, de az 50%-kal csökkentett zsírtartalmú, Carte d’Or light termékeké csak 2,5%.
Az Algida évente egymilliárd pohár tejnek megfelelő tejterméket használ fel világszerte jégkrémgyártásra. A gyermekeknek készülő jégkrémek gyártásakor fokozottan ügyelnek a felhasznált gyümölcs és a tejtermékek mennyiségére és minőségére is. Ezek a termékek kizárólag természetes színezékeket és aromákat tartalmaznak.
A 2007-es év nagy slágere a 76 kcal energiatartalmú Túró Ice volt, amelynek fehérjetartalma 1,1 g, emellett 6,8 g szénhidrátot és 4,9 g zsírt juttat a szervezetbe, ráadásul finom is. Aki kedveli, még jobban fogja szeretni a mindössze 60 kilokalóriás Túró Ice lightot, amely 24% túrót, 1 g fehérjét, 4,5 g szénhidrátot és 4,5 g zsírt tartalmaz. A 30%-os tejcsokoládé-bevonattal készült jégkrém hozzáadott cukrot nem tartalmaz, kizárólag természetes módon előforduló cukrok találhatók benne. Akik odafigyelnek az alakjukra, sót, cukorbetegek is fogyaszthatják, mivel édesítőszere a maltit, aszpartám és aceszulfám-K. Az édesítőszerek kis koncentrációban kerülnek az élelmiszerekbe, így bizonyos jégkrémekbe is. A többféle édesítőszer kombinációja megteremti az édes íz harmóniáját, de a termék energiatartalmát nem növeli.

Gyümölcs
Az Algida több mint tízezer tonna gyümölcsöt használ fel évente Európában a jégkrémek előállításához. A vizes alapú Carte d’Or sorbetek (szorbék) zsírtartalma – alapanyagukból adódóan – minimális, ami előny a tudatos fogyasztók számára, nem is említve a citrom vagy a málna hozzáadásából származó gyümölcshányadot. Két gombóc citromszorbé 72, míg a málnaszorbé 66 kcal energiatartalmú.
A gyümölcsös impulzus (pálcikás) jégkrémek közül a Calippo eper 96, míg a lime 99 kilokalóriás finomság. A – főleg gyermekek számára készült – Cikkcakk eper–citrom–zöldalma 72, míg a Kolorki erdeigyümölcs-, ananász-, eper–narancs ízben 28 kcal energiatartalmú. Jó hír a gyümölcsízek szerelmeseinek, hogy ezen a nyáron a 99 kilokalóriás Solero új ízkombinációban élvezhető: banán gyümölcsjégkrém fekete ribizli–szeder szorbéval.
Eper-, dió-, citrom- és málnajégkrémmel a családi Carte d’Or-termékek között is találkozhatunk. Egyre több az erdei gyümölcs felhasználásával készült jégkrém is. A méltán népszerű és közkedvelt családi joghurt–erdei gyümölcs jégkrém mellett már erdei gyümölcsös öntettel „megbolondított”, mascarponés Vienettát is kóstolhatunk, sőt, Cornettóként is megtaláljuk ezt az ízvilágot.

Csokoládé
A jégkrémeknek is gyakori összetevőjük a csokoládé, ugyanis a maják és az aztékok világa az Algidát is megihlette. Az ínyencek a Magnum dupla csokoládé mellett két vadonatúj terméket kóstolhatnak: a Magnum Equador Dark étcsokoládés bevonata 62% kakaótartalmú, míg a Magnum Mayan Mystica fahéjjal, mézzel és szerecsendióval ízesített, tejcsokoládéval borított, igazi különlegesség. Az impulzus jégkrémek közül a csokoládés Cornettókkal is „bűnözhetünk”. A családi jégkrémek kategóriájában a Vienetta csokoládé, a Carte d’Or Milka és a Carte d’Or csokoládé nyújt igazi élményt.
Az egészségtudatos csokiimádóknak a csökkentett zsírtartalmú Carte d’Or light jégkrém (két gombóc 92 kcal) vagy a csökkentett energiatartalmú Algida light csokoládé–vanília jégkrém bátran ajánlható. Az utóbbi nem tartalmaz hozzáadott cukrot, csak természetes módon előforduló cukrokat (szénhidráttartalma a tejkomposensekből származik), így egy adagja 38 kcal energiatartalmú, s ez az irányadó napi beviteli érték (INBÉ) mindössze 2%-a.
Számtalanszor olvastuk és hallottuk már, mégsem merjük elhinni: nincs egészségtelen étel, csak rosszul összeállított étrend. A mértéktelen édességfogyasztás azonban nemhogy nem hosszabbítja meg életünket, de túlsúlyt eredményezve a minőségét is rontani fogja. A mérték és az érték egyaránt fontos követelmény kiegyensúlyozott táplálkozásunkkal kapcsolatban. Az étrendi egyoldalúság minden életkorban és élethelyzetben kerülendő, így ne hagyjuk ki az életünkből a csokoládét és a jégkrémet sem! Aki teljesen száműzi életéből az édességet, ördögi körbe kerül, s egyre inkább kívánja azt. Egy-egy Túró Ice light vagy két gombóc Algida light jégkrém hetente több alkalommal is beilleszthető a kiegyensúlyozott, változatos táplálkozásba és az aktív életbe.

Kovács Ildikó dietetikus
Megjelent: ÚJ Diéta 2008/3-4

Papaja kisokos

2010-02-21T22:46:00.005+01:00

10 dolog, amit a papajáról tudni kell

1. A dinnyefa, más néven papaja (Carica papaya) a dinnyefafélék (Caricaceae) családjába tartozó, nagy termetű növény. Több méter magasra növő törzsei csak gyengén fásodnak, laza állományúak. Akár tíz méter magasra is nőhet, de törpe (1-2 m magas) változatai is ismeretesek. A Karib-szigeteken és Amerika trópusi vidékein őshonos. Feltételezhető hazájából, Mexikóból a spanyolok terjesztették el a XVI. században. A világ trópusi övezeteiben mindenhol termesztik. Dél-Afrikából, Latin-Amerikából, Afrikából és Ausztráliából exportálják.

2. A papaja a trópus egyik legelterjedtebb haszonnövénye: gyakorlatilag minden része hasznosítható. A fát borító rostos háncsból kötelet készítenek. Egyméteres átmérőjű levelei, törzse és az azon szorosan összezsúfolva fejlődő, éretlen gyümölcsei tejnedvet (latexet) tartalmaznak. A papaja széles levelébe burkolt hús tovább friss marad, s főzéskor gyorsan megpuhul. Leveleiből és ágaiból teát főznek.

3. Nagy, dinnyeszerű gyümölcse bogyótermés. Lehet körte alakú, gömbölyű, ovális vagy hengeres, gyakran csúcsos. Sárgászöld, sárga vagy narancssárga színű. Hossza 10–70 cm, tömege akár 9–11 kg is lehet, de a hazánkban kapható általában csak félkilós. Gyümölcshúsa puha, leveses, illata a barackéra, míg az íze a sárgadinnyéére és a málnáéra emlékeztet. Lédús terméshúsa sötétsárga, narancssárga vagy lazacpiros, mintegy 2,5 cm vastag. A borsószemnyi magok a nagy központi üregben, a termés belső falán sűrűn helyezkednek el, felületük rücskös, színük fekete, ízük a zsázsáéra emlékeztető, borsos. Utóérő gyümölcs, szobahőmérsékleten is beérik hét-nyolc nap alatt. Akkor a legjobb, ha héjának legalább az egyharmada már megsárgult. Az érett papaja csak pár napig tárolható.

4. A papaja 80–85%-a víz, 12%-a szárazanyag és ennek 8–10%-a cukor. A gyümölcs energia- és tápanyagtartalma (az USDA adatbázisa alapján): 39 kcal, 0,6 g fehérje, 0,14 g zsír, 9,8 g szénhidrát, 1,8 g rost. Van benne 25 mg ω-3- és 6 mg ω-6-zsírsav, valamint tizenhétféle aminosav. A papaja gazdag ß-karotinban (276 µg), A-vitaminban (1094 NE), E-vitaminban (0,7 mg), folátban (38 µg), de főleg C-vitaminban (61,8 mg). 100 g papajával egész napi C-vitamin-szükségletünket fedezhetjük. Az ásványi anyagok közül káliumtartalma (257 mg) érdemel figyelmet, kalciumból 24 mg-ot, vasból 0,1 mg-ot tartalmaz.

5. A papaját gyógyászati célokra is régóta használják, elsősorban az éretlen (zöld) termésben található papain miatt. A papain enzim saját tömegének a harmincötszörösét kitevő állati fehérje lebontására képes. A pepszinhez hasonló, fehérjeemésztő hatású enzim antioxidáns, gyulladáscsökkentő, antibakteriális és étvágyjavító hatású. A papain a pepszint és a pankreatint meghaladó mértékben segíti az emésztést. Kiválóan tisztítja a bélfalat, és hatásos azok számára, akik gyomorsavhiányban szenvednek, vagy kevés a fehérjebontó enzimjük.
A papaint sérülés és műtét utáni vizenyők, illetve nehezen gyógyuló sebek és bizonyos bőrbetegségek (övsömör) kezelésére is alkalmazzák. A papaja fehérjebontó enzimei a bőrre hatva nemcsak a ráncokat csökkentik, hanem a külső, elhalt hámsejtek kíméletes eltávolítására is alkalmasak. Nem csoda, hogy e növényben számos bőrtisztító kozmetikum hatóanyaga lelhető fel.

6. A félig érett, friss papaja túladagolása mellékhatásokra vezethet, ezért a gyomor- és nyombélfekélyben, valamint tüdőtágulásban nem javasolt a túlzott mértékű fogyasztása. Állapotos nők semmiképp se egyenek éretlen papaját, mivel spontán vetélést idézhet elő.

7. Érettségtől függően zöldségként és gyümölcsként is fogyasztható. Az éretlen (zöld) papaja a vietnami és a thai konyha kedvelt nyersanyaga. A nagyon finom leveleket megpuhítva zöldségként is fogyasztják. A zöld terméseket – a tökhöz hasonlóan – főzve, sütve, csőben sütve és töltve is elkészíthetjük. Ecetben is eltehető. Nálunk is kapható kapros-tormás és tárkonyos-fokhagymás ízesítésű zöld papaja kitűnő savanyúság.

8. Az angolok a papaját a gyarmati időben „reggeli gyümölcsnek” nevezték. A trópuson még manapság is reggeliként fogyasztják. Az érett termés lágy húsa héj és magok nélkül nyersen desszertként vagy salátaként ehető, s a citromlé még jobban kihozza az ízét. Jól illik hozzá a gyömbér, a méz, a portói, a kókusztej és a juharszirup is. Az érett, pürésített papajából különleges, rostos ivólevet is készítenek, miként jégkrémek, kompótok és lekvárok alapanyagául is felhasználják. A gyümölcssalátához mindig utolsóként adjuk hozzá, mivel papainja megpuhítja a többi gyümölcsöt. Enzimtartalma miatt tej alapú desszerthez sem érdemes keverni.

9. Az ausztrál őslakók fedezték fel először a paw-paw fa leveleiből és ágaiból főzött tea gyógyító hatását. Manapság már kereskedelmi forgalomban is kapható a papaja szárított leveleiből készített tea. A papajatabletta a zöld papaja friss hajtásaiból és félérett gyümölcsének szárítmányából és magjából készül. Ananásszal vagy kombuchával kombinálva koncentrátum és tabletta formájában is elérhető, papaintartalmú étrend-kiegészítő.

10. A zöld papaja illata (Mui du du xanh) című, Saigonban játszódó film egy vietnami szolgálólány magánéletének páratlan szépségű bemutatása. Rendezője, Tran Anh Hung Cannes-ban Arany Kamerát, majd 1994-ben Cézár-díjat kapott legjobb elsőfilmesként, s ebben az évben Oscar-díjra is jelölték mint legjobb idegennyelvű filmet.

Kovács Ildikó dietetikus
Megjelent: Új Diéta 2008/3-4.

A Civil Szigetre látogatók táplálkozási szokásai

2010-02-20T21:30:00.010+01:00

A Sziget Fesztivál talán egyik legérdekesebb, évek óta tartó statisztikai felmérése az úgynevezett „Szigetkutatás” ifjúságszociológiai vizsgálat, amelyben többoldalas kérdőívek segítségével próbálnak általános képet mutatni a Szigetre járó fiatalokról, szokásaikról, civil életükről és rajtuk keresztül a teljes ifjúságról is (1). A 2007-es Sziget Fesztiválra vonatkozóan még nem ismertek ilyen adatok, azonban a Szívbarát program keretében az „ájlenderek” között 2005-ben végzett táplálkozási felmérésüket a szerzők 2007-ben – szintén a Civil Sziget támogatásával – megismételték.

Hipotézis
A Szigetre látogatók köréből 2005-ben (2, 3) és az egyetemisták vizsgálatából (2006–2007) kapott adatok (4, 5) alapján azt feltételeztük, hogy a táplálkozási ritmus tekintetében nem, azonban a tudatos és minőségi választás kérdésében a vizsgált populáció adataiból a hazai átlagnál jobb eredményeket kapunk. Szintén feltételeztük, hogy a fiatalok gyakran élnek élvezeti szerekkel, azonban reálisabban ítélik meg életmódjukat az átlagnépességnél.

Megkérdezettek és módszer
A 2007-ben 371 ezer Szigetre látogatóhoz (ebből több mint 40 ezren külföldiek voltak) képest kisszámú – nem reprezentatív – mintán 381 (0,10%) nem csak magyar anyanyelvű fiatalt kérdeztünk meg név nélküli, önkéntes és kitöltős kérdőív segítségével táplálkozási szokásaikról a Sziget Fesztivál keretében működő Civil Szigeten. A megkérdezettek közül 87 férfi (22,8%), 294 nő (77,2%), átlagos életkoruk 25,0 év (SD 9,9 év), a legfiatalabb kérdőívet kitöltő tízéves, míg a legidősebb 59 éves volt. A legtöbben (48,8%) a 21–30 éves korosztályból kerültek ki, közvetlenül utánuk a 10–20 éves korosztály (32,3%) adta a szigeti látogatótábor legnagyobb részét.

Eredmények

Táplálkozási szokások
A megkérdezett fiatalok közel háromnegyede (276 fő) az ebédet (72,5%), 35 fő a reggelit (9,1%), míg 70 fő (18,4%) a vacsorát fogyasztja főétkezésként.
Átlagosan 8 óra 27 perckor reggeliznek, a terjedelem széles, a két szélsőérték 5.00 és 12.30(!), ami arra enged következtetni, hogy rendszertelen életmódot folytatnak (pl. szorgalmi időszakban csak délben kelnek fel). A reggelit fele arányban otthon fogyasztják el (48,8%), további 30,7 százalékuk az iskolában vagy a munkahelyen étkezik először. Örvendetes, hogy mind a huszonegy általános iskolás tanuló reggelizik, s azt otthon teszi (átlagosan 7 óra 15 perckor). A középiskolás korosztálynál (60 fő) már korántsem ilyen jó a helyzet: közülük mindössze 33-an reggeliznek otthon, további 24 fő az iskolában, míg hat fő (10,0%!) nem reggelizik. Megfigyelhető náluk a reggelizés időpontjának későbbre tolódása: jellemzően 8 óra 28 perckor reggeliznek (az otthon reggelizők átlagosan 6 óra 58 perckor, míg az iskolában reggelizők átlagosan 10 óra 13 perckor esznek először a nap folyamán). Sajnos, minden ötödik megkérdezett Szigetre látogató nem reggelizik (78 fő, 20,5%).
A megkérdezettek egyharmada otthon (33,9%) ebédel, ennél többen vannak azok, akik az iskolában vagy a munkahelyükön étkeznek (45,7%) délben, büfében vagy étteremben minden hetedik megkérdezett fogyasztja el az ebédet (12,6%), 7,9 százalékuk azonban nem ebédel. Azok között, akik nem ebédelnek, hatan nem is reggeliznek, s kilencen vacsorára hideg ételt esznek.
Az ebéd az esetek közel háromnegyedében (74,0%) főtt étel, további 5,5%-ban változó (hideg és meleg étel). A vacsora nagyobb arányban (56,7%) jelent hideg ételt, 10,2%-ban változó jellegű (hideg és meleg is), amelynek elköltésére a késői órákban, átlagosan 20 óra 13 perckor kerül sor: 16 óra és éjfél(!) között. A megkérdezettek között kilenc fő nem vacsorázik, a fennmaradó 117 fő friss, meleg ételt fogyaszt.
A megkérdezettek kétharmada (66,7%) nassol, elsősorban unalomból, stresszűzőként, a munkából adódó monotonitás „ellen”, megszokásból vagy „mert szereti”.
A megkérdezett fiatalok felének (189 esetben, 49,6%) étkezésére – saját bevallásuk szerint – legjellemzőbb az „ínyenc vagyok, kifejezetten élvezem az evést” válasz az étkezéssel kapcsolatos hozzáállásra adott kérdésre. A második leggyakoribb válasz (115 fő, 30,2%) a „lassan, odafigyelve eszem, minden falatot alaposan megrágok”.
A „mindig máshol jár az eszem, mindig rohanok valahova, kapkodva, idegesen eszem“ választ 41 fő (10,7%) adta. Sajnos, a megkérdezett fiatalok 8%-át (30 fő) „nem érdekli, hogy mit eszik, csak »belapátolja« az ételt, hogy legyen valami a gyomrában”, további hat (1,6%) fiatalt ennyire sem foglalkoztatja az egészséges táplálkozásban rejlő lehetőség (átlagéletkoruk 26,5 év, de van köztük 17 éves éppúgy, mint 36 éves).

Elégedettség a táplálkozási szokásokkal
A „Mennyire vagy elégedett a táplálkozási szokásaiddal?“ kérdés kapcsán kiderül, hogy a többség (57,9%) „átlagosan“ elégedett táplálkozási szokásaival. Nagyon elégedett 6,3%-uk, kevésbé elégedett 97 fő (25,4%), míg egyáltalán nincsenek megelégedve táplálkozási szokásaikkal harminckilencen (10,3%). Pedig ha összevetjük táplálkozási szokásaikat az előző csoportok (elégedett, nagyon, kevésbé) hasonló válaszaival, akkor legfeljebb a nassolási szokásokban látunk némi eltérést, valamint a megnevezett nassolási okokban. Ennek alapján jól látszik, hogy tulajdonképpen a táplálkozási szokásokkal való elégedettség nem annyira a „valódi“ szokásokban rejlik, sokkal inkább annak a tudásnak való megfelelésben, amelyekről az illetőnek háttérismeretei vannak. („Tudom, hogy mi az egészséges, de nem tudom megvalósítani”; vagy „azzal sem vagyok tisztában, hogy mi is az egészséges táplálkozás, életmód”.)
Például a „nagyon” és „átlagosan” elégedettek (243 fő) 12,3%-a nem reggelizik, 4,9%-uk nem ebédel, 1,2%-uk nem vacsorázik, 65,4%-uk rendszeresen nassol, 4,9%-uk rendszeresen – naponta – iszik alkoholt, továbbá, bár nem tartozik a táplálkozási szokásokhoz, 11,1%-uk naponta dohányzik.

Az élvezeti szerek használata
Az élvezetiszer-használatot a kávé- és alkoholfogyasztással, valamint a dohányzási szokásokkal kapcsolatban mértük fel (1. ábra).

1. ábra. Az élvezeti szerek használata

Naponta fogyaszt kávét a megkérdezettek valamivel több mint 30%-a (126 fő, 33,1%), átlagéletkoruk 28,9 év (a megkérdezettek közül 16 éves a legfiatalabb rendszeres kávéfogyasztó). Hetente egy-két alkalommal alig 4%-uk (15 fő), míg alkalomszerűen 105 fő (27,6%) él kávéval. A megkérdezettek több mint egyharmada ezzel szemben egyáltalán nem iszik kávét, az ő átlagéletkoruk lényegesen elmarad a rendszeres kávéfogyasztókétól (22,7 év). Ez a szokásuk feltehetőleg még változni fog, hiszen a megkérdezett legfiatalabbak (10–13 évesek) is ebbe a csoportba tartoznak (ugyanakkor a megkérdezett 25 legfiatalabb közül csak tizenöten tartoznak a kávét egyáltalán nem fogyasztók közé).
Alkoholt naponta a megkérdezettek körében huszonegyen fogyasztanak (5,6%, átlagos életkor: 31,6 év), hetente fogyaszt 76 fő (19,8%, átlagéletkor 25,5 év), míg alkalomszerűen 203 fő (53,2%, átlagéletkor 24,0 év). Soha nem fogyasztanak szeszes italt a megkérdezettek közül nyolcvanketten, azaz 21,4%, az ő életkoruk átlagosan 25,5 év.
A dohányzási szokásoknál szintén a gyakoriságra kérdeztünk rá: naponta dohányzik 60 fő (16,0%), heti gyakorisággal gyújt rá tizenöt fő (4,0%), alkalomszerűen negyvenhatan dohányoznak (12,0%), s 259 fő (68,0%) egyáltalán nem dohányzik. A naponta dohányzók átlagos életkora 22,7 év, a legfiatalabb rendszeres cigizők 17 évesek. Ezen az adaton nem lepődhetünk meg, ismerve a hazai nép- és ifjúság-egészségügyi adatokat (6). Az egyáltalán nem dohányzók életkora átlagosan 26,3 év. Tisztában vagyunk azzal, hogy ezek az élvezeti szerek eltérő megítélés alá esnek, így együtt tárgyalásuk számos problémát vet fel. Megjegyezzük azonban, hogy mintánkban tizenkét fő naponta él mindegyikkel: azaz iszik kávét és alkoholt, valamint dohányzik (átlagos életkoruk 21,6 év), további huszonkilenc fő naponta fogyaszt kávét és dohányzik (21,5 év az átlagos életkoruk), három fő pedig napi rendszerességgel iszik kávét és alkoholt (átlagosan 21,0 évesek).

Összefoglalás
Az általános iskolásoknál kedvezőbb a reggelizés aránya és annak otthon fogyasztása, mint a hasonló korosztályban végzett, közelmúltban lezajlott felmérések eredménye (7, 8).
Az idősebb korosztályra – a szokások időpontjait megismerve – azonban egyre inkább a rendszertelen életmód jellemző. Átlagosan 32 évesek azok a fiatalok, akik naponta fogyasztanak alkoholt, a heti rendszeres alkoholfogyasztók átlagéletkora 26 év.
A Szigeten történő táplálkozási felmérés eredményei jól összevethetők a hasonló korosztályban végzett egyéb, táplálkozási szokásokra irányuló vizsgálatok eredményeivel. Az egészségtudatos életmódra való igény és törekvés a vizsgált populációban a hazai átlagnál kedvezőbb, a jelenlegi táplálkozási szokásaikat reálisan ítélik meg, ezekkel azonban sem a megkérdezettek, sem a felmérés készítői nem elégedettek.

Irodalom
1. Gábor, K.: Szigetkutatás, 1997–2004 – Kérdések és kérdőjelek. Kézirat. Felsőoktatási Kutatóintézet, Budapest, 2005.
2. Lelovics, Zs., Kovács, I.: Mit esznek a Szigetlakók a Szigeten? Szívbarát Híradó, 14, 6–9, 2006.
3. Kovács, I.: Dietetikusok a Szigeten. Élelmezés, 9, 46, 2007.
4. Kovács, I., Lelovics, Zs. et al: Felsőoktatási hallgatók egészségmagatartása és táplálkozása. Szívbarát Híradó, 16, 12–15, 2007.
5. Kovács, I., Lelovics, Zs. et al: Egyetemisták egészségmagatartása – és ami mögötte van. Új Diéta, 1, 8–9, 2008.
6. Ádány, R. (szerk.): A magyar lakosság egészségi állapota az ezredfordulón. Medicina, Budapest, 2003.
7. Péter, Sz.: Budapesti általános és középiskolás tanulók étrend-kiegészítő fogyasztása és életmódja. In: Étrend-kiegészítők, gyógyhatású termékek, különleges táplálkozási célú élelmiszerek, gyógynövények, vitaminok és gyógyteák „az egészséges táplálkozás és életmód tükrében” 4. Országos Szakmai Konferencia Program és előadás-kivonatok (Sárvár, 2007. február 22–23.), 10. o.
8. Németh, Á.: Fizikai aktivitás és táplálkozási szokások serdülőkorúak körében. Új Diéta, 6, 10–11, 2007.

Köszönetnyilvánítás
Ezúton mondunk köszönetet Feczkó Vivien, Patay Panna Réka és Windisch Adrienne budapesti dietetikushallgatóknak az önkéntes munkáért és az adatgyűjtésben nyújtott segítségükért.

Kovács Ildikó és Lelovics Zsuzsanna dietetikusok
Megjelent: Új Diéta 2008/2

Halak és tengeri gyümölcsök zsebkönyve

2010-02-20T21:22:00.003+01:00

Szerző: Henning Seehusen. Kiadó: M-érték, Budapest, 2005, 128 oldal. Bolti ár: 1499 Ft.

Ötven tengeri és édesvízi hal, rák és kagyló bemutatását – s velük együtt egy-egy recept leírását – rejti a zsebkönyv az angolnától a vörös álsügérig, segítve az eligazodást a már itthon is egyre bővülő kínálatban. Sajnos, nem ábécérendben követik egymást az édesvizek és tengerek élőlényei (valószínű, hogy a német eredetiben még e szerint sorakoztak), de nem is tematikus csoportosításban olvashatjuk ezeket. Szószedetet is csak a receptekhez kapunk – mindez eléggé megnehezíti a keresgélést, még szerencse, hogy kicsi a könyvecske.

Praktikus tanácsokat olvashatunk azonban a bevezetőben a vásárláshoz, az előkészítéshez, az elkészítéshez és a tálaláshoz, sőt, egy rövid összefoglalót is a hal táplálkozás-élettani jelentőségéről. Egyértelmű, hogy a szakácskönyvíró szerző a téma nagy tapasztalattal és tudással bíró ismerője. A zsebkönyv erőssége az egymással helyettesíthető halak bemutatása és a halfogyasztók tízparancsolata.

A kötet végén képes áttekintést találunk a termékcsoportokról, de adattáblázatot csak a tisztítási veszteséggel kapcsolatban kapunk (ez azonban hiánypótló lehet). Tápanyagértékeket a halfajok leírásánál közöl a szerző, míg a kagylók és a rákok esetében, valamint a recepteknél nem.

Összességében háziasszonyként hasznos és gyakorlatias összeállításnak tartom, dietetikusként kicsit kevesebb információt találtam benne a vártnál.

Kovács Ildikó dietetikus
Megjelent: Új Diéta 2008/2

Medvehagyma kisokos

2010-02-20T21:11:00.004+01:00

10 dolog, amit a medvehagymáról tudni kell

1. A medvehagyma (Allium ursinum) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának, spárgavirágúak (Asparagales) rendjébe, a hagymafélék (Alliaceae) családjába tartozó faj. Erdőkben, ligetekben nagy telepeket alkot. A fokhagyma illatára és ízére emlékeztető 30–40 cm magas évelő növény. Április-május környékén virágzik. A hagyma hosszúkás-tojásdad alakú. Emberi fogyasztásra a zöld részek és a hagyma is alkalmas.

2. Egész Európában elterjedt, a nedves, árnyas erdőkben érzi jól magát. Tömegesen nő, hazánkban főleg a bükkös erdők aljnövényzetében, de előfordul a gyertyánosokban és tölgyesekben is. Nyugat-Európában tömeges gyűjtése veszélyeztetni kezdte az állományt, ezért védetté nyilvánították. Hazánkban a védett természeti területek (nemzeti park, távvédelmi körzet, természetvédelmi terület) kivételével szabadon gyűjthető.

3. A medvehagyma állítólag onnan kapta nevét, hogy a medvék ették, a téli álom okozta fáradtság utáni erőgyűjtésre. Gyönyörű magyar nyelvünk több névvel is illeti: kígyóhagyma, poroszhagyma, sajamás, salamás, sásihagyma, vad fokhagyma.

4. Fehér hagymájából két nagy, tojásdad, a végén kihegyesedő tőlevelet hoz, melyek kora tavasszal jelennek meg és nyár közepére elszáradnak. Leveleit tavasszal szedjük, mielőtt fehér virágai megjelennek, és ha lehet, frissen használjuk fel, mert szárítva gyógyhatása gyengül. A hagymája több kisebb gerezdre oszlik, szára és levelei kettétörve fokhagymaillatot árasztanak, ízük pedig a metélőhagymára (snidlingre) emlékeztet, de annál intenzívebb.

5. A növény szerves kénvegyületeket (alkilcisztein-szulfoxidokat) tartalmaz. Fontos hatóanyagai (allicin, ajoene, adenozin) révén növeli az érfalal tágasságát, gátolja a vérrögök kialakulását, mérsékli a trombózisveszélyt, izomlazító hatású. A népi gyógyászatban bélférgesség esetén nálunk is régóta alkalmazzák, az egyes kórokozókra, élősködőkre gyakorolt hatását kísérletileg bizonyították.

6. A népi orvoslás szerint a medvehagyma rendelkezik a fokhagyma minden ismert előnyével, sőt annál kedvezőbb hatású, hiszen több aktív hatóanyagot tartalmaz, illetve olyanokat is, amelyeket a termesztett fokhagyma, vagy annak kicsiny adagja nem. Hagymája több gyógyhatású anyaggal rendelkezik, mint zöld levelei. Vérkeringés-javító hatása a fokhagymáénak többszöröse, emellett fokozza az étvágyat és az emésztőrendszer működését, vérnyomás- és vérzsírcsökkentő hatású, C-vitamin-tartalmának köszönhetően javítja a szervezet ellenálló képességét. Méregtelenít, tisztítja a vesét és a húgyhólyagot, vértisztító hatású, jót tesz érelmeszesedés ellen, fertőtleníti a gyomrot, valamint az öregedéssel járó emlékező- és koncentrálóképesség csökkenése ellen is hatásos.

7. Használhatjuk fűszerként: a friss medvehagyma-leveleket apróra vágjuk, mint a metélőhagymát vagy a petrezselymet, és kenyérre, levesbe, salátára, húsételre szórjuk. Jellegzetesen erős illatát főzéskor elveszti, így nagyon kellemes aromát ad az ételeknek. Leveleit felhasználva levesnek, főzeléknek, de nyersen salátának is elkészíthetjük. Készíthetünk belőle pestót (olajjal, parmezán sajttal, sóval és magokkal összeturmixolva), amit rizses és tésztaételek mártásaként vagy kenyérre kenve tálalhatunk. A németajkúak Bärlauch gyanánt ismerik a medvehagymát. A bajorok füstölt sonkával és párolt savanyú káposztával fogyasztják a medvehagyma gombócot.

8. A szárított levél teaalapanyagként kitart a következő évig. Medvehagyma és bazsalikom keverékéből isteni forrázat készíthető. A Mecsekben termő medvehagyma nektárjából gyűjtött sötétbarna méz igazi hungarikum. Medvehagyma fűszerolajat (medvehagymát étolajban vagy extraszűz olívaolajban), ecetes medvehagymalét, sőt, medvehagymabort (az apróra vágott levelekből egy maréknyit fehérborban felforralva) magunk is készíthetünk házilag.

9. Vigyázat! A medvehagyma levelei ránézésre könnyen összetéveszthetők a vele egy időben és helyen növekvő őszi kikerics (Colchicum autumnale) és a májusi gyöngyvirág (Convallaria majalis) leveleivel, amely utóbbi halálos mérgezést is okozhat. (Aki látta a Hukkle című magyar filmet, emlékezhet arra, hogyan irtották ki módszeresen ennek segítségével az asszonyok a falu férfinépét.) A 20-25 cm-nél nem magasabb medvehagymát illata alapján azonban a könnyedén beazonosíthatjuk.

10. Mi ez a büdös fokhagymaszag?! – kérdik az Orfű felé tartó országjárók, akik még soha nem láttak medvehagymát. Idén is nagy sikerrel rendezték meg a Medvehagyma-napot április 5-én az orfűi tájház kemencés udvarában, ahol előadások, sütő-főző bemutatók és kóstolók mellett a lokálpatrióta Nagy Bandó András dedikálta Orfűi medvehagyma kincseskönyv című könyvét.

Kovács Ildikó dietetikus
Megjelent: Új Diéta 2008/2

Egyetemisták egészségmagatartása

2010-02-20T21:02:00.005+01:00

– és ami mögötte van

A Szívbarát program által 2006–2007-ben végzett Egyetemisták Egészséges Táplálkozásért (EGYET Program) vizsgálat keretében nem reprezentatív, név nélküli, kérdőíves felmérésre került sor hatszáznyolcvanegy nappali tagozatos, felsőoktatási hallgató körében. A szerzők tanulmányukban arra a kérdésre kerestek választ, hogy milyenek azoknak az egyetemistáknak a táplálkozási szokásai és életmódja, akik úgy vélekedtek, hogy egészséges életmódot folytatnak (23,9%, n = 163), szemben a többséggel (76,1%, n = 518), akik nem így vélekedtek.

Bevezetés
Kutatásunk alapja a McGuire házaspár tanulmánya volt a spontán énkép alakulásáról (1). Vizsgálatuk hipotézise és eredménye szerint a spontán önjellemzésben azok a tulajdonságok lesznek hangsúlyosak, amelyekben a személy az őt körülvevő csoport átlagától különbözik. A szerzőket az a kérdés foglalkoztatta, hogy vajon az egészséges életmódról alkotott képet mennyiben befolyásolja a környezet, azaz függ-e a minket körülvevő emberektől. Ha ez így van, más lesz az életmódunkról alkotott képünk különböző helyzetekben és közösségekben (otthon, egyetemen stb.). A hallgatók egészséges táplálkozásról alkotott képét az otthoni és a munkahelyi körülmények közötti szokások kapcsán vizsgáltuk.

Hipotézis
Azt feltételeztük: azok, akik úgy vélekednek magukról, hogy egészségesen táplálkoznak, ezt teszik minden körülmények között, így otthon és a munkahelyen (felsőoktatási intézményben) is.
Megkérdezettek és módszer
A Szívbarát program által 2006-ban indított Egyetemisták Egészséges Táplálkozásért (EGYET Program) vizsgálat keretében nem reprezentatív, név nélküli kérdőívvel végzett felmérésre került sor hatszáznyolcvanegy nappali tagozatos, felsőoktatási hallgató (száznyolcvannégy férfi és négyszázkilencvenhét nő, átlagos életkor huszonkét év, SD-érték 2,8) körében az alábbi felsőoktatási intézményekben (2):
Szolnoki Főiskola, Turizmus-vendéglátás szak: 197 fő,
BGF KVIF Turizmus-vendéglátás alapszak, vendéglátás és szálloda szakirány: 150 fő,
BGF KVIF Turizmus-vendéglátás alapszak, idegenforgalom és szálloda szakirány: 36 fő,
BGF KVIF Kereskedelem és marketing alapszak, kereskedelem szakirány: 242 fő,
Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar, Dietetikus szak: 56 fő.
A megkérdezett hallgatók döntő többségének leendő szakmája kapcsolatban áll a táplálkozás valamely aspektusával, így – véleményünk szerint – átlagon felül motiváltnak tekinthetők.

A Mennyire folytatsz egészséges életmódot? kérdésre az egészséges vagy teljes mértékben egészséges életmódot folytatok választ a megkérdezett felsőoktatási hallgatók 23,9%-a (163 fő) adta. Ez 45 férfi (27,6%) és 118 nő (72,4%) (átlagos életkor huszonkét év, SD-érték 2,9) életmódját tükrözi. Abból indultunk ki, hogy azoknál, akik egészséges életmódot követnek a táplálkozás tekintetében (teljes mértékben egészséges életmódot folytatók tizennégy fő, egészséges életmódot folytatók száznegyvenkilenc fő), ennek nyoma van a napi életvitelben és a táplálkozási ritmusban is. 0 pontot adtunk az általunk optimálisnak tartott rendszeres reggeli-, ebéd- és vacsorafogyasztásra, -1 pontot, ha ez néha elmarad, -2 pontot, ha két nagy étkezés hiányzik az étkezési ritmusból. Aki nem szokott nassolni, 0 ponttal, míg aki szokott nassolni, -1 ponttal szerepelt az értékelés során.
A különbségek érzékeltetése érdekében annak az ötszáztizennyolc hallgatónak az eredményeiről is szólunk (a teljes minta 76,1%-a), akik úgy vélekedtek életmódjukról, hogy az egyáltalán nem, nem, illetve közepesen egészséges.

Az adatfeldolgozás módszere: SPSS programcsomag.
A táplálkozási szokások elemzéséhez három csoportra osztottuk a tényezőket: jellemzően otthoni táplálkozási szokásra, jellemzően munkahelyi (egyetemi, főiskolai) táplálkozási szokásokra, valamint olyan szokásokra, ahol a színhely nem releváns, ilyen a nassolásra vonatkozó információ is. Az előbbihez a reggeli- és vacsorafogyasztásra, valamint a hétvégi ebédre vonatkozó kérdés tartozott, míg a munkahelyre a hétköznapi ebédfogyasztási szokás vonatkozott.
A hallgatóknak mindegyik főiskolai karon lehetőségük van a menza igénybevételére. Az intézmények szakmai jellege miatt ezek az étkezdék átlagon felüli ételválasztékkal, változatos menüsorral elégítik ki az igényeket.

Eredmények Otthoni körülmények között
Ama hallgatók között, akik úgy vélekednek magukról, hogy egészséges életmódot folytatnak, a nem reggelizők aránya 17,8%, minden reggel igyekszik valamit falatozni a hallgatók 42,3%-a, s mindössze 39,9%-uknál van nagy jelentősége a napi ritmusban a reggelinek.
Hétköznap nem vacsoráznak a hallgatók közül tizennégyen (8,6%). Friss, főtt ételt eszik vacsorára 27,4%-uk, a megmaradt ebédet fogyasztja el 6,6%-uk, általában étteremben vacsorázik 1,4%-uk, hideg ételt eszik 55,9%-uk, míg az ebédből maradt ételből fogyaszt 10,8%-uk.
A megkérdezettek között egyetlen hallgató sem akadt, aki hétvégén ne ebédelne, három fő (1,8%) ilyenkor rendszeresen étteremben étkezik.
A hallgatók közül öten (a magukat egészséges életmódot folytatónak tartók csoportjában ez 3,1%-nak felel meg) nem reggeliznek és nem vacsoráznak, további tizenkét fő pedig nem rendszeresen reggelizik/vacsorázik. A napi táplálkozási ritmusban táplálkozás-élettani szempontból a hallgatók 68,1%-ánál (száztizenegy főnél) a reggeli és a vacsora fogyasztásában (rendszeresség, megítélés) kifogásolnivalót talál a szakember. Megjegyezzük, hogy a másik csoportban ez az arány 82,8%, tehát a korosztály táplálkozási szokásaihoz képest egy kissé jobb a helyzet, azonban messze elmarad a kívánatostól.

Munkahelyi körülmények között
A hallgatók 58,4%-a fogyaszt friss, főtt (meleg) ételt ebédre, ugyanakkor 6,7%-uk hétköznap nem ebédel – ez vizsgálatunkban tizenegy főt (három férfit és nyolc nőt) jelent. Jellemzően hideg ételt harmincöten (21,6%), illetve otthon készített ételt huszonketten (13,3%) fogyasztanak (1. ábra). A nem egészséges életmódot folytatók 13,7%-a nem ebédel hétköznaponként, tehát kétszer annyian, mint az egészséges életmódot vallók közül.

1. ábra Mit fogyaszt a főétkezések alkalmával?

Színhelytől független szokások
Nassolni az egészséges életmódot folytatók 68,1%-a szokott. Ez az arány a másik csoportban 79,3%.

Ismeretek
A megkérdezettek 92,0%-a tudja, hogy a szív-ér rendszeri betegségek egészséges életmóddal megelőzhetők (ez nagyobb arány, mint amekkora az összes megkérdezett hallgatóra jellemző). 5,9%-uk véli, hogy felesleges egészséges életmódot folytatni, ugyanis a szív- és érrendszeri betegségek nem kerülhetők el, ugyanis idővel mindenkinek lesz ilyen. 3,4%-uk úgy gondolja, hogy nem az életmódon, hanem a géneken múlik, hogy valaki megbetegszik-e vagy sem.

Összefoglalás
A kérdőívvel vizsgált táplálkozási szokások közül a hétköznapi ebéd elmulasztását tartjuk a legnagyobb hibának. A tizenegy hallgató közül, aki nem ebédel, négyen nem is reggeliznek (további öt fő pedig nem rendszeresen), s közülük egy fő vacsorafogyasztása sem tekinthető optimálisnak. Nassolni mind a tizenegyen szoktak.
Az életmódjukat egészségesnek ítélő egyetemisták többségének életmódja a feltérképezett szempontok (táplálkozás) alapján nem mondható egészségesnek. A rendszertelen életmód eredményezte rendszertelen táplálkozás az ő esetükben is megfigyelhető mind az otthoni, mind a munkahelyi környezetben.

Következtetés
Az eredmények alapján azzal szembesülhettünk, hogy eltérő közösségekben mások a táplálkozási szokások, illetve a környezettől függően az egészséges életmódról alkotott vélemény is változik. Abban a mikroközösségben, ahol a nem rendszeres ebédfogyasztás jellemző, hajlamos a megkérdezett azt feltétezni, hogy ő már egészséges életmódot folytat, csak azért, mert a hétköznaponként rendszeres ebédfogyasztók táborába tartozik. A nassolás szintén nem korlátozódik csak az otthonra, sőt, jellemző, hogy nassolni bárhol lehet, így például közlekedési eszközökön vagy akár felsőoktatási előadás alatt is. Több mint 10%-kal nagyobb azoknak az aránya, akik a nem egészséges életmódot folytatók között nassolnak, mint akik az egészséges életmódot folytatók csoportjában nem nassolnak. Tehát ha valaki azt látja, hogy a környezetében többen rendszeresen vagy/és folyamatosan csipegetnek, miközben ő ezt nem teszi, azt gondolja, hogy máris egészséges az életmódja. A szokások vizsgálata azonban azt mutatja, hogy azok közül, akik egészséges életmódot folytatónak tartják magukat, mindössze kilencen (5,5%) vannak, akik valóban egészséges életmódot folytatnak – a vizsgált paramétereket értékelve. Feltételezhetjük, hogy az egészséges életmódról alkotott kép értékelésére hatással volt az a tény, hogy a „munkahelyi” körülmények között végzett felmérés során nem elhanyagolható viszonyítási alapok a hallgatótársak (kortárscsoport). Az egészséges életmódról alkotott kép vizsgálatához elengedhetetlen az életmódot meghatározó szokások konkrét vizsgálata. Célszerű minél többféle helyzetbe, csoportba kerülve vizsgálni e szempontokat, mivel annál több dimenziója lesz az értékelésnek, s ez a tudás segít feltérképezni a vizsgált személyek egészségről és egészséges életmódról kialakított képét is. Ez a felismerés hasznosítható az egészséges életmód oktatása során is, hiszen az egészséges életmódra nevelés nem ér, nem érhet véget a közoktatásból kikerülve, hanem azt a fiatal felnőttek körében is folytatni kell korosztály-specifikus módszerekkel, interaktív programokkal, korszerű médiumokkal, színtérprogramokkal (pl. Sziget). Gondoskodni kell azokról a lehetőségekről, amelyek a táplálkozási megelőzést és az egészséges táplálkozás szempontjait minél többféle aspektusból ismertetik annak érdekében, hogy azt alkalmazni tudják és aszerint éljenek.

Irodalom
1. McGuire, W. J., McGuire, C. V. et al.: Salience of ethnicity in the spontaneous self-concept as a function of one's ethnic distinctiveness in the social environment. J. Pers. Soc. Psychol., 36, 5, 511–520, 1978. 2. Lenkovics, B., Kovács, I. et al.: Életmódjukat egészségesnek tartó egyetemi hallgatók táplálkozása és egészségmagatartása. In: Kovács, I., Lelovics, Zs. (szerk.): Magyar Táplálkozástudományi Társaság 32. Vándorgyűlése Program, Előadások és absztraktok összefoglalói. Magyar Táplálkozástudományi Társaság, Budapest, 2007, 24.

Kovács Ildikó és Lelovics Zsuzsanna dietetikusok, Lenkovics Beatrix élelmiszermérnök
Megjelent: Új Diéta 2008/1

Mit mutatnak a piktogramok a gyorsétteremben?

2010-02-20T20:50:00.005+01:00

Az Irányadó Napi Beviteli Érték (INBÉ) színes táblázatai már a legnagyobb hazai gyorsétteremlánc étlapján is megtalálhatók. A táblázatba foglalt adatokból megtudható a választott étel energia- és főbb tápanyagtartalma (fehérje, zsír, szénhidrát, só), valamint az is, hogy ez a mennyiség mekkora része a napi fogyasztásra javasolt mennyiségnek (a 2000 kilokalóriás iránymutató energiafelvételi értéket közepes fizikai aktivitású, átlagos testtömegű, egészséges felnőtt nő igényei alapján állapították meg).

Ez még nem minden! Henter Izabella dietetikus közreműködésével olyan füzetkét állítottak össze, amelynek segítségével a kínált fogások energia- és tápanyagtartalma összehasonlítható más népszerű ételekével. Az összehasonlítás alapját a kifőzdék, gyorséttermek, szendvicsbárok kínálata adta, vagyis a gyakran fogyasztott, kedvelt fogások. Az összevetést adagokra vetítve, és nem az abszolút mennyiségeket tekintve végezték el.

A tájékoztatóból kiderül, hogy például a sajtburger energiatartalma (300 kcal/120 g) csekélyebb, mint a rántott csirkecombé görög salátával (757 kcal/350 g), a rizses húsé (430 kcal/270 g) vagy a natúr sült pulykamellé zöldséges rizzsel (501 kcal/260 g). A közkedvelt desszertek közül – többek között – a túrós batyu (250 kcal/75 g) energiaértéke is meghaladja a gyorsétteremben kínált almás pitéét (210 kcal/80 g).

Az összehasonlításokkal azonban mindig vigyázni kell, hiszen a válogatás szubjektív, az egyes adagok nagysága egymástól eltér, és az energiatartalom mellett más tápanyagértékekre is figyelnünk kell. Így például a konyhasóra és a (rejtett) zsírtartalomra, amelynek alapján kevésbé jeleskednek a gyorséttermi ételek.

A kis tápanyagtáblázatot tanulmányozva azonban észre kell vennünk, hogy a „fast food” egyértelmű és kategorikus elutasítása nem helyes: mértékkel fogyasztva egyes gyorséttermi ételek beilleszthetők a kiegyensúlyozott étrendbe is, míg néhány népszerű hagyományos fogás alulmarad ebben a versenyben – ha kizárólag az energiatartalom alapján döntünk egy-egy élelmiszer fogyasztása mellett vagy éppen ellen.

Az élelmiszer-ipari fejlesztések őszinte híveként örülök a korrekt címkézésnek, a fogyasztók tájékoztatására irányuló mindenfajta törekvésnek. Szintén pozitívnak tartom a gyorséttermek kínálatának bővülését (friss gyümölcs, bébirépa stb.). Szakemberként azonban szívesen venném a korrekt, egzakt tudományos tájékoztatást például a felhasznált adalékanyagról és a transzzsírsav-tartalomról is – független (labor)értékek alapján. Ezzel elkerülhetővé válna, hogy az itt-ott felröppenő sajtóhírek alapján – nyilván felületesen – formáljak véleményt élelmiszerekről, ételekről.

Kovács Ildikó dietetikus
Megjelent: Új Diéta 2008/1
még erről

Gyömbér kisokos

2010-02-20T20:36:00.005+01:00

10 dolog, amit a gyömbérről tudni kell

1. A közönséges gyömbér (Zingiber officinale) a gyömbérfélék (Zingiberaceae) családjába tartozik. Lágy szárú, egyszikű, évelő növény, méteres magasságot is elérő leveles hajtásokat fejleszt, míg a virágzatai 2–2,5 m-esek is lehetnek. A talajban kúszó gumós gyöktörzse (rizómája) agancsszerűen elágazik, s ennek feldarabolásával szaporítható.

2. A gyömbérgyökeret legalább ötezer éve használják fűszerként és gyógyszerként Kínában és Indiában, s háromezer éve termesztik Dél-Ázsia nedves, trópusi vidékein. Az ősi szanszkrit és kínai írások már megemlékeznek róla. Tudományos neve a „szarv alakút” jelentő „singabera” szanszkrit szóból ered. A XV–XVI. században jutott el a világ minden tájára, így Európába is. Legismertebb a hámozatlan, fekete (barbadosi) gyömbér és a hámozott, fehér vagy arany (bengáli) gyömbér.

3. A drog, vagyis a fűszer maga a gyöktörzs, amely csípősen kesernyés zamatú, citromra emlékeztető ízű. Jellegzetes ízét és illatát az illóolajok (zingiberén és bizabolén), a gingerolok (metil-gingerol és gingerol) és a sogaolok okozzák. Fő hatóanyaga a zingiberén (monociklikus szeszkviterpén), amely átlagosan 60%-ban, maximálisan 70%-ban alkotja az illóolajat, továbbá a zingiberol és a bizabolén. Ezenkívül 5% ásványi anyagot, hidrofahéjsav- és hidrobenzoesav-származékokat, lipideket, glükolipideket, antociánszármazékokat, keményítőt, cukrot, gyantát (gyömbéralkoholokat, cingeront, gingeolt) és szerves savakat (pl. limonénsavat) tartalmaz.

4. Száz gramm nyers gyömbér energiatartalma – az USDA adatbázisa szerint – 80 kalória (335 kJ), s 17,8 g szénhidrátot, 1, 8 g fehérjét és 0,7 g zsírt tartalmaz. Megemlítendő C-vitamin- (5 mg/100 g) és B6-vitamin-tartalma (0,2 mg/100 g). Az ásványi anyagok közül elsősorban kálium (415 mg/100 g), magnézium (43 mg/100 g), réz és mangán (0,2-0,2 mg/100 g) van benne. Száz gramm gyökér kalciumból 16 mg-ot, foszforból 34 milligrammnyit, míg nátriumból 13 mg-ot tartalmaz.

5. A gyömbér a XVI. században jelent meg a füveskönyvekben. A Német Gyógyszerkönyv 1997-ben vette fel hivatalos drogjai közé. A drog gyógyászati alkalmazásai a hányás elleni, a gyulladáscsökkentő és a gyomorvédő (görcsoldó, szélhajtó) hatásra vezethetők vissza. Csökkenti a nyálkahártyák ingerlődését, így hörghurut kezelésére is beválik. Enyhíti az emésztési zavarok tüneteit (enyhe gyomorrontást, puffadást), de émelygésnél, hányingernél is hasznunkra lehet. Jó emésztésserkentő és étvágyjavító hatású. Állatokon, valamint embereken végzett kísérletek egyaránt bizonyították, hogy ginerol és sogaol nevű hatóanyagai révén a gyömbér is hatásos növényi véralvadásgátló, fokozza a vérkeringést, s általános élénkítő hatású. Az ázsiai orvoslásban „melegnek” számít, azaz forróságot, tüzet visz a testbe, ezzel serkenti a nemi szerveket. Afrodiziákumként rózsával és korianderrel együtt a leghatékonyabb.

6. Önálló ételként is fogyasztható savanyítva (ilyen a szusi mellé felszolgált szeletelt gyömbér, a „gari” vagy „soga”), édes szirupban konzervált vagy kandírozott formában. Kínában cukorral főzve bonbon készül belőle. Az illat- és likőripar is szívesen használja.
A gyömbér (kínaiul: jiang) a kínai ételek egyik legfontosabb ízesítője. Konfuciuszról azt tartják, hogy minden étkezéskor evett gyömbért. A híres kínai „ötfűszer-keverék” egyik elengedhetetlen alkotóeleme. Szintén alkotóeleme a japán „sicsimi”-nek (hétízű paprikának) a paprikák, a japán bors és a szezámmag mellett, s a miszoleveshez is nélkülözhetetlen.

7. Fűszerként az indiai, a maláj és a kínai konyha régóta alkalmazza húsok, nehezen emészthető ételek ízesítésére, de csirke- és halételek (lazac és édesvízi halak) fűszereként is pikáns ízhatások érhetők el vele. Európában leggyakrabban sütemények (mézeskalács, keksz, muffin, gyümölcskenyér), forralt bor, likőrök, pálinkák és keleti ételek alkotórésze, de minőségi étcsokoládét és trüffelgolyót is ízesítenek gyömbérrel. Jól illik a sütőtökhöz, a sárgarépához (krémlevesek formájában), sőt, az almához, a narancshoz, a körtéhez és a szilvához is. A mézzel ízesített gyömbéres tea vagy kávé is jó élettani hatású.

8. Rokonai is kellemes ízűek: a kurkuma (indiai sáfrány) szintén fűszerőrleményként kapható az üzletekben. Világosabb színű, kevésbé dundi és pikánsan csípős ízű a galanga vagy kínai gyömbér. Az erdei (közönséges) gyömbérgyökér (Geum urbanum L.) a rózsafélék családjába tartozó, erdőkben, cserjésekben és ligetekben előforduló évelő növény, amelyet vadgyömbérnek, szegfűszagú gerelynek, erdei szegfűnek és szentbenedekfűnek is neveznek.

9. A gyömbérsör (ginger ale) – neve ellenére – nem tartalmaz alkoholt, kizárólag gyömbérgyökér, cukor és víz felhasználásával készül. A „sör” elnevezést a főzési folyamatról kapta. A gyömbérsör az 1700-as évek közepének Angliájából ered, ahonnan világhódító útra indult, s nagy mennyiségben szállították az Újvilágba is. Manapság Ausztráliától a Karib-szigeteken át Latin-Amerikáig ez az ital népszerűbb, mint az ismert üdítőitalok. Néhány hónapja már nálunk is kapható (D&G ginger beer soda).

10. Aki síelt már az Alacsony-Tátrában a Chopokon (Hopokon), bizonyára ismeri legmagasabb ormát is, amely 2043 méteren a Gyömbér (Ďumbier). A hegy lejtőin hajdan vasércet, aranyat és antimonitot bányásztak. A Gyömbérről minden irányban remek kilátás nyílik Szlovákia középső és északi hegységeire.

Kovács Ildikó dietetikus
Megjelent: Új Diéta 2008/1

Nők életmódja, testképe és önértékelése

2010-02-18T19:34:00.013+01:00

A különböző kultúrákban és korokban nagyon eltérően vélekedtek az emberi alakról, így az optimális testtömegről is. Csaknem százötven évvel ezelőttig a fogyókúrát még hírből sem ismerték (1). Leginkább a tömegkommunikációnak köszönhetően a nők egyre elégedetlenebbek saját testükkel. A magazinok címlapján szereplő anorexiás jellegű, egészségesnek nehezen nevezhető fiatal lányok negatívan befolyásolják a testképről alkotott véleményeket (2).
Az utóbbi években a média egyre erőszakosabban kommunikál egy új szépségideált – a csontsovány, magas nőt – az egészséges életmód és az egészség hírnökeként. A kimondatlanul vagy – ritkán – kimondva vágyott modell és a valóság közötti különbség a leggyakrabban belső elégedetlenséget szül. Már Michel de Montaigne (XVI. századi francia filozófus és író) kifejtette Esszéiben: boldogságunk legfőbb akadálya, hogy nem vagyunk elégedettek a testünkkel (3).

Cél
A Szívbarát Program azért kezdte el Szépség, Egészség, Táplálkozás, Pozitív önértékelés című kutatását, hogy megismerje, mennyire elégedettek a nők saját testükkel hazánkban, ennek milyen hatása van az életmódra és értékelésére. A nők önértékelésén keresztül életmódi szokásaikat – amilyen a sportolás, a fogyókúrás szokások, valamint a tudatos táplálkozás – térképeztük fel. A nők a leggyakoribb élelmiszer-felelősök, ezért fontos megismernünk fogyasztói preferenciáikat, ismereteiket a védjegyezett termékekről. Az élelmiszer-felelős fogalmát 1997-óta arra a családtagra használjuk, aki leginkább végzi a főzési és bevásárlási teendőket a családon belül.

Kutatásunk alanyai és módszer
Az Egészséges Magyarországért Egyesület munkatársai és a Szívbarát Program önkéntesei 2006-ban több egészségnapon vettek részt. Ezek közül három budapesti rendezvényen – Keresd a nőt! (június 10.), Józsefvárosi Egészségnap (szeptember 16.) és Flora Szívünk Napja (szeptember 24.) – felmérést végeztünk hölgyek körében. Közülük kétszázhárman vállalták a név nélküli kérdőív kitöltését. A nem reprezentatív vizsgálatban részt vevők átlagosan negyvennégy évesek, tizenhárom és nyolcvan év közöttiek (4). Többnyire a fővárosban élnek (83%), de érkeztek hölgyek például Kazincbarcikáról és Nagykőrösről is. A „vidéki” hölgyek átlagosan 82 km-t (SD-érték 72,9) utaztak annak érdekében, hogy részt vehessenek egy egészségnapi rendezvényen.

Eredményeink
A kérdőívben rákérdeztünk arra, hogy mely testrészükre büszkék. A megkérdezettek 44%-a elégedett a testével: a legtöbben az arcukra büszkék (33%), majd a rangsorban a láb (23%) és a mell (20%) következik (3). Megdöbbentő, hogy a nők 21%-a nem tud megnevezni egy olyan testrészt sem, amelyet vonzónak talál magán. A legkevésbé a hasukkal elégedettek a magyar nők: mindössze a megkérdezettek 5%-a, ami nem csoda, hiszen a címlapokról, plakátokról szinte csak lapos és feszes hasú modellek néznek ránk.
Ennek megfelelően a hasukon változtatnának a legtöbben, a megkérdezettek 64%-a. A rangsorban elől van még a fenék (39%) és a csípő (32%) a többnyire legproblémásabbnak vélt két női testrész. Kérdésünkre, hogy min változtatnának a testükön, ha tehetnék, a nők 49%-a a testtömegén, 33%-uk a testarányain, míg 17%-uk a testmagasságán (1. ábra).

1. ábra Mit változtatna meg a testén, ha erre képes lenne?

Elgondolkodtató, hogy a nők mindössze 6%-a elégedett a testével annyira, hogy azon nem változtatna, ők csupán szem- vagy hajszínükön módosítanának. A modern hajfestékekkel és színes kontaktlencsékkel ezek nem teljesíthetetlen kívánságok. Négy megkérdezett közül hárman (75%) a változást saját motivációjukból vállalják, míg a család, a férj, a barát, az élettárs 6–8%-ban motiváló tényező. Az aktuális trend és divat három hölgyet motivál, az ő átlagos életkoruk huszonöt év, a reklámok egy – szintén huszonöt éves – nő életében motiváló erejűek. A nők 11%-a szeretne a modellekre, címlaplányokra hasonlítani. Minden ötödik hölgynek (20%) van példaképe (színészek, énekesnők, barátnők) elsősorban testalkatilag, de megemlítendő a személyiség (10%) és a sikeresség (6%) is mint követendő példa.

Fogyókúra-őrület
A megkérdezett hölgyek 72%-a fogyókúrázott már (jelenlegi átlagos BMI-értékük 25,9 [kg/m2]), 27%-uk nem próbálkozott testtömegcsökkentéssel (jelenlegi átlagos BMI 23,2), míg a fennmaradó 1%-uk tervezi a diétázást (átlagos BMI 23,9). Ez az érték egymagában nem indokolná a fogyókúrát, feltétlenül érdemes a továbbiakban az okokat keresni. A BMI korlátait figyelembe véve további antropometriai vizsgálatok szükségesek a testtömegcsökkentés szükségességének vagy felesleges voltának megítéléséhez.
Legtöbben gyümölcsnap tartásával fogyókúráztak, 10%-uk még ennél is radikálisabb módszerrel, a koplalással próbálkozik. A napjainkban reneszánszát élő káposztaleves-kúrát 9% részesíti előnyben, 8%-uk léböjttel igyekszik felvenni a harcot a kilók ellen, 7-7%-uk pedig a kilencvennapos, illetve a Norbi Update módszerre esküszik.
A fogyókúrák időtartama egy hét és hatvan hónap (öt év) közötti volt, az eredmények ennek megfelelően szintén nagy terjedelműek: 1 kg-tól 55 kg-ig terjedtek. A hölgyek adatai szerint a fogyásaik átlagos üteme 3,2 kg volt havonta, amely megfelel a szakma által javasolt heti 0,5–1 kg-os, vagyis havi 2–4 kg-os fogyásnak.
Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a fogyókúrázók sikeresnek tartották-e a „diétájukat”: a válaszadók fele érezte sikeresnek, míg a másik fele sikertelennek minősítette. Legtöbben (19%) éppen a visszahízás miatt, 12%-uk pedig azért elégedetlen, mert nem érte el az általa kitűzött célt (2. ábra). Ugyanakkor beszédes az az adat is, miszerint a fogyókúrázók 18%-a tartja azóta is az elért testtömegét. Nem elég lefogyni, az elért testtömeget megtartani az igazi „művészet”.

2. ábra Miért nem volt sikeres a fogyókúrája?

Fizikai aktivitás
A kérdőívünk kitért a sportolási szokásokra is. A válaszadók 51%-a csak alkalomszerűen, 28%-uk rendszeresen, 21%-uk pedig sohasem sportol. A legtöbben (negyvennyolc fő) otthon tornáznak, edzőterembe huszonnégy fő jár, szabadidősportot huszonheten űznek. Fogyókúra közben a nők 65%-a sportolt, tehát valamivel többen, mint azok, akik nem fogyókúráztak. Vagyis a sportolásra való hajlam fogyási szándék nélkül sajnálatos módon nem elég erős.

Tudatos fogyasztás
Ebben a mintában a Szívbarát termékek ismertsége 75%-os. A Flora margarint a hölgyek 60%-a, a Flora majonézt 42%-uk, a Fortunate gabonákat 17%-uk ismeri. Az egészségnapokon megjelent hölgyek a Szívbarát termékek közül leginkább a Flora margarint (29%) és majonézt (18%), valamint a Fortunate gabonákat (9%) vásárolják. A többi védjegyes termék vásárlása 5% körüli (4).

Következtetés
Azok, akik ellátogatnak egy-egy egészségnapra, legalább érdeklődők (többnyire elkötelezettek) az egészséges életmód és kiegyensúlyozott táplálkozás iránt. Kutatásunk során hangsúlyt fektettünk a testkép és a fogyókúrák kapcsolatának feltárására. Az önértékelés javulásának és a testkép korrekciójának egyik legnépszerűbb eszköze a fogyókúra. A Szívbarát Program azt hirdeti, hogy az egészséges táplálkozás révén érhető el a vágyott kiegyensúlyozott és harmonikus személyiség.
Kutatásunk is bizonyítja annak szükségességét, hogy az egészségnapokon hiteles szakemberek objektív mérések alapján adjanak tanácsot az érdeklődőknek, s tereljék őket a helyes életmód felé. Feladatunk az is, hogy megóvjuk a normál testtömegűeket az indokolatlan fogyókúráktól, s támogassuk a fogyni vágyókat a számukra optimális, szakmailag elfogadott testtömegcsökkentő módszer kiválasztásában. A szakmai tudás mellett empátiával, kellő pszichológiai érzékkel fogadjuk a kérdéseket, mivel elég lehet egyetlen sértőnek vagy kritikusnak vélt mondat, hogy a hozzánk forduló bizalmát elveszítsük, vagy az önbizalmát csorbítsuk. Munkánkat segítené, ha a médiában több normál és átlagos testalkatú, testtömegű nő szerepelne az extrém sovány modellek mellett, illetve helyett. Erre manapság már szerencsére láthatunk példaértékű kezdeményezéseket is (pl. 5).

Összefoglalás
Hogyan boldogulnak a táplálkozási szakemberek azon a területen, ahol a médiából áradó gyakori ellentmondások és féligazságok között a lakosságnak nehéz eligazodnia? A szerzők kutatásában nemcsak a közvetített ideál került megfigyelésre, hanem az életmód számos eleme, amely területeken a média gyakran frusztráló trendeket diktál, ám a legtöbb divatos „szokás” – ha az egészség komplex értelmezését tartjuk szem előtt – gyakran nem mondható az egyén szempontjából egészségesnek.

Köszönetnyilvánítás
Köszönetet mondunk Arató Györgyi és Pénzes Veronika dietetikusoknak a kérdőív összeállításában és az adatgyűjtésben nyújtott munkáért.

Irodalom
1. Haraszti, L.: A felnőttkori elhízás. SubRosa, Budapest, 1996.
2. Túry, F., Szabó, P.: A táplálkozási magatartás zavarai: az anorexia nervosa és a bulimia nervosa. Medicina, Budapest, 2000.
3. Bősze, J.: Egyetemisták életmódja és a média-terror. 130–134. In: Mónus, A. (szerk.): A sporttudomány és az európai integráció – globális és lokális összefüggések. Iskolai testnevelés, utánpótlás-nevelés, tehetséggondozás. 4. Országos Sporttudományos Kongresszus. 1. MSTT, Budapest, 2005.
4. Kovács, I., Schmidt, J. et al: Elégedettek-e a nők testképükkel és életmódjukkal? Szívbarát Híradó, 15, 14–15, 2007.
5. Sokkoló kampány – botrányos képekkel az anorexia ellen. MTV1 Híradó, Az Este, 2007. szeptember 26. URL: http://www.hirado.hu/cikk.php?id=233043.

Schmidt Judit, Kovács Ildikó és Lelovics Zsuzsanna dietetikusok
Megjelent: Új Diéta 2007/6

Sütőtök kisokos

2010-02-18T19:10:00.005+01:00

10 dolog, amit a sütőtökről tudni kell

A tök (Cucurbita) őshazája Amerika. Az inkák, maják és aztékok étrendjében a bab és a kukorica mellett fontos szerepet játszott. A Cucurbita kifejezés latin eredetű, eredetileg a lopótököket nevezték így. A tök szó eredete nyelvünkben valószínűleg szláv (szlovákul tekvica, cseh nyelven tykev), s nemcsak a növényt, hanem a buta embert is így nevezték. Az „este virágzik a tök” kifejezés arra utal, hogy este kezdik szépíteni magukat a hölgyek.

2. A főzőtök rokonsági körébe tartozik a spárgatök, a cukkini, a patisszon, a laskatök és a kokocella. A sütőtök őshazája Közép- és Dél-Amerika trópusi vidéke, de Indiában is közkedvelt táplálék. Az 1500-as években a spanyolok hozták magukkal Európába, hazánkban az 1880-as években kezdték általánosan termeszteni. Az 1920-as évek végére a nagydobosi tök már regionális márkanévvé vált.

3. Sütőtöknek hazánkban a C. maxima convar. maxima (sütőtök) és C. maxima convar. bananina (banántök) fajváltozatait termesztik, valamint az Orange fajtát, amelyet a Szarvasi Öntözési Kutatóintézet nemesített. A nagydobosi mellett ismert még a kiszombori és az óvári sütőtök is.

4. A legnagyobb sütőtöktermesztőnek számító nagydobosiak 1998-óta minden év szeptemberében egy hétvégét az általuk termesztett – hajdan messze földön híres – sütőtök népszerűsítésének szentelnek. A Vásárosnaménytől délre eső településen sütőtökfesztivál keretében rendezik meg a „Legigazibb nagydobosi sütőtök” versenyét, de az ország bármely gazdája elindíthatja terményét az „Ország legnagyobb töke” címért.

5. A sütőtök terjedelmes növény, amelyet sokféle névvel illetnek: dinkatök, döblec, bécsitök, fehértök, bosztán. Többméteres, hengeres szárain hatalmas, márványozott, szőrös leveleket hordoz. Sárga, tölcséres virágai olajban sütve kitűnő eledelnek számítanak. A termések hosszúkásak, gömb alakúak vagy – mint a legtöbbet termesztett Nagydobosi fajtáé – lapítottak, ezüstfehér vagy szürke héjúak. A termés húsa világossárga, sárga vagy narancsvörös, általában 4-5 cm vastag. Minél érettebb a tök, minél sárgább a héja, annál édesebb, de egyben puhább is. A magja fehér vagy szürke, 30–38% olajat tartalmaz.

6. A sütőtök energiatartalma (80 kcal/336 kJ/100 g) a 16,5 g/100 g-os szénhidráttartalmának köszönhetően többszöröse annak, amennyi a spárgatökre jellemző. Mindössze 1 g fehérjét tartalmaz, zsírtartalma elenyésző (0,6 g). Élelmi rostokban nem dús, vitaminokban annál gazdagabb. A-vitamin-tartalma az USDA Database szerint 7385 NE (alfa-karotin 515 mcg, béta-karotin 3100 mcg, béta-kriptoxantin 2145 mcg, lutein + zeaxantin 1500 mcg); ez a napi szükséglet 148%-a! Hazai adatok szerint karotintartalma 4 mg. C-vitaminból az amerikai adatok 9 mcg-ot, a hazai mérések 25 mg-ot mutatnak. Az eltérések oka minden bizonnyal a különböző fajtákból adódik, ugyanis a hazai sütőtökök jóval édesebbek az amerikai takarmánytöknél. E-vitaminból (alfa-tokoferolból) 1,1 mg-ot, B2- és B6-vitaminból 0,1 mg-ot, míg B3-vitaminból (niacinból) 0,6 mg-ot tartalmaz, ezenfelül folsavban (16 mcg) és pantoténsavban (0,3 mg) is gazdag az amerikai adatbázis szerint. Kész ásványianyag-bomba: káliumból 340 mg-ot, foszforból 44 mg-ot, vasból 0,8 mg-ot, rézből és mangánból 0,1 mg-ot rejt finom belseje, míg nátriumtartalma mindössze 1 mg. (A hazai adatok ettől kissé eltérnek.)

7. Gyógyhatást ómega-3-zsírsav-tartalma miatt főleg a tökmagnak tulajdonítanak, de a sütőtök húsának fogyasztása is kedvező hatású. A nagy káliumtartalom a sav-bázis egyensúly fenntartásában játszik szerepet, de vérnyomáscsökkentő és vízhajtó hatása is ismert. Az antioxidánsok és a karotinoidok megkötik a szabad gyököket, szerepet játszanak az immunrendszer erősítésében, a keringési betegségek és a daganatok megelőzésében.

8. A sütőtök magja pörkölve kellemes ropogtatnivaló. Tökmagolajat elsősorban az – Ausztriában bőségesen termő – olajtökből (Cucurbita pepo) nyernek. Egy liternyi stájer tökmagolajhoz 2,5–3 kg száraz olajtökmagra van szükség, amelyet hidegen sajtolnak.

9. A sütőtök szezonja szeptembertől januárig tart. A hajdani „szegény ember csemegéjéből", amelyet Móra Ferenc kertészpecsenyének becézett, az elmúlt évtizedekben kizárólag bébiétel, esetleg ivólé készült. A – napjainkban oly divatos – hagyományos, regionális konyhaművészet azonban a sütőtököt is újra felfedezte magának. Kicsit édeskés, mégis semleges ízű, ezért bátran használhatunk hozzá sokféle fűszert. Ha levest főzünk belőle, szerecsendió, római kömény, koriandermag, curry és gyömbér lehet az ízesítője. Köretként pürésítve, csőben vagy rozmaringgal sütve kiváló. Megállja helyet a desszertek és a lekvárok között is gyömbérrel, szerecsendióval, szegfűszeggel és fahéjjal ízesítve.

10. Halloween napja angolszász nyelvterületen október 31., a név az All Hallows Eve (mindenszentek estéje) eltorzult formája. A főszereplő, a tök eredetileg tarlórépa volt, s az ír folklórból származik. Az 1840-es években a kelta hagyományokat őrző ír bevándorlók vitték Amerikába, ahol a tök nőtt bőségesen, így a népmesei hős mesebeli lámpása marharépa helyett praktikusan a kivájt tök lett.

Kovács Ildikó dietetikus
Megjelent: Új Diéta 2007/5

A jégkrém jobb, mint gondolnád!

2010-02-18T19:02:00.008+01:00

Háttér, fogyasztói szokások
Az Algida az utóbbi években több országban (Olaszországban, Franciaországban, Nagy-Britanniában, Németországban és Svédországban) vizsgálta a fogyasztói szokásokat. Országonként százötrven (n = 750) megkérdezés történt. Az első szakaszban a fogyasztói szokások vizsgálatára került sor (mélyinterjúra a fogyasztó otthonában), majd a fogyasztásra is rákérdeztek: kérdőív kitöltése és étrendi napló vezetése (egy hét) alapján térképezték fel a jégkrém és más snackek helyét az étrendben.
A jégkrémek az inkább rossz, mint jó kategóriában végeztek. A fogyasztók általános véleménye az volt, hogy nassolni (csokoládét, jégkrémet, kekszet, savanyú cukrot enni) csak hetente egyszer lenne szabad. A jégkrémfogyasztást heti egy, de inkább havi két-három alkalommal tartják elfogadhatónak. Míg Magnumot ritkábban, mint havonta, csokiszeletet hetente lehet enni a megkérdezettek szerint.
Általános tapasztalat, hogy a fogyasztók minden országban tájékozatlanok a tápanyagtartalmakkal kapcsolatban, bizonytalanok a különböző élelmiszerek kedvező tulajdonságainak megítélésében, s fogyasztói preferenciáik is vegyesek.

Mit gondol a szakember?
Az Unilever Algida üzletágának 2006 márciusában végzett felméréséből az derült ki, hogy a különböző élelmiszercsoportok megítélésében a hazai dietetikusok nagyon eltérnek az európai szakemberektől. Kollégáink a jégkrémek étrendbe való beilleszthetőségéről igen szigorú elveket vallanak, még a light termékek esetében is. Az európai dietetikusok 76%-a hetente többször is elképzelhetőnek tartja például a Carte d’Or light jégkrémek fogyasztását a hazai 36%-os aránnyal ellentétben. Míg az európai kollégák 50%-a a normál családi jégkrém fogyasztását heti egy-két alkalommal engedélyezi, addig erről a magyar dietetikusok mindössze 8%-a gondolkodik hasonlóképpen.

Pályázat a vitalitás jegyében
Az Unilever Algida jégkrémüzletága 2007 tavaszán pályázatot írt ki dietetikusok számára Étrend és vitalitás címmel. A pályázat nem titkolt célja a dietetikusok véleményének megismerése, termékismeretük bővítése és véleményük esetleges befolyásolásának reménye volt.
A napjainkban oly divatos témáról a pályázó dietetikusok rövid, konkrét esszé keretében vallottak. Megfogalmazták, hogy mit jelent számukra táplálkozási szempontból a vitalitás, ehhez milyen tanácsokat adnak dietetikusként, s hogyan látják a jégkrémek szerepét a kiegyensúlyozott étrendben. Az utóbbi elképzelésüket a gyakorlatban is bizonyították egyhetes, 2000 kcal energiatartalmú mintaétrend összeállításával.
A hazai táplálkozási szakemberek számára az Algida informatív és egyben dekoratív füzetet állított össze Kóstolj bele az édes életbe! (A jégkrém a kiegyensúlyozott táplálkozás része) címmel, amely minden dietetikushoz eljutott az Új Diéta szakmai folyóirat mellékleteként. A huszonöt oldalas, olvasmányos, mégis szakmai anyag fő üzenete: „A jégkrém jobb, mint gondolnád!” A dietetikusok felkészülését a www.algida.hu weboldal háttéranyagai is segítették, amelyek a Algida teljes termékskálájához részletes útmutatót adtak, beleértve a jégkrémek összetételét, valamint tápanyag- és allergéntartalmát is.

Miről vallanak a pályaművek?
A pályázathoz kapcsolódó információk áttanulmányozása a várt módon megmozgatta a táplálkozási szakemberek fantáziáját. A pályázatok fele fiatal, frissen végzett (vagy még hallgató) dietetikustól érkezett, de több szakmai hírnevet szerzett táplálkozási szakember is adott be pályaművet.
„Hogy mi is az a vitalitás? Ahány ember, annyiféle megfogalmazás” – idézzük az egyik pályázótól. „Az örökös megfelelni akarás, a görcsös munkavégzés, az egzisztencia, karrier utáni törtetés közben sokszor észre sem vesszük, hogy elvész életünkből a tudatos, egészséges, vitális mindennapok igénye.”
Egy másik pályamunka szerint: „A vitalitás szó magában hordozza az egyensúlyt, erőt, koncentrálóképességet, lendületességet és vidámságot. Táplálkozásunkra lefordítva ez megegyezik a mértékletesen fogyasztott, alaposan megválogatott, friss, változatos, ízletes és könnyű ételeinkkel, a modern, kiegyensúlyozott étrenddel.”
Örvendetes, hogy a pályázó dietetikusok saját gyakorlatukból hoztak példákat: „Az élelmiszerekről, különösen a kedvelt ételekről való lemondás szükségtelensége egyfajta boldogsággal tölti el klienseinket, miközben ha jobb kedvünk van, azok ízét is jobban érezzük, így kevesebb étel-ital is elegendő ugyanolyan intenzitású íz eléréséhez. Ezt fontos tudnunk annak érdekében, hogy meggyőzzük klienseinket, érdemes a minőségi élelmiszerekre költeni, mert azok bár lehet, hogy alkalmanként többe kerülnek, de hosszú távon nem drágábbak.” „Kis lépésekben, lassan változtatni a szokásokon általában könnyebb, s pszichésen is jobban viselik a klienseink, mint a radikális változtatásokat. Néha azonban szükség van a nagy lépésekre, hiszen a szakadékon is csak ugrással tudunk átjutni.”
A beküldött mintaétrendekben a dietetikusok változatosan alkalmazták a jégkrémeket desszertként vagy kisétkezések keretében, hetente legalább három alkalommal.

Eredmények
A pályázatokat háromtagú zsűri értékelte ki. Az első helyezett a párjával hosszú hétvégét tölthet Rómában, továbbá előadóként szerepelt az Algida Vitalitás Weekenden 2007. június 1-je és 3-a között. A második és harmadik helyezett szintén kétszemélyes részvételt nyert erre a hétvégére a Hotel Európa Fittbe, valamint Algida termékcsomagot is kapott. A pályázat díjazottjainak az Algida képviselője adta át a nyereményeket az MDOSZ májusi konferenciáján.
S hogy kik a boldog nyertesek? I. helyezett: Lelovics Zsuzsanna, II. helyezett: Barcza Zsuzsanna, III. helyezett: Bódog Andrea. A díjazottaknak szeretettel gratulálunk!
Ahogy az egyik pályázó írja: „Szinte semmibe sem kerül a tudatosság! Néhány gondolat az egész: figyeljünk oda táplálkozásunkra, rendszeresen mozogjunk, szenteljünk némi időt önmagunkra és családunkra, testünk-lelkünk jelzéseire, az aktív pihenésére és regenerálódásra! Mert a vitalitás nem csupán egy fogalom, a vitalitás életforma!” A kiírók örömére az is a pályázók véleményét tükrözi, hogy: „A kis energia- és zsírtartalmú termékek kifejlesztése révén immár a testtömegcsökkentő, ún. fogyókúrás étrendbe is a megérdemelt helyre kerülhetnek a jégkrémek.”

Kovács Ildikó dietetikus
Megjelent: Új Diéta 2007/3-4

Vitalitás és tudomány

2010-02-18T18:57:00.003+01:00

Amikor az ember azt gondolja, hogy egy témáról már nem lehet neki újat mondani, biztosan kellemesen csalódik. Ilyen élményben volt részem dr. Barna Lajosné dietetikussal együtt az Unilever Vitalitás Szimpóziumán, 2007. május 8-án és 9-én, Vlaardingenben. Hogy lehetünk még szebbek, hogyan érezhetjük magunkat jobban a bőrünkben, miként hozhatjuk ki a legtöbbet az életből? – egy nő számára ezek mindig érdekes kérdések, különösen akkor, ha a válaszok kommunikációs technikák bemutatásával is párosulnak. Ennek jegyében – többek között – bepillantást nyerhettünk a méltán elismert Kampány a Valódi Szépségért akcióba, amely a Dove termékcsalád promóciójaként 2004 tavaszán indult, s a hozzá kapcsolódó Igazság a Szépségről Kutatás (2004–2005) eredményeibe.
A kutatási eredmények megtestesüléseit a szünetekben próbálhattuk ki, illetve kóstolhattuk meg: minden alkalommal más kiállító mutatta be egy-egy termékcsoport innovációját. Az egyik szemem mindig könnyes ilyenkor, hiszen a Hollandiában és más EU-országokban oly sikeres termékek java részét itthon sosem fogjuk látni, ízlelni. Ilyen például a – számomra oly kedves – Algida Frusi, amely a bogyós gyümölcs, a müzli, a joghurt és a jégkrém tökéletesen eltalált kombinációja, a Knorr Vie gyümölcs- és zöldségitalok vagy a Becel (itthon Flora) pro.activ koleszterincsökkentő tej és minijoghurtital, amelyet még a holland egészségbiztosító is támogat.
A rendhagyó gálavacsora keretében a kutatóintézet séfjei bizonyították, hogyan lehet csaknem azonos alapanyagokból és készítési móddal háromféle zsírtartalmú gombalevest főzni. Büszkék vagyunk arra, hogy dietetikusként – csupa szakember között – azon kevesek között voltunk, akik a zsírtartalom szerint megfelelő sorrendbe tudtuk állítani a kóstolt mintákat. A megszokott kiváló vendéglátás mellett szakmai beszélgetésekre is adódott alkalom, így ismét sok tapasztalattal tértünk haza Hollandiából.

Kovács Ildikó dietetikus
Megjelent: Új Diéta 2007/3-4

Szemléltetőeszközök gyermekeknek

2010-02-18T18:54:00.003+01:00

A dietetikusnak a naprakész, magas szintű szakmai tudás és ismeretanyag mellett megfelelő módszerekre és kreativitásra is szüksége van az alkalmazáshoz, ezenkívül, ha gyermekekkel kíván foglalkozni, gyermekközpontú és adaptív szemléletű gondolkodásnak, valamint a szülőkkel való jó együttműködési képességnek is birtokában kell legyen.
Amikor azon gondolkodunk, miként készüljünk egy gyermekeknek szóló táplálkozási foglalkozásra, témafeldolgozásra, számos ismerethordozó és eszköz használatára gondolhatunk. Ezek a taneszközök részben vagy teljesen eltérők (lehetnek) a felnőtteknek tartott előadásokon és tanfolyamokon, valamint tanácsadások és beszélgetések során használt segéd- és szemléltetési ismerethordozóktól.

Mivel látunk?
A válasz igen egyszerű: az agyunkkal. Amit látásnak nevezünk, nem más, mint a szem által – a tárgyról visszaverődő – megszűrt és összegyűjtött fénysugarak elektromos impulzusokká (ingerületekké) alakítása utáni „látvány”, amelynek végállomása az agykéreg agyszirtlebenyében levő látókéreg. A látás élettanát és lélektanát hasznos ismerni, amikor gyermekeknek készítünk vizuális élményt nyújtó anyagokat. Nem elég látniuk a képet, fel is kell tudni ismerniük, s az is fontos, hogy olyan életkoruknak és képességeiknek megfelelő, egyértelmű ábrákat szemléljenek, amelyeknek esetében nem áll fenn vagy kicsi a félreértés lehetősége. Kisgyermekeknél inkább csak ábrákat használjunk maximum két-három színnel, míg felső tagozatos tanulóknál már fotók is alkalmasak szemléltetésre. Annak érdekében, hogy a gyermek valóban azt értse meg, amit közöli szándékozunk vele, a szavaknál biztosabb eszköz egy-egy vizuális ismerethordozó.
A látórendszer (a gyermekeké is) képek, tárgyak ezreit igyekszik naponta értelmezni a ránk zúduló információkból. A foglalkozások során többnyire úgy, hogy beszédünk közben látja a szemléltetést vagy gyakran maga foglalatoskodik vele (csapatmunkában például a társakra is figyel). Fontos, hogy összhangban legyen a látott és hallott információ, az illusztráció ne előzze meg a hozzá tartozó fejtegetést. Persze, a világosan szerkesztett, egyértelmű ábra egymagában is alkalmas oktatási, pedagógiai célokra (játék, gyakorlás). Néhány kivételtől eltekintve szabály: ne osszunk ki feladatlapot a munka megkezdése előtt, mert a gyermekek arra fognak koncentrálni!

A szemléltetés szerepe
A tömegkommunikáció fejlődése révén megnőtt a vizualitás szerepe. Az emberek többsége vizuális beállítottságú, így a gyermekek is könnyebben jegyzik meg azt, amit látnak, mint amit csak szavakkal igyekszünk körülírni nekik. A személyes találkozások során a beszéd mellett használt szemléltetés fokozza a hatékonyságot és hatásosságot, segíti a megértést. Egy jól sikerült illusztrációnak fontos feladata van: megkönnyíti a fogalmak gyors, egzakt megértését, s gyakran jobban megvilágítja a lényeget és összefüggéseket, mint a bonyolult magyarázat. A vizualizáció gyorsabb (az emberi agy a vizuális benyomásokat gyorsabban fogja fel, mint a szöveget), egyúttal hatékonyabb információbefogadást tesz lehetővé, s a közölt ismeretanyag tartósabban rögzül. A látott képek segítik a belső kép kialakítását, amelyre sokáig vissza lehet emlékezni, s támogatja a felidézést, mivel a kép mozgásba hozza a látottakkal kapcsolatos érzeteket (pl. élelmiszerek képei, sportolóalakokon látszó boldogság, életerő). A szemléltetés a megjegyzést is javítja: lélektani megfigyelések szerint az emlékezés tartóssága a képi ábrázolás során akár 30–40%-kal is növekedhet.

A szemléltetés módszerei
Nem elég csupán befogadni a benyomásokat, információkat, arra is szükség van, hogy ismereteink valamilyen rendszerbe álljanak össze, rendszerezett tudást alkossanak. Erre kiválók a különböző szemléltetőábrák (diagramok, táblázatok).
Fontos, hogy alkalmasak legyenek a lényeg felnagyítására is a mellékes elemek elhagyásával (fényképen retusálásal), a részletek kiemelésével (pl. nagyítással, rajzon vastagabban kihúzott vonalakkal).
A foglalkozások végén időt kell szakítani az összefoglalásra, amelyet szintén ábrázolhatunk rendszerbe ágyazva, a legfontosabb fogalmakat hangsúlyozva.

Szemléltetőeszközök típusai
A szemléltetőanyagok a foglalkozások hatékony és hasznos kellékei (lehetnek). Az adott téma, a körülmények, a foglalkozáson részvevők életkora határozza meg, hogy az alábbiak közül melyiket alkalmazzuk (akár többet is):
– ábrák, rajzok,
– fényképek,http://playteachandlearn.com/catalog/images/melissaanddoug%20036.jpg
– tablóképek,
– szemléltető táblaképek,
– plakátok,
– poszterek,
– vetített képek (prezentáció),
– grafikonok,
– diagramok,
– táblázatok.
Továbbá tágabb értelemben idetartozik
– természetes tárgyak (pl. élelmiszerek, ételek) bemutatása,
– filmek (reklámok is).

Szempontok vizuális ismerethordozók készítéséhez
Illusztrációink legyenek egyszerűek, világosak és közérthetők, amelyek mind az élelmiszerekkel, mind a táplálkozással kapcsolatos számos tévhitet és félreértést segítenek eloszlatni. Eszközeinkkel igyekezzünk csak a lényegre összpontosítani: szigorúan el kell hagyni az olyan felesleges részleteket, amelyek a szemlélő figyelmét elterelik.
Az ábrák szerkesztése szintén legyen egyszerű, szükségtelen feliratokkal ne tegyük zavarossá, kuszává. Grafikus ábrázolással elsősorban időbeli folyamatok és tulajdonságok jeleníthetők meg tárgyilagosan. Míg a rajzok rugalmasabban alkalmazhatók, a fényképek valószerűbb ábrázolást tesznek lehetővé.
Az illusztrációkra legyen jellemző a színes, változatos, szemléletes stílus.
– Színeinklegyenek jól megkülönböztethetők. A normális színlátásúak valószínűleg ugyanazokat a színeket látják, de a színek erejének, árnyalatnyi különbségeinek megítélése egyénenként eltérő lehet. Kevesen tudják, hogy a vörös–zöld színtévesztők nem tudják megkülönböztetni az érett és éretlen paradicsomot. A színek a hangulatot is befolyásolják, a gyermekek jobban kedvelik az élénkebb, például a piros és kék színeket, mint a pasztelleket. „Tanult” színeinket, amilyen a sárga, a zöld és a piros, jól tudjuk hasznosítani a táplálkozási témájú foglalkozásokon is. Az „elvárt” színeket ne szorítsuk háttérbe, tehát képeinken a körte ne legyen például lila.
– Képeink akkor jók, ha áttekinthetők és rendezettek, nem tartalmaznak bonyolult információkat, a témát tekintve mégis teljesek.
– Ajánlatos vizuális rangsort létrehozni az illusztráció elemei között: minden nem lehet egyformán domináns.
– Az ábrák akkor jók, ha megfelelnek a gyermekek életkorának.
– Ha a lap nagysága rögzített, akkor lehetséges, hogy az információt kell csökkenteni (több részre bontani).
– Ha szavakat is szeretnénk használni illusztrációinkhoz, azokat érdemes formában bemutatni, mert az információ közvetítésében egyértelműen hasznosabbak.
– Ha többféle adatot szeretnénk összehasonlítani, érdemes diagramot készíteni (pl. zöldségek rosttartalma). Ábrázoljuk adatainkat többféle diagrammal (oszlop-, kör-, görbe, sáv-, hasáb- stb. diagrammal), majd válasszuk ki azt, amelyik a legalkalmasabb a különbségek érzékeltetésére.
– Készítsük el a foglalkozás előtt illusztrációink makettjét többféle eszközön, próbáljuk ki, melyik a leglátványosabb, melyik kelti fel a gyermekek figyelmét. Válasszuk ki a legjobbat! Érdemes végiggondolni, hogy mit változtatnánk, ha egy másik eszközön mutatnánk be ugyanezt az ábrát. Mi lenne a reakció, a vizuális élmény? Döntsük el, hogy melyik eszköz és hozzá kapcsolódó hordozó a legjobb az információ közléséhez!
– A természetes tárgyak hatékonysága elsősorban hitelességében van. Mivel a dietetikus olyan szerencsés helyzetben van, hogy a piacon vagy az élelmiszerboltban számos illusztrációt meg tud vásárolni megelőzést szolgáló foglalkozásaihoz, ezt érdemes kihasználni. Mindenképpen előnyös, ha nemcsak megmutatni, hanem megfogni (megkóstolni) is lehet a nyersanyagokat és élelmiszereket, illetve ki lehet próbálni a konyhatechnikai eszközöket.
A gyakorlott előadó, tanácsadó komolyan veszi a szemléltetőeszközöket, s kihasználja a bennük rejlő lehetőséget. Az illusztrációk elkészítésére fordított idő bőven megtérül, mert egy-egy ábra, kép és táblázat esetleg egész hosszú szöveg elmondását, magyarázatát teszi feleslegessé, de mindenképp nagyon könnyűvé. Az sem utolsó szempont, hogy a jól – minőségi alapanyagokra – elkészített illusztrációs eszközök általában többször is felhasználhatók.

Az ismerethordozók készítésekor további szempontok lehetnek:
– Vizuális élmény és kommunikációs érték viszonya (például egy grafikon készítésekor a kommunikációs értéke elsőbbséget élvez a látvánnyal szemben, mivel egy látványossá tett grafikont igen nehéz „olvasni”, különösen gyermekeknek).
– Bővíthetőség (ha a fóliáinkon szereplő anyagot számítógéppel készítjük, akkkor könnyen változtatható).
– Naprakészség (a legegyszerűbb számítógépes alkalmazásoknál).
– Előállítási áruk (az élelmiszerekről készített fényképek olcsóbbak, míg egy nagyobb felületű poszter nyomtatása többe kerül, de manapság matrica is készíttethető kis példányban).
A modern reprodukciós technikákkal képesek vagyunk másolni, többszörözni, bővíteni, törölni, színezni és más módon átalakítani szinte bármilyen képet, függetlenül attól, hogy miként hozták létre azt.
Mindig tartsuk szem előtt, hogy a foglalkozások (legyen szó óráról, előadásról vagy beszélgetésről a tábortűz mellett) legfontosabb szemléltetőeszközei mi magunk vagyunk, azaz a foglalkozásvezetők.

Szemléltetési ismerethordozók használata
– Minden illusztrációnkat gondosan vizsgáljunk meg, nehogy a hiányos, téves vagy pontatlan ismeret megtévessze hallgatóságunkat.
– Csak technikailag kifogástalan ábrákat (megfelelő színeket, éles kontúrokat) használjunk fel olyan elhelyezésben, amelyet mindenki megfelelően és élesen láthat, a rajtuk levő esetleges szöveget mindenféle erőfeszítés nélkül el tudja olvasni.
– Vizuális ismerethordozóink didaktikailag jól tervezettek legyenek (a túl sok eszköz alkalmazása éppolyan hiba, mint egyáltalán nem élni az eszközök adta lehetőséggel), s kapcsolódjanak a közölt ismeretanyaghoz.
– A foglalkozások elpróbálása a használni tervezett eszközökkel együtt történjen.
– A flip chart (lapozható felírótábla) alkalmas arra, hogy tábla híján rajta rögzítessünk kész képeket, s hozzá kapcsolódóan szöveget is írjunk. Ügyeljünk arra, hogy olvashatóan írjunk (táblára is). Írás közben ne a flip chart előtt, hanem mellett álljunk. Ez kitűnő eszköz arra, hogy a foglalkozások előtt elkészítsük az ábrákat vagy diagramokat (ceruzával érdemes előrajzolni őket), amelyek a gyermekek bevonásával óra közben egészíthetők ki. A papírtömbből letéphető lapok később is felhasználhatók, a falra ragaszthatók stb.
– A legjobb vizuális információk sem érnek semmit, ha rossz helyre vagy sehová sem tesszük őket.
– A foglalkozásra való felkészüléskor a nem várt események egy részére is készüljünk fel, például mit teszünk, ha még sincs tábla, amelyre a képeket rögzíthetjük, ha valamelyik illusztráció megsérül, áramszünet esetén nem tudjuk vetíteni a prezentációnkat, igen eltérő a korosztály stb.
– Az illusztrációk használatakor ügyeljünk arra, hogy ne a táblához, írásvetítőhöz, flip charthoz beszéljünk. Végig maradjunk kapcsolatban (szemkontaktussal) közönségünkkel.
– Ne engedjük, hogy szemléltetőeszközünk vegye át az irányítást vagy uralkodjon mondanivalónkon (a kevesebb ez esetben is jobb, mint a túl sok).

Szemléltetőeszközök a gyakorlatban
A tervezéskor figyelembe kell venni, hogy az illusztrációkkal színessé tett foglalkozások – még rutinos eszközhasználó esetén is – néhány pluszpercet vesznek igénybe, valamint minden átállás lehetséges veszély a gördülékeny munka megtörésére (ilyen például a táblaképek rögzítése).
– Ezt elkerülendő, ha lehet, a foglalkozás megkezdése előtt alakítsuk ki a megfelelő környezetet (írásvetítő használatakor meg kell tervezni a sötétítési, ki kell próbálni, hogy működik-e a készülék, megvan-e hozzá minden fontos kellék, hosszabbító stb.).
– A vetítéstechnikai eszközt (diavetítőt, írásvetítőt stb.) igénylő vizuális eszközeinket úgy helyezzük el, hogy ne akadályozza a foglalkozásvezető munkáját (munkánkat), s a gyermekeknek szóló képeket a legritkábban takarja.
– Ha illusztrációinkat vetítjük, a vetítőberendezést úgy állítsuk be, hogy a kép legalább a vászon 75%-át kitöltse.
– A téma feldolgozásához szemléltetőeszközeink is igazodjanak. Ne hagyjuk kivetítve a diát, ha már nem szorosan arról beszélünk, kapcsoljunk „üres lapra”, vagy következzen a következő illusztráció.

Összefoglalás
A jól megválasztott illusztrációk és alkalmazott vizuális ismeretközlők mint taneszközök a közlési folyamatot és mondanivalót érthetőbbé teszik, mert az első percektől kezdve felkeltik és fenntartják az érdeklődést. Az esetleg terjengősnek látszó – a vizuális eszközök készítési és gyakorlati alkalmazási – folyamatból bármelyik szempont elhanyagolása szinte bizonyosan azt jelenti, hogy figyelmen kívül hagyjuk kiskorú, ám éppen az életkorából is adódó lelkes közönségünket. Az sem utolsó szempont, hogy egy-egy jól sikerült illusztráció, ábra a megfelelő időpontban fel is lazítja az „órát”, oldottá teszi a hangulatot, s összességében eredményessé teszi a foglalkozást (a képi ismeretszerzés közvetlen). Ez a tartalom elsajátításán keresztül a hallottaknak az életmódba beépülésével mérhető.
A tanulók kb. 10%-át jegyzik meg annak, amit olvasnak, 20%-át annak, amit hallanak, 30%-át annak, amit látnak, 50%-át annak, amit egyidejűleg látnak és hallanak, 70%-át annak, amit ki is mondanak, s 90%-át annak, amit mondanak és csinálnak is. Tehát elsősorban olyan módszerekre van szükség az egészséges táplálkozás témáinak feldolgozásakor, amelyek egymásra épülnek, a fokozatosság elvén alapulnak, s több érzékszervet igénybe vevő, multiszenzoros eszközöket alkalmaznak, amelyhez a vizuális eszközök maradandó élményt nyújthatnak.

Hivatkozások és további irodalom
Elek,E., Tóthné Parázsó, L. és mtsai: Oktatástechnológia. EKTF, Budapest, 1998.
Erdélyi, A.: A dietetikus szaktanácsadó munkája. In: Veresné Bálint, M. (szerk.): Gyakorlati dietetika. 9–32. SE EFK, Budapest, 2004.
Petriné Feyér, J.: Az oktatás eszközei, tárgyi feltételei. In: Falus, I. (szerk.): Didaktika. 317–338. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2003.
West, S.: Stílusgyakorlatok. Úr, Budapest, 1998.
The Federation of American Women's Clubs Overseas. URL: http://fawco.org/ (2007. június 1.).

Lelovics Zsuzsanna és Kovács Ildikó dietetikusok
Megjelent: Új Diéta 2007/3-4

Áfonya kisokos

2010-02-18T18:43:00.008+01:00

10 dolog, amit az áfonyáról tudni kell

1. Az erika- vagy hangafélék (Ericaceae) családjába tartozó áfonya Észak-Európából származik, ahol vadon él. Mintegy hatszáz erikafajt különböztetnek meg. Az áfonya csak savanyú kémhatású talajon él meg, ilyen pedig kevés van hazánkban. Leginkább Nyugat- Magyarországon, a Nyírségben, továbbá foltokban Pest, Nógrád és Zala megyében, főként erdei fenyvesekben és bükkösökben lelhető fel. A hazai éghajlat egyébként megfelel az áfonyának: a téli fagyok nem ártanak a növénynek.

2. A vörös áfonya (Vaccinium vitis-idaea) hegyvidéki faj. Az erdei fenyvesek jellegzetes örökzöld törpecserjéje, havasi meggynek és fenyvesbogyónak is nevezik. A történelmi Magyarországon terem. Piros bogyójú, savanykás, zamatos gyümölcstermésének gyűjtéséhez lapát formájú fésűt használnak. Hazánkban a Zempléni-hegységben, illetve a Nyugat-Dunántúl néhány pontján él. Ritkább, mint a fekete áfonya, ezért szigorúan védett növény.

3. Termesztésre leginkább a nagy gyümölcsű, kék színű, mutatósabb és ízletesebb cserjés vagy fürtös áfonya (Vaccinium corymbosum) alkalmas. Az Egyesült Államok keleti partvidékén őshonos, újabban Ausztráliában, Új-Zélandon és Chilében is termesztik.

4. A fekete vagy erdei áfonya (Vaccinium myrtillus, Heidelbeere, Bilberry) gyümölcsét már a történelem előtti idők óta fogyasztják, azonban az orvostudomány először a XVI. században említi. A levél cseranyagokat, kvercetint, katechint, tannint, savakat, flavonoidokat, króm- és mangánvegyületeket tartalmaz, a termés pedig katechint, gyümölcssavakat, invertcukrot és antociánglükozidot. A friss fekete áfonya antocianidintartalma nagy, 430 mg/100 g (USDA Database), ekképp erős antioxidáns hatású: elősegíti a kollagén bioszintézisét, csökkenti a kapillárisok áteresztőképességét és törékenységét, valamint megakadályozza a vérlemezkék összetapadását, javítja a mikrokeringést. Antibakteriális és antiallergén hatása is van.

5. A fekete áfonya leveléből készült főzetet régóta használják a népi gyógyászatban mint vércukorszint-csökkentőszert, teája jó szél- és vizelethajtó, s megszünteti a bélrendszer hurutos betegségeit. Segít vese- és hólyagbántalmak esetén is. A terméséből készített teát gyomor- és bélhurut kezelésére ajánlják, de közkedvelt és ízletes a belőle előállított lekvár, szörp és bor is. „Gyógypálinkát” szintén főznek belőle, amelyet szájüregi és fogínygyulladás esetén fogyasztanak. Előnyös tulajdonságai miatt több étrend-kiegészítő alapanyagául szolgál, de főleg a friss gyümölcs fogyasztása javasolható.

6. Az amerikai vörös áfonya (Vaccinium macrocarpon, Cranberry) Észak-Amerika őshonos gyümölcse, termései piros színűek, s jóval nagyobbak, mint a fekete áfonyáé.Az indiánok péppé zúzva fogyasztották, de használták gyógyszerként és intenzív színe miatt festékként is. A kesernyés gyümölcsöt édes juharsziruppal összefőzve készül a vörösáfonya-szósz, amely a sültek, különösen a pulykasült hagyományos kiegészítője az amerikaiak asztalán.

7. Az áfonya frissen, fagyasztva, gyümölcslé és más tartósított készítmények (dzsem, szirup) formájában kerül a fogyasztókhoz, de készítenek belőle édesített szárítmányokat is. Egészben és szeletelten is jól tárolható fagyasztva vagy szárítva, légmentesen akár egy évig is eltartható.

8. A vörös és a kék áfonya egyaránt kiváló tápanyag-, ásványianyag- (Ca-, Mg-, K-), valamint C-, B- és A-vitamin-forrás hírében áll, de a fellelt (amerikai és holland) adatok ezt nem igazolják egyértelműen. A Tápanyagtáblázat nem említi, tápanyagtartalmát leginkább a fekete ribiszkéé közelíti meg, de C-vitaminban szegényebb és fajtafüggő. 100 g-ja 46–56 kcalt, 12–14 g szénhidrátot és 1,5–4,6 g élelmi rostot tartalmaz. Vitaminjai: C- (13–14 mg) és A-vitamin (60–100 NE), ásványianyag-tartalma: kalcium (6 mg), kálium (54–89 mg), magnézium (5–6 mg), vas (0,2 mg), cink (0,1 mg) és foszfor (10 mg).

9. A vörös áfonya (a fekete ribiszkéhez hasonlóan) a körténél és a szőlőnél 15–20%-kal több fenolt tartalmaz, elsősorban antocianidineket (96 mg), flavánokat (katechinek) és flavonolokat (kvercetin). Flavonoidtartalmának köszönhetően érvédő hatású, csökkenti a szívinfarktus kialakulásának veszélyét. A húgyúti fertőzések megelőzésére kiváló, mivel megakadályozza az Escherichia coli baktérium megtelepedését. Amerikai kutatók megállapították, hogy a vörös áfonya leve gátolja a fogszuvasodást okozó baktériumok megtapadását a fogakon, s a fogínygyulladás ellen is védelmet nyújt. A szervezet ellenálló képességét növeli, s – bizonyos kutatási eredmények szerint – gátolja az agy öregedésével járó Alzheimer- és Parkinson-kór kialakulását. Látásjavító gyümölcsnek is nevezik, mert az időskori retinaleválások ellen hat, emellett az ízületek rugalmasságának megőrzésében is segít.

10. Az áfonya sokunk szívéhez áll közel: 2001-ben több szülő akarta növényekről elkeresztelni leánygyermekét, így az MTA – a Bodza és a Búzavirág mellett – az Áfonya utónévként való használatát is engedélyezte. Zsebre is tehetjük: az okos kis BlackBerry 7290 igazi mobil iroda.

Kovács Ildikó dietetikus
Megjelent: Új Diéta 2007/1

Dietetikusok a jégkrémről

2010-02-18T18:30:00.010+01:00

Az Unilever Algida Jégkrém Üzletágának megbízásából a Cognative Piackutató Kft. 2006. március 6-a és 10-e között felmérést végzett dietetikusok körében. A kutatók tizennégy kérdést tettek fel telefonon ötven dietetikusnak országszerte a kiegyensúlyozott táplálkozásról és a jégkrémek helyéről a korszerű étrendben. A vizsgálat alapját az az európai felmérés adta, amelyet 2004 áprilisában végeztek ötszázhatvannégy táplálkozási szakember, elsősorban dietetikusok (száz francia, százharmincnégy német, százhuszonhét holland, ötvennégy olasz, hetvennégy spanyol és hetvenöt brit) körében.
Angolul olyan könnyű kifejezni bármit. Itt van például a FUN food kategóriája. Sok mindent jelent ez a kifejezés: élvezetet, örömöt, valami különlegeset és mindezeket együtt. Magyarul talán a nassolnivaló áll hozzá a legközelebb, de ez sem magyar szó. A desszert inkább édesség, a rágcsálnivaló inkább sós. Hogy is van ez? Nem csoda, hogy még kollégáink sem tudják olyan pontosan megfogalmazni, milyen élelmiszereket tekintenek nassolnivalónak, mint az európai szakemberek. Ennyire azonban ne szaladjunk előre.
Az európai és a hazai dietetikusok egyetértettek abban, hogy csak a lakosság kisebbik fele táplálkozik kiegyensúlyozottan, s 90%-uk úgy gondolja, hogy ennek szerepével a fogyasztók nincsenek is tisztában. A fogyasztóknak a kiegyensúlyozott táplálkozásról való informálása tehát nem csak idehaza fontos feladat.
Az élelmiszeripar folyamatos termékinnovációival igyekszik a fogyasztói igények kielégítése mellett a trendeket is követni. A vitalitás igénye, az egészségtudatos életmód és táplálkozás iránti vágy minden termékkategóriában kiköveteli a korszerű összetételű élelmiszereket, így a desszertek körében is.
A különböző élelmiszercsoportok megítélésében azonban nagy különbség van európai és hazai viszonylatban. A megkérdezett európai dietetikusok 70%-a úgy gondolja, hogy a sikertelen diéták elsődleges oka a kiegyensúlyozatlanság, azaz a fogyni kívánók az édességek teljes kizárása miatt hagynak fel az energiaszegény étrenddel. A magyar dietetikusok a nassolnivalók hiányát csak 38%-ban teszik felelőssé a sikertelen fogyókúrákért. Az 1. táblázat mutatja: mit tekintünk nassolnivalónak?
A fenti csoportosítás nagy vonásokban megegyezik az európai véleménnyel. Az európai válaszadók 83%-a szerint némi snack engedélyezése segíti az étrendi megszorítások megtartását, míg a hazai kollégáknak csak a 66%-a gondolkodik így.

2. ábra Milyen gyakorisággal illeszthetők be a kiegyensúlyozott étrendbe az alábbi élelmiszercsoportok?
Természetes, hogy a kiegyensúlyozott napi étrendben a gyümölcsfogyasztást tartjuk a legfontosabbnak (2. ábra), de talán kissé alulértékeljük a jégkrémeket (3. ábra). Elképzelhető – talán a vélt szezonalitás miatt –, hogy nem ismerjük olyan jól ezt a termékcsoportot, mint pl. a gyümölcsjoghurtokat vagy a süteményeket, bár a jégkrémek már egész évben fogyaszthatók desszertként.
Kollégáink a jégkrémeket általában tejszínes, emiatt zsírdús, telített zsaírsavakban gazdag és tetemes hozzáadott cukrot tartalmazó élelmiszereknek tartják. Emiatt a kiegyensúlyozott étrendbe való beilleszthetőségükről is szigorú elveket vallanak, még a light termékek esetében is. Az európai dietetikusok 76%-a hetente többször is elképzelhetőnek tartja például a Carte d’Or light jégkrémek fogyasztását, ellentétben a hazai 36%-os aránnyal.

3. ábra Milyen gyakorisággal illeszthetők be a kiegyensúlyozott étrendbe az alábbi jégkrémtípusok?
Míg az európai kollégák 50%-a a normál családi jégkrém fogyasztását heti egy-két alkalommal engedélyezi, addig erről a hazai szakemberek mindössze 8%-a gondolkodik hasonlóképp. Talán eljött az ideje, hogy több információ birtokában máshogy nézzünk erre a termékcsoportra, hiszen tápértékben nem maradnak el más tejtermékektől. Persze, az is lehetséges, hogy csak elméletben vagyunk ilyen szigorúak: a dietetikusok jégkrémvásárlási szokásaira ebből a vizsgálatból nem tudunk következtetni.

Kovács Ildikó dietetikus
Megjelent: Új Diéta 2006/2

Kösz a halakat!

2010-02-18T18:08:00.005+01:00

Vitalitás, életminőség, megelőzés

2006. április 10-én és 11-én rendezték az Unilever Food and Health Research Institute (élelmiszer- és egészségkutató intézet) éves, zárt körű szakmai szimpóziumát, amelyre szívbarát partneri viszonyunk miatt a cég meghívására nyerhettem bebocsátást.
A tulipánok hazájában, Rotterdamtól nem messze található vlaardingeni székhelyű intézmény először pompás előadótermével nyűgözött le, de tartalmas programban és bőkezű vendéglátásban sem volt hiány. A szív és érrendszeri egészség, valamint a jobb életminőség témakörébe kiválóan illeszkedtek a cég saját kutatási eredményeit és új termékeit bemutató, valamint a Vitalitás programot népszerűsítő előadások.
A legnagyobb hatást az életminőség javításáról szóló szekcióban Appel professzor tette rám, akit eddig csak szakirodalmi hivatkozásként ismertem. A hazai feszített konferenciák után és a nem kellően leporolt angoltudás miatt az előadások kissé terjedelmesnek tetszettek, de szerencsére minden második prezentáció után pihenőblokkot iktattak be a szervezők. Így nemcsak folyamatosan tudtunk enni, hanem bőségesen jutott idő az eszmecserére is a frissen facsart gyümölcslevek és más szívbarát étkek felett, sőt új termékeket is kóstolhattunk. A világ minden tájáról érkezett kutatók és külsős véleményformálók (KOF = key opinion former) valóban szakmai konzultációkra és baráti kapcsolatok építésére használják ezeket a rendezvényeket, kapkodás és rohanás helyett odafigyelnek egymásra. Ez tanulságos volt számomra, legalább annyira, mint a parkolóban elhelyezett biciklik és kocsik számaránya.
A kutatóintézet bejárása bizonyult a legizgalmasabbnak, ahol egyszerű, de nagyszerű, vérprofi programokkal, kérdőívekkel és kutatásmódszertani eszközökkel találkoztam. Többen irigykedtek, hogy a hollandok mindig találnak kellő számú önkéntest a kutatásokhoz, így lényegesen kisebb költséggel jár egy felmérés, mint pl. az Egyesült Államokban vagy Izraelben. Az adatrögzítéshez használt PDA-k (tenyérnyi komputerek) költsége is gyorsan megtérül, mivel a vizsgálatban részt vevők egyéni információi, tesztválaszai azonnal a központi gépre kerülnek, így nincs szükség munkatársra az adatok rögzítéséhez, sőt, túl sok papírra sem. Azért EU ide vagy oda, ettől még nagyon messze vagyunk.
A rendezvény delfines logója és a sok finom tengeri eledel miatt kénytelen vagyok a zárszót Douglas Adamstől kölcsönözni: „Viszlát, és kösz a halakat!”

Kovács Ildikó dietetikus
Megjelent: Új Diéta 2006/2

Jó ez nekünk?

2010-02-18T17:48:00.005+01:00

Új tápanyagtáblázat
Szerkesztette: dr. Rodler Imre
Terjedelem: 766 oldal, Medicina, Budapest, 2005
Bolti ár: 4860 Ft, www.medicina-kiado.hu

A hazánkban először 1951-ben kiadott Tápanyagtáblázat az eltelt évek alatt tizenkét kiadást élt meg, a legutóbbi második utánnyomása 1999-ben látott napvilágot. A most megjelent könyv jogosan viseli az Új tápanyagtáblázat címet, hiszen külső formájában, tartalmában, szerkezetében egyaránt megújult.
A könyv a bevezetés (Rodler I.) és a táplálkozási alapfogalmak (Zajkás G.) áttekintése után tizenkét fejezetben foglalja össze a tudnivalókat. A bemutatás a tápanyagszükséglet meghatározásával kezdődik (Antal M.), az egészséges táplálkozás ajánlásaival (Rodler I.), illetve a várandós és szoptatós anyák, valamint a gyermekek táplálkozásával (Barna M.) folytatódik. Ezt követi a közétkeztetés (Greiner E. és mtsai, köztük Domonkos A. és Szórád I. dietetikusok), a gyógyító táplálkozás (Zajkás G.), majd a sportolók táplálkozása (Jákó P.).
A legfontosabb fejezet az élelmi anyagok, élelmiszerek, ételek és ételkészítmények tápanyag-összetételét részletezi kétszáztíz oldalon (Kontraszti M. és mts.). A következő fejezetekben az ételkészítés során bekövetkező veszteségekről (Kádas L.), az élelmiszerekben előforduló vegyi anyagokról (Sohár P.), a különleges táplálkozási célú élelmiszerekről, étrend-kiegészítőkről és funkcionális készítményekről (Horacsek M. és mts.), a genetikailag módosított élelmiszerekről (Vajda B.) és az élelmiszer-biztonságról (Szeitzné Szabó M.) olvashatunk szakszerű összefoglalást. Az anyagot ötventételes irodalomjegyzék és ételmutató zárja.
Jó, hogy mindez egy kötetben található? Az előző (kétszázkilencven oldalas) kiadás felét is az elméleti rész tette ki, azonban ennél a terjedelemnél – véleményem szerint – két kötetben praktikusabb és használhatóbb lenne a kiadvány.

Miben hoz újat a régen várt tápanyagtáblázat?
Elsősorban az elméleti részekben és a speciális termékek gyűjteményében.
A tápanyagszükséglettel foglalkozó (3.) fejezet a WHO és az Európai Unió legfrissebb ajánlásaival bővült, részletezi az ajánlott fehérjefelvételt gyermekkorban, s több táblázati adat is frissült. Az élelmiszercélok, táplálkozási ajánlások (4.) fejezet új, de nem a szakemberek számára, hiszen teljes egészében a 2005-ben kiadott OÉTI- és OEFI-kiadvány átemelése. A várandós és szoptató anyák, valamint a gyermekek táplálkozása (5.) fejezetet azonban most olvashatjuk először a tápanyagtáblázatban.
A közétkeztetési (6.) fejezet, amely kollégáink munkáját is dicséri, bővült az új rendeletekkel, gyakorlati útmutatóval, a mennyiségi és minőségi értékelés szempontrendszerének részletezésével korcsoportok szerint. A 8. fejezet új rendszerben, új adatokkal tárgyalja a sportolók táplálkozását. A 11. fejezet az eddiginél részletesebben mutatja be az élelmiszerekben előforduló vegyi anyagokat, s a szándékosan hozzáadott anyagok (adalék- és aromaanyagok) mellett a természetes eredetű ártalmas anyagokat (pl. toxikus fémeket) is ismerteti.
Új a különleges táplálkozási célú élelmiszereket, étrend-kiegészítőket és funkcionális élelmiszereket bemutató 12. fejezet. Táblázatos formában megtaláljuk itt néhány fogyókúrás, illetve izomerőt fokozó több készítmény tápanyagértékeit. Gazdag, új és részletes a bébiételek, -italok és -desszertek, valamint a tápszerek (a csecsemőtápszerek mellett a különleges célú termékek) adattára. Az ismertetett diabetikus és gluténmentes termékek köre is bővült. Itt találjuk az étrend-kiegészítők és funkcionális élelmiszerek tápanyagtartalmát is. Vadonatúj és tanulságos fejezet (13.) a genetikailag módosított élelmiszereké és az élelmiszer-biztonságé (14.).

Nézzük a lényegi részt, a tápanyagok táblázatát!
Formai követelmény, de táblázatos anyagnál rendkívül fontos az áttekinthető tördelés. Számomra érthetetlen: miért szakított a kiadó a korábbi táblázatok rendszerével, a betűmérettel és betűtípussal? Az Új tápanyagtáblázatban egy oldalon általában mindössze négy–hat élelmiszer adatait találjuk meg, mivel a termékek nevét vízszintesen, a fejlécben sorolják fel. Igaz, így folyamatosan közölhetők a vitamin- és ásványianyag-adatok is (nem külön táblázatban), az élelmi anyagok és élelmiszerek összehasonlítását azonban gyakorlatilag lehetetlenné teszi.
Ez a csoportosítás nem is konzekvens, hiszen a diétás élelmiszerek fejezetében gyakorta tápanyagtartalmi adatok találhatók a fejlécben. Itt a termékek sorrendje is érthetetlen, nem ábécé szerinti. A gyártó neve a terméknév elején szerepel; ez tovább nehezíti a keresést. A hosszú nevű termékek esetében a lábjegyzetezés célravezetőbb lett volna.
Tartalmilag sem lehetünk elégedettek a táblázatos résszel. Tartalmaz ugyan új részeket, amilyen az energiaitalok gyűjteménye, a flavonoidok, az ubikinon, az oxálsav, a likopin táblázata és a korábbinál részletesebb purintáblázat, de nagy hiányosságok is vannak. A legtöbb élelmiszercsoportban ugyanis ugyanazokat a termékeket találjuk, amelyeket a korábbi kiadásban. Különösen meglepő ez pl. a kenyereknél, hiszen a jelenlegi kínálat csak csomagolt kenyérből több mint ötven. A felvágottak és a tejtermékek választéka sem közelíti meg a boltit, arról nem is szólva, hogy a táblázat termékeinek egy része már évek óta nem kapható. Nagyon hiányoznak az ásványvizek, s teljesen érthetetlen az üdítőitalok vagy például a cukor és a méz eltűnése a tápanyagtáblázatból.
Sajnos, nem tudom szó nélkül hagyni a kiadvány bántó helyesírási hibáit sem. Különösen a különírás és egybeírás szabályait nem alkalmazzák következetesen a szerzők, s ezen a korrektornak sem sikerült úrrá lennie.
A szakemberek bizonyára megvásárolják a munkájukhoz elengedhetetlen és bibliaként használatos gyűjteményt, a laikus fogyasztók számára azonban – véleményem szerint – egyik kolléga sem fogja jó szívvel ajánlani ára és áttekinthetetlensége miatt.

Kovács Ildikó dietetikus

Megjelent: Új Diéta 2006/1

Fokhagyma kisokos

2010-02-18T17:38:00.005+01:00

10 dolog, amit a fokhagymáról tudni kell

1. A fokhagyma (Allium sativum) legalább ötezer év óta ismert: a sumér ékírásos táblák már javasolták a használatát. Az egyiptomi piramisokat építők azért bírták a nagy igénybevételt, mert táplálékuk egyik fontos összetevője a fokhagyma volt. Az egészséges férfi rabszolgák 5 kilogrammnyi fokhagymát értek. A görög atléták a versenyek, míg a katonák a csaták előtt rágcsáltak fokhagymát. A középkorban a szegények egyik fő gyógyszere lett: vele igyekeztek gyógyítani még a tífuszt és a kolerát is. Az első világháború idején a harctéri sebek elfertőződésének megakadályozására használták a levét.

2. A fokhagyma őshazája valahol Ázsiában, a kirgiz sztyepeken volt, ahonnan hamarosan meghódította Indiát és a Közel-Keletet. Napjainkra az egyik legfontosabb gyógynövényünkké vált. Évelő növény; a levele félméteresre is megnőhet, de legfontosabb része a hagymája. Egy kilogramm körülbelül harminc–harminckét fej fokhagymát jelent. Száz grammja 26,3 g szénhidrátot, 6,8 g fehérjét, fontos ásványi anyagokat (káliumot, szelént), valamint B1-, B6-, C- és K-vitamint tartalmaz.

3. Itthon sem csak hazai fajtákkal találkozhatunk. A Kínából importált fokhagymák jellemzően nagyok, teltek és nagy gerezdjeik vannak. A magyar fokhagyma ugyanakkor erősebb, ízesebb és nagyobb a tápanyagtartalma, ráadásul az illata is markánsabb. Jelenleg hazánkban mintegy háromezer család él fokhagymatermesztésből. Az Európai Unió behozatali kvóta és büntetővám formájában piacvédő intézkedéseket hozott a kínai fokhagyma ellen.

4. Hatóanyaga a mintegy 1% kéntartalmú alliin (illóolaj), amely közismerten antibiotikus hatású. A hagyma aprítása, roncsolása során alakul át a jellemző szagú, allicin nevű vegyületté. Az allicin reakcióba lép a szervezetet megtámadó baktériumokban vagy parazitákban levő kéntartalmú fehérjék tiol- (-SH) csoportjával, s gátolja a működését. Az allicin emellett antioxidáns vegyület is, tehát megköti a szabad gyököket. A fokhagyma hosszú ideig tartó, intenzív, jellegzetes szagát egy kéntartalmú vegyület, az allil-szulfid okozza.

5. Hatóanyagai sikeresen veszik fel a harcot a baktériumokkal, a vírusokkal, a gombákkal és az élősködőkkel. A kutatók szerint egy közepes gerezd 100 000 penicillinegység baktériumölő hatásával egyenértékű. A fertőzés típusától függően a szájon át szedhető penicillindózisok 600 000–1,2 millióig terjednek. Ezzel hat–tizenkét fokhagymagerezd egyenértékű. Ugyancsak hatékony a fokhagyma a candidiázis nevű gombabetegség ellen, valamint alkalmas a galandférgek és más bélparaziták kiűzésére is. Fokozza az emésztőrendszer, az epe és a máj működését, fertőtleníti a bélrendszert.

6. Tisztítja a légutakat. A népi gyógyászatban nagy szerepe van a meghűléses betegségek gyógyításában, mivel nyers gerezdje vagy teája nyákoldó hatású. Asztma, köhögés, szamár-köhögés és hörghurut esetén a nyálkahártya kevésbé ingerlékeny a tejben főtt fokhagyma hatására.

7. Rendszeres fogyasztása eredményesen csökkenti a magas vérnyomást, segít megelőzni az érelmeszesedést. Nemcsak megakadályozza a koleszterin, illetve a zsír lerakódását a vérben, hanem képes a már lerakódott masszát feloldani, valamint csökkenteni a vér koleszterinszintjét. Az LDL-koleszterin csökkentése mellett azonban csökkenhet a HDL-koleszterin szintje is, emiatt az elfogyasztott mennyiségre ügyelni kell. A fokhagyma két hónap alatt érezhetően leviheti a vérzsírszintet. Ezenkívül gátolja a vérlemezkék összetapadását, s fokozza a véralvadás során keletkező fibrin oldását.

8. A magyar konyha elképzelhetetlen fokhagyma nélkül, pedig nem is magyar specialitás. Frissen a legértékesebb. Ha zsiradékban pirítjuk, megkeseredik. Helyesebb egész gerezdben tenni az ételbe, vagy közvetlenül tálalás előtt kell lekaparva ízesítőnek felhasználni. Így sokkal frissebb, aromásabb ízt ad anélkül, hogy kellemetlen szagot árasztana.

9. Akinek nincs kertje vagy aki a kertjében nem termel fokhagymát, az nemcsak a piacon és az üzletekben árusított fokhagymával ízesítheti ételeit, hanem fokhagymapasztával és -porral, valamint fokhagymás konyhasóval és olajjal is.

10. A fokhagyma sok helyen még mindig szerencsenövénynek számít, s hatásos ellenméregnek tartják, de a nagyszámú utód szimbóluma is. Az ókori népek amulettként viselték a nyakukban szemmel verés és betegségek ellen. A középkorban legtöbb hasznát a vámpírok elleni küzdelemben vették. Lehetséges, hogy a vámpírok és az egyéb vérszívó lények legendája a veszettség járványával függ össze. Ezzel magyarázzák a vérszívók fény- és szagérzékenységét, valamint a harapással való fertőződést. Így azután – bár nem igazi hungarikum – Drakula gróf révén is magunkénak vallhatjuk a fokhagymát.

Kovács Ildikó dietetikus
Megjelent: Új Diéta 2005/3
Vitaminsziget

Olívaolaj kisokos

2010-02-18T16:24:00.008+01:00

10 DOLOG, amit az olívaolajról tudni kell

1. A legnagyobb olívaolaj-termelő Spanyolország és Olaszország, s az utóbbi a fogyasztásban is élen jár. Az olaszok számára olyan az olívaolaj, mint nekünk a kenyér. Az egy főre jutó havi átlagos olívaolaj-felhasználásuk több mint 1,3 liter (míg hazánkban mindössze 70 ml/fő/év).A görögök, törökök és arabok szintén alaposan kiveszik a részüket a termelésből és fogyasztásból, de a francia és kaliforniai olajok sem megvetendők.

2. Legalább száz olajfafajtát ismerünk. Mindegyikük egyedi ízű és tulajdonságú gyümölcsöt terem. Nem ritka a kétszáz éves fa sem. Valamennyi fajta más és más hozamú, s olajának eltérő érzékszervi tulajdonságai vannak. A mediterrán térségben ez a változatosság különösen markáns; valamennyi régiónak és területnek megvan a saját típusválasztéka. A világ olajfaállományának 90%-a ezen a vidéken található.

3. A bogyók színe az éretlen halványzöldtől az erős olívzöldön át érésig mélyfeketére változik. A frissen szedett olíva keserű ízű, igazi gazdagsága csak az olívaolajban mutatkozik meg. Ezért viszont keményen meg kell dolgozni: egy liter olívaolajhoz kb. hét kg olívabogyót kell leszüretelni. Egy átlagos olajfa egy-két liter olívaolaj előállításához elegendő olajbogyót terem.

4. Az olívaolajat érzékszervi és analitikai vizsgálattal sorolják minőségi osztályba, amely három lépésből áll: vizuálisból, aromavizsgálatból és ízlelésből. A olívaolaj színe nem befolyásolhatja a bírálót a minősítésben! Az aromaelemzés az olívaolaj illatának ismételt erős és mély belélegzésén alapszik, amelyet többször meg kell ismételni. Az ízlelés során a bíráló kis mennyiségű olívaolajat vesz a szájába, majd hosszabb ideig benne tartja, miközben meghatározza az olaj különböző jellemzőit. Az ízvilág a nagyon édestől és lágytól a nagyon keserűig és csípősig terjedhet. Jó és rossz ízvilágú olaj azonban nem létezik, egyik régió olaja sem jobb a másikénál.

5. Az olívaolajnak származási helyétől függően más-más az aromája. Az enyhe ízű olaj ideális könnyű saláták, majonéz és finom szószok készítéséhez. A markáns ízű olajok jól illenek tésztákhoz, húshoz, halhoz és a híres bruschettához. Általános szabály, hogy az erőteljes olajok megölik a könnyű fogásokat, s ez fordítva is igaz. Fontos, hogy az olívaolajat tekintsük önálló ízösszetevőnek, amely összhangot vagy kontrasztot teremt az alapanyagokkal.

6. Az olívaolaj 16–20% zsírt tartalmaz; ennek legnagyobb része a gyümölcshúsban van, a maradék a magban. Az olívaolajat a szabad zsírsavak részaránya alapján sorolják kereskedelmi osztályokba, az uniós szabályozással összhangban. A szűz olívaolajak lehetnek: extraszűz (savasság 1%), szűz (savasság legfeljebb 2%) és szűz lampant olívaolaj (savasság 2–3,3%). A finomított olívaolajat a szűz olívaolaj finomításával nyerik (savassága nem haladja meg a 0,3%-ot). Az ennél gyengébb minőségű kategóriák részletezésétől eltekintünk, megemlítve még az olívamaradék-olajat, amely a szűz olívaolajok kinyerése után maradt pogácsa. Ennek fogyasztásától tartózkodjunk. Az extraszűz olívaolaj az igazi!

7. Az olívaolaj 77%-ban egyszeresen telítetlen zsírsavakat (oleinsavakat) és 9%-ban többszörösen telítetlen zsírsavakat tartalmaz. A telített zsírsavak aránya 10–14%. Az extraszűz olívaolajban 1,1% aromaanyag van, amely antioxidánsokból és természetes vitaminokból áll. Tartalmukat az éghajlat, a talaj minősége, a gyümölcs fajtája és minősége, a szüretelés ideje és a sajtolás módja határozza meg.

8. A napi négy-öt evőkanálnyi olívaolaj javítja az infarktusbetegek vérképét. Más tanulmányok szerint napi kétharmad evőkanálnyi olívaolaj csökkenti a férfiak vérnyomását. Mivel az olívaolaj könnyen emulgeál, hamar felbomlik az emésztőrendszerben. Máj- és epediéta esetén is megfelelő zsiradék, de savcsökkentő hatása is ismeretes. Az olívaolaj ellenállóbbá teszi a sejtmembránt, ezáltal a sejtek védettebbé válnak a szabad gyökök támadása ellen. Feltételezik, hogy az olívaolajban levő antioxidánsok — ha az emberi sejtek elegendő mennyiségben veszik fel őket — ellenállóvá tesznek a kórokozókkal szemben.

9. Az olívaolajat fénytől védve, sötét üvegben vagy sötét helyen és állítva kell tárolni. Ideális tárolási hőmérséklete 14–16°C, maximum 20°C. Ne tartsuk hűtőszekrényben, mert megdermed, s használat előtt mindig meg kell várni, míg átveszi a szobahőmérsékletet. A bor öregen, az olívaolaj fiatalon élvezetes!

10. Mivel az olívaolaj a melegítés során másképp viselkedik, mint a többi olaj, melegkonyhai használatra — sütésre, főzésre — is ajánlható. Az olívaolaj 210 Celsius-fokon kezd égni, míg a napraforgóolaj 170, a vaj pedig 132 Celsius-fokon. A nagy oleinsavtartalom miatt az olívaolaj még többszörös melegítés során sem törik meg, s alig keletkezik belőle oxidációs melléktermék. Fontos azonban, hogy ne hagyjuk túlmelegedni, és szűrjük át.

Kovács Ildikó dietetikus

Megjelent: Új Diéta 2005/2

Bővebben:
Magyar Élelmiszerkönyv
Az olívaolaj jellemzői
A szűz olívaolaj érzékszervi bírálata
FVF a növényi zsiradékokról, olajokról
Extra Szűz Olívaolaj Egyesület
A folyékony arany
Mediterrán étrend
Nem mindegy
Olívaolajok
http://oliva.lap.hu/

Mangalica kisokos

2010-02-18T14:05:00.007+01:00

10 dolog, amit a mangalicáról tudni kell

1. A mangalica ősi magyar zsírsertés. Kis testű, vékony csontozatú, s gyaluforgácsszerűen göndörödő szőrköntös takarja. Négy színváltozata volt. A legelterjedtebb a szőke, de vörös változata is van, míg a fekete mangalica már kipusztult. Értékét a takarmánnyal szembeni igénytelensége, edzettsége és ellenálló képessége adta.

2. Az őshonos magyar sertésfajtának tekintett mangalica száz éve még Európa legjobb sertésének számított, majd a hústermelés fokozására irányuló mennyiségi szemlélet következtében 1990-re a kihalás szélére került, egyedeinek száma az elmúlt két évtizedben száz és ötszáz közöttire csökkent. A fajta megmentése, a teljes kipusztulás megakadályozása érdekében 1976-tól állami támogatás segíti a génrezervátumokban a fajtamegőrző munkát.

3. Ausztriában és Svájcban a mangalicát csupán amolyan hobbiállatként tartják, s általános nézet, hogy gazdasági szempontból értéktelen. Hazánkban sem becsüli sokra a közvélemény, ugyanakkor 1999-ben Németországban az év sertésévé választották e fajtát.

4. A valaha főterméknek számító zsír manapság már mellékterméknek minősül, holott a mangalica éppen ebben erős, hiszen vágósúlyának kétharmada fehér áru: zsír, háj és szalonna. Táplálkozásbiológiai megítélését tekintve a mangalica húsa jóval nagyobb zsírtartalmú, mint a hússertéseké, és zsiradékának koleszterintartalma sem kisebb, mint más fajtáké. A zsírsavösszetétel tekintetében az eddigi vizsgálatok részben ellentmondanak egymásnak; ez az eltérő takarmányozásnak tulajdonítható.

5. A mangalica zsiradékának a többi sertésfajtáéhoz képest nagyobb olajsavtartalmát és kisebb telítettzsírsav-tartalmát nem minden kísérlet igazolta. Figyelemre méltó ugyanakkor a vitamin- és ásványianyag-tartalma: húsa több tiamint, riboflavint, vasat, cinket és rezet tartalmaz mint a hússertésé. A mangalica májának nemcsak az összes, hanem a hemvastartalma is nagyobb, mint az ipari fajtáké.

6. A nagy izombeli zsírtartalom és annak finom, egyenletes, márványos eloszlása kedvező az élvezeti érték (ízletesség, lédússág, porhanyósság) szempontjából, s összességében kiváló steaktulajdonságot jelent. Márványozott húsából és szalonnájából minőségi termékek (hosszú ideig érlelt sonka és szalámi, pecsenyehúsok, kenyérszalonna) készíthetők.

7. Ki emlékszik már rá, hogy a Pick és a Hertz szalámi, a csabai és a gyulai kolbász világhírét a mangalica alapozta meg? A mangalicakolbász enyhén csípős, paprikás, füstölt szárazkolbász, amelynek ízére szüleink nosztalgiával emlékeznek. 2000-ben a Gyulai Húskombinát mangalica-termékcsaládja az OMÉK és a FOODAPEST kiállításon is első, illetve újdonságdíjat nyert.

8. Hivatalosan is nemzeti kincs lett a mangalica. 2004 áprilisában mindössze négy ellenszavazattal fogadta el az Országgyűlés a védett őshonos vagy veszélyeztetett, nagy genetikai értéket képviselő, tenyésztett magyar állatfajták nemzeti kinccsé nyilvánításáról szóló határozatot. A határozat melléklete felsorolja a fajtákat, többek között a közismert szürke marhát, mangalicát és rackajuhot.

9. A Slow Food a tradicionális táplálkozás és a hazai ízek szeretetét meg védelmét hivatott hirdetni. A hagyományok megőrzése mellett arra törekednek, hogy a helyi természeti értékek, különleges zöldség-, gyümölcs- és állatfajták, valamint őseink különleges receptjei ne tűnjenek el. A mozgalom védett élelmiszereket jelöl ki: hazánkban például a mangalicasonkát, amelyet tavaly decemberben mutattak be Olaszországban. (A gyors és egészségtelen gyorsbüfés [Fast Food-] divattal szemben született meg 1986-ban az olaszországi Slow Food-mozgalom, amely a lassú, élvezettel fogyasztott, a helyi termékekre épülő lakmározást hirdeti. A Slow Food-mozgalom csaknem negyvennyolc országban, mintegy nyolcvanezer részvevővel, hétszáz helyi érdekeltségű csoporttal működik a világban.)

10. Spanyolországban az őshonos, sok vonásában a mangalicára emlékeztető sertés combjából készül a fűszeres, sós tengeri levegőn pácolt serrano sonka, amelynek kilójáért 8000–12 000 forintnak megfelelő összeget is fizetnek az üzletekben. Az olcsó tartástechnológia és a termék magas ára bőségesen kárpótol a feleslegesen termelődő zsírért. Mivel a két fajta minden tekintetben hasonló, a spanyol szakemberek érdeklődnek a mangalica mint keresztezési partner iránt.

Kovács Ildikó dietetikus, élelmiszermérnök

Ajánlott linkek:
http://szivbarat.blogspot.com/2008/06/szvbart-mangalica.html
http://www.mangalica.com/1024x768/index1.php
http://www.agroinform.hu/magazin/magazin.php?c_id=5808
http://www.nol.hu/cikk/379224/
http://www.slowfoodfoundation.com/eng/popup_news.lasso?cod=8
http://www.ohki.hu/hus_es_egeszseg/gyakorikerdesek.htm

Megjelent: Új Diéta 2005/1

Szívdiéta könyv alakban

2010-02-18T14:03:00.006+01:00

Diétáskönyv szív- és érrendszeri betegeknek
Medicina, Budapest, 2005, 1200 Ft

A Medicina Könyvkiadó ÚJ DIÉTÁSKÖNYVEK sorozatának (szerkeszti Rodler Imre) második kötete ez a mű, az első a daganatos betegségek diétájáról szól. Tartalmilag és formailag is megújultak a diétáskönyvek, bár az utóbbi nem minden tekintetben nyerte el tetszésemet.
Mert hát kik is a szerzők? A címlapon a sorozatszerkesztőn kívül a szerkesztő dr. Zajkás Gábor neve adja el a művet. Már akinek, mert én izgatottan lapoztam fel a tartalomjegyzéket a fejezetírók után kutatva. Először eredménytelenül, de rutinosan rápillantva a copyrightra, Domonkos Andrea nevén akadt meg a szemem. A könyv már a kosárban is volt. Az már csak az otthoni részletesebb tanulmányozás során derült ki, hogy a cseles könyvecskének két tartalomjegyzéke is van. Az egyik az első, bevezető részé, amelyet Zajkás doktor írt, s táplálkozási ajánlásokat tartalmaz a szokott tömör és élvezetes stílusban. A másik (a 37. oldalon) a mintegy 200 oldalas (!) fő részé, amely négy évszakra összeállított és kiszámított mintaétrendeket, ételkészítési ismereteket, recepteket, menüvariációkat rejt Domonkos Andi jóvoltából. A receptek részletes tápanyagtartalmát (nátrium-, kálium-, kalcium-, magnézium-, retinol- és E-vitamin-értékeket is) táblázatosan találjuk a könyv végén. Itt az élelmi anyagok zsírsav-, koleszterin-, rost- és C-vitamin-tartalma is megtalálható. Hasznos újítás a dietetikus tanácsai egyedi esetekre című fejezet, amely a testtömeg-csökkentéshez nyújt fogódzót és energiaszegény menüvariációkat, valamint a házon kívüli étkezés megoldásában segít.
Az új cimlapdizájn és az egyszerű, de áttekinthető tördelés is javára válik a kiadványnak. Természetesen a kritizáltak sem vonnak le a mű értékéből, csak sajnálom, hogy a kiadó még mindig nem érzi, hogy a dietetikus szerző nevének is a címlapon a helye.

Kovács Ildikó dietetikus

Megjelent: Új Diéta 2005/1

Dietetika az interneten

2010-02-18T14:00:00.007+01:00

Csak úgy lehet kitapasztalni a lehetőségek határait, ha átlendülünk rajtuk a lehetetlenbe.
Arthur Bloch

Tavalyi első számunkban megkíséreltem dióhéjban összefoglalni, miért és mire is érdemes használni az internetet. Úgy gondolom, napról napra kevesebbünk számára tűnik lehetetlennek az eligazodás ezen a világméretű hálózaton, és rengeteg információ birtokába juttok nap mint nap a webhelyek böngészése során (bocsánat, de az interneten mindenki tegeződik!). Azoknak szeretnék most segíteni, akik eddig még féltek ráhajtani az információs szupersztrádára.

Először is: hagyjuk a keresőprogramokat, sokkal könnyebben is boldogulhatunk. Itt van elsősorban szövetségünk honlapja a www.mdosz.hu. A konferenciák és kapcsolatok menüpontban található EFAD Fórum teljes programja, itt informálódhatunk a PRE-FORUMról, de az archívumban fellelhető a korábbi konferenciák programja is. A kapcsolatok menüben az ESZEF és más társszervezetek oldalai is helyet kaptak.
Fontos hely a módszertan menüpont, ahonnan letölthető a Kardiológiai rehabilitáció diétás protokollja, valamint a továbbképzés menüpont archívuma, ahol előadási anyag van a legutóbbi továbbképzésről. Friss álláshirdetések mellett friss olvasnivalókkal is szeretnénk szolgálni, de ehhez a ti aktivitásotokra is szükség lenne!

Érdekes menüpont a linkek, és itt el is jutottunk a keresés problematikájához. Mik (és nem kik!) azok a linkek? A linkek a weboldalakon elhelyezett mutatók (szavak vagy mondatok), melyekre klikkelve más internetoldalra juthatunk el. Szövetségünk oldalán is szép számmal gyűlnek tematikus csoportosításban azok a helyek, amelyek felkeresését javasoljuk, ajánljuk.Erre a célra azonban a legtökéletesebbek a linkgyűjtemények.

Mik azok a linkgyűjtemények? Sok ilyen van, én most a Startlapot, az első magyar linkgyűjteményt szeretném bemutatni, mely 1999-ben indult, és rövid idő alatt igen kedvelt lett a netezők körében. Jelenleg több, mint 1000 lap működik, melyet 400 önkéntes szerkesztő készít, illetve frissít. Hetente 15-20 új oldal készül, mely a www.lap.hu oldalon követhető nyomon. Bárki lehet Startlapos szerkesztő, és bármilyen új témában lehet lapot indítani.

Ezen felbuzdulva indítottam el 2002. májusában a www.dietetika.lap.hu 2002 szeptemberében. Bizonyos szempontból hasonló fejezeteket tartalmaz, mint a diéta.lap (egészsége, alternatív és mediterrán táplálkozás, energiaszegény-, zsírszegény, rostdús és rostszegény étrend, ételallergiák, anyagcserebetegségek, emésztőszervi, keringési, vesebetegségek étrendje,), de a linkek válogatása más szempontok szerint történik. Lényegesen több a szakmai cikk, köztük angol nyelvűek is szép számmal. Nem kell azonban ezektől sem megijedni! Az adatokat, táblázatokat nyelvtudás nélkül is tudjuk használni, mindössze minimális szótárazás szükséges.
Ezen a lapon szeretnék minden dietetikust bemutatni, akiknek honlapja van. Jelentkezzen, akit még nem találtam meg! Összegyűjtöttem a külföldi és hazai szakmai szervezeteket és szövetségeket, igyekszem naprakészen tartani a kongresszusokkal, szakképzéssel, élelmiszeriparral, biokémiával fogalalkozó részeket is. Sok anyag van itt a funkcionális élelmiszerekről, adalékanyagokról, élelmiszerszabályozásról.

A www.vitamin.lap.hu oldalt korábbi szerkesztőjétől vettem át 2002 októberében, így szinte teljes lett a portfolió! Ez a lap is legalább annyira szakmai, mint népszerű. A vízben és zsírban oldódó vitaminokon, antioxidánsokon kívül a makro- és mikroelemekkel is foglalkozik. Itt is vannak aktuális témák, cikkek, táblázatok, táplálkozási ajánlások, étrendkiegészítők. A természetes vitamin- és áványianyag-források mellett a hiányállapotok is helyet kaptak.

A Magyar Táplálékallergia és Táplálékintolerancia Adatbank honlapjának elkészítése után természetes volt, hogy egy www.taplalekallergia.lap.hu oldalt is szerkesztenem kell!

Szinte mindegyik oldalnak van úgynevezett fóruma, ahol név nélkül megírhatjátok véleményeteket, kérdezhettek, válaszolhattok vagy indíthattok új témákat. Biztos vagyok benne, hogy rengeteg a mondanivalótok, csak elkezdeni nehéz. Nézzetek bele a www.hazipatika.hu fogyókúrás klubjának csevegésébe, és kiderül, hogy ismeretlenek is milyen boldogan, felszabdultan cserélnek eszmét problémáikről és sikereikről.

Kovács Ildikó dietetikus

Megjelent: Új Diéta 2003/1

Mért nem szeretem az internetet?

2010-02-18T13:56:00.004+01:00

„Jobban teszed, ha a közötted és a digitális világ
között folyó harcban a digitális világ oldalára állsz.”
J. Graf: Murphy számítógépes törvényei

Mert függőséget okoz: nem lehet abbahagyni. Mert felgyorsítja az amúgy is szédítő sebességű információáramlást. Mert folyton ráébreszt, hogy angoltudásom passzív.
Mert sokkal többet ülök a számítógép előtt a monitort bámulva. Mert nem járok könyvtárba. (Edddig sem sokat jártam, de már esélyem sincs.) Mert nem olvasok újságot, csak cikkválogatást. (Könyvet szerencsére még igen.) Mert gyanakvóvá tesz: mindent és mindenkit ellenőrzök. Mert azt is megtalálom, amit nem keresek. (Néha csak azt.) Mert már nem járok bankba. (Ja, ezt szeretem.) Persze, mindezzel rengeteg időt spórolok – hogy aztán azt is internetezéssel töltsem.

De, félre a tréfával! Bár, gondolom, senki nem vár tőlem tudományos értekezést, vagy komoly szakmai információt az internetről. Hiába is tenné: hiszen nem értek hozzá. És ez benne a bámulatos, akár a számítógépben: bárki a legcsekélyebb szaktudás nélkül használhatja és felhasználhatja a saját céljaira anélkül, hogy tudná, mi is ez pontosan és hogyan működik.

Mi kell hozzá? Kíváncsiság, információéhség, egy kis szabadidő. Még saját számítógép és internetkapcsolat sem: erre vannak az internetkávézók. Biztosan ismert már ez az elnevezés: olyan helyek, ahol néhány száz forint befizetésével úgynevezett gépidőt vesz az ember, amit olyan számítógép mellett tölt el, amelyen állandó az internetkapcsolat – és persze kávézni is lehet. Az internet cafék mellett internetrészleget a legtöbb nagy könyvesboltban, könyvtárban találunk. Nem kell megijedni: az itt dolgozók szívesen segítenek a kezdőknek, és nem csak fiatalok, egyetemisták használják ezt a lehetőséget. És aki még mindig ódzkodik, annak azt javaslom: kísértesse el magát segítőkész gyermekével.

De mit jelent ez a világháló? Mire használható? Elsősorban elektronikus levelezésre (e-mail) és információszerzésre. Az internet olyan hálózat, ahol adatforgalom folyik, az itt működő szolgáltatások közül legnépszerűbb a world wide web (www). Ezen a világméretű hálózaton rengeteg információ van dokumentumok formájában, melyeket weblapoknak, webhelyeknek hívunk, s melyeket megtalálhatunk webböngésző programunk segítségével (pl. Internet Explorer). Levelek letöltéséhez és elküldéséhez levelezőprogramra van szükségünk (mint pl. az Outlook Express). Ezeket a programokat ingyen adják a számítógép operációs rendszeréhez, az internet-előfizetéshez, illetve letölthetők (lemásolhatók) az internetről. Használatuk rendkívül egyszerű.

Az elektronikus levelezés, az e-mailezés szerintem már legtöbbünk számára jól ismert. A legjobb benne, hogy azonnal átpasszolhatunk csatolt dokumentumként egy jó étlapot, diétás receptgyűjteményt, képet, táblázatot vagy bármi mást – nem kell kinyomtatni, fénymásolni vagy floppyra tenni és elsétálni vele a célszemélyhez. Lassan már karácsonyi, szülinapi képeslapot is csak így kap az ember. És ehhez sem kell internet-előfizetés és saját számítógép. Számos olyan webhely van, ahol ingyenes e-mail címhez juthatunk: legismertebb a www.hotmail.com, de kedvelt a http://freemail.c3.hu is (legújabban a www.citromail.hu). Ezek segítségével bárhol a világon elolvashatjuk saját elektronikus leveleinket.

Az interneten keresgélni, böngészni sokféleképp lehet. Ha ismerjük a keresendő webhely nevét (ami gyakran cégnév vagy terméknév pl. www.alimenta.hu, www.suzuki.hu, vagy fantázianév, mely a tartalomra utal (www.index.hu, www.ujdieta.hu, www.hazipatika.com stb.), elegendő begépelnünk, és máris megtaláltuk a keresett információt. Ékezetes nevek nincsenek, és a név után szerepel az ország azonosítója (ezt persze nem így hívják, de ne bonyolítsuk) mint a magyar lapoknál a .hu, a német lapoknál a .de, a nemzetközieknél a .com, a .org vagy a .net. Weblapja bárkinek lehet, és azt az interneten bárki elérheti.

Az információkeresésben segítségünkre vannak a keresőprogramok. Ezek között vannak általánosak (www.altavista.com) és tematikusak (www.yahoo.com), ahol témakörönként is keresgélhetünk. Nemcsak angol, magyar nyelven is kereshetünk pl. a www.altavizsla.hu, a www.google.hu lapokon és az úgynevezett portálokon (www.index.hu, www.origo.hu, www.startlap,hu, www.heureka.hu stb.). Utóbbiakon híreket, programokat (moziműsor!) és sok minden mást találunk, mint egy igazi újságban. Ha már itt tartunk: legtöbb napilapnak, magazinnak van saját weboldala, ahol vagy a lapszámok teljes anyaga, vagy azok kivonata megtalálható (olcsóbb, mint megvenni!). Legegyszerűbb a keresőkeresés a http://kereso.lap.hu oldalon!
Az interneten fent van az egész telefonkönyv, MÁV- és autóbuszmenetrend (www.elvira.hu), a mozik, színházak, kiállítótermek (www.est.hu, www.pestimusor.hu), fitnesztermek, utazási irodák, repülőtársaságok kínálata (www.nagyutazas.hu).

Persze, aki már elkezdte használni az internetet, mindezt tudja. Hiszen pillanatok alatt belejön az ember, aztán már csak elszakadni nehéz. Azoknak szeretnék kedvet csinálni és egy kis bátorítást adni, akik még nem merészkedtek az elektronikus sztrádára.

Itt vannak például a szakmai informácók. Hány szakmai folyóirathoz férhetünk hozzá? Ahányra a munkahelyünk előfizet. Szóval egyre kevesebbhez. Nem így a webhasználó! Legjobb feliratkozni ingyenes szakmai hírlevelekre, akkor automatikusan az elektronikus postaládánkba hullik az információ. De elérhető az összes magyar és idegen nyelvű (angol változata szinte mindennek van) orvosi és dietetikai szakfolyóirat (honlapunkon, a www.diet.hu -n sok ilyet leírtunk a linkek menüben). Remek honlapja van az Egészségügyi Minisztériumnak (www.eum.hu), lehet figyelni a pályázatokat, a szakmai vagy betegszövetségek oldalait tanulmányozni, termékinformációkat beszerezni a gyártóktól. Több webhely népszerűsít táplálkozási témákat (www.fogyinfo.hu, www.mindmegette.hu), egyes lapokról (www.netpincer.hu, www.eszemiszom.hu) még ebédet is rendelhetünk magunknak vagy családunknak.

Előfordulhat, hogy előadásunkhoz, házidolgozatunkhoz vagy netán diplomamunkákhoz adatokra, szakirodalomra, vagy ábrára, illusztrációra lenne szükségünk, de lehet ez elsőszülöttünk kiselőadása is, amihez segítséget kér. A főbb címszavakra rákeresve több dolgozatnyi anyagot is könnyedén összegyűjthetünk az internetről! Ráadásul be sem kell gépelni, csak lekopizzuk a megfelelő részeket (persze a forrás megjelölésével).

Aki tud angolul, akár munkát is vállalhat valamelyik dietetikus szövetség website-ján keresztül. Aki nem tud, megtanulhat néhány ezer forintért (www.okta.to), és a neten gyakorolhat, szótárazhat ingyen. Persze, nemcsak nyelvet, a számítógépes ismeretektől a grafológiáig sok mindent el lehet sajátítani internetes távoktatás segítségével.

Vásárolhat is az interneten, akinek van mersze. Ha nincs, akkor is tájékozódhat termékekről és árakról. Például a könyvekről, szakkönyvekről, CD-kről, videokazettákról a www.libri.hu, www.fokuszonline.hu vagy www.uhu.hu oldalakon. Egyes nagykereskedők is megtalálhatók itt: www.groby.hu, vagy a híres nemzetközi www.amazon.com.

Banki átulalások lebonyolítása, rádióhallgatás, tévénézés, zenehallgatás, csevegés és még felsorolhatatlanul sok minden művelhető az internet segítségével, és a lehetőségek tárháza percről percre bővül. Hát lehet ezt szeretni?

A világháló iránt érdeklődő kezdőknek szívből ajánlom a Dummies könyvek sorozatból az Internet c. kiadványt, de nagyon hasznos az Egyszerűen sorozat Keresés az interneten c. darabja is.

Kovács Ildikó

Megjelent: Új Diéta 2002/1
folytatás 2003/1.

A karob

2010-02-18T13:50:00.005+01:00

A szentjánoskenyér (Ceratonia siliqua) a jánoskenyérfélék családjába tartozik. A Földközi-tenger szubtrópusi vidékére jellemző fa Kis-Ázsia és Szíria területein őshonos. A századforduló népszerű csemegéje sokat vesztett népszerűségéből, de igazi értékeit napjainkban kezdjük ismét felfedezni.
A termetesre növő növény tavasszal hozza gyümölcsét, a körülbelül 20 cm hosszúságú hüvelyes termést, a karobot. A gyümölcsök nagy, barna, fényes hüvelyek, melyek vékony héja alatti kakaóbarna, kemény hús jellegzetesen szentjánoskenyér illatú. Az illatos húsban lencsényi, édeskés, húsbevonattal ellátott magok fejlődnek, melyek teljesen egyforma méretűek, ezért is használhatták mérőeszközként az ókorban. Egyezményes megállapodás szerint egy mag súlya éppen egy karát volt.

A mai ember a karobot már nem nyersen, hanem feldolgozott formában fogyasztja. A biotermesztésből származó karob feldolgozása során csak fizikai beavatkozás (aprítás, pörkölés, őrlés) történik, semmilyen kémiai adalékanyagot, segédanyagot vagy kezelést nem kap, ahogy a termesztés során sem alkalmaznak vegyszereket.
A nyugat-európai piacon többféle színű, azaz többféle pörkölési fokozatú karob kapható. Természetgyógyászok egybehangzó véleménye szerint a legjobb minőségű az enyhén pörkölt, hehát világos színű, vegyszermentes termék.
A karob állaga, színe, íze igen erősen hasonlít a kakaóéra, így annak helyettesítésére teljes mértékben alkalmas. Mindezen túl rengeteg előnye is ismert a kakaóval szemben:

A karob és a kakaó összetétele

• energiatartalma és zsírtartalma jóval kisebb a kakaóénál
• szénhidráttartalma nagyobb, ezért hozzáadott édesítőszert a felhasználás során nem igényel
• a karob gluténmentes, emellett kisebb a fehérjetartalma is, ezért az allergiások jobban tűrik
• a karob oxálsavmentes, nem tartalmaz sem teobromint, sem koffeint
A karobot a sütő- és édesipar egyaránt alkalmazza, de kevesen tudják, hogy a kakaó helyettesítésén túl szélesebb körben is felhasználható. Jó sűrítőanyag, mely főleg a gluténmentes étrendben jelenthet változatosságot habarások, rántások készítésekor, de főtt szendvicskrémek adalékanyagaként is használhatjuk. Reggeli italként nemcsak nemcsak tehéntejjel, hanem kecsketejjel és szójatejjel készítve is kiváló.

Frühwald Ferenc, Kovács Ildikó

S aki ennél többet szeretne tudni a karobról, vagy a biotermékekről, forduljon bizalommal az Ökoszerviz Kft.-hez.
A történet 1983-ra tekint vissza. Az Ökoszerviz Kft ügyvezetője, Frühwald Ferenc akkor alapította a Biokultúra Egyesületet, melynek közreműködésével 1990-ben megrendezte a Biogazdálkodók Világkonferenciáját Budapesten. Még ebben az évben megalapította az Ökoszerviz Kft-t, az első, kizárólag biotermékek kereskedelmére szakosodott vállalkozást.
Az Ökoszerviz Kft. nyitotta meg az első bioboltot 1992 februárjában, a Bp. III., Bécsi úton, melyet 2002-ig működtetett.
Jelenleg is az egyetlen teljes körű kereskedelmi vállalkozás, amely kizárólag 100%-ban ellenőrzött biotermékek export-importjával, nagy-és kiskereskedelmével foglalkozik. Termékeik megvásárolhatók mintaboltjukban, mely a II., Szilágyi E fasor.121-ben lévő Budagyöngye Üzletközpont 1.szintjén található Ökocentrum bio ínyencbolt. Az internetes honlapról közvetlen rendelés lehetőségét is biztosítják a biobolti áraknál olcsóbban.

Megjelent: Új Diéta 1996/5

Gombóc Artúr, a csokicsúcs

2008-08-27T13:10:00.007+02:00

A 2008. augusztus 24-én megrendezett I. Országos Csokoládéfesztiválon új Guinness-rekord született, Ekker Róbert bekecsi szobrászművész Gombóc Artúrt megformázó édességszobra „személyében”. Az eddigi csúcsot messze túlszárnyalva a mérlegelésen 239 kilogrammot nyomott az alkotás.

A híres gyár ugyan már a múlté, de Szerencsen továbbra is gyártanak édességet. A Szerencsi Bonbon Kft. által felajánlott alapanyag valójában bevonó volt, ugyanis a túl nagy kakaótartalmú masszából nem lehetett volna szobrot készíteni. Arról, hogy az eredmény mégis ehető volt, személyesen meggyőződhetett, aki arra járt.

Az eseményt egyébként óriási érdeklődés kísérte, nem csak a közönség részéről; a helyszínen járt több nagy hazai médium és hírügynökség tudósítója is. A forgalomtól elzárt Rákóczi úton standok, termékbemutatók, borkóstoló fogadta a látogatókat. A Bolyai iskola előtt felállított szabadtéri színpadon az estét koncertek gazdagították, majd tűzijátékkal zárult az első országos csokoládéfesztivál Szerencsen, amellyel Koncz Ferenc ötletgazda és a szervezők hagyományt szeretnének teremteni.

Forrás: Szerencsi Válasz

Érthetetlen számomra, hogy a nagy érdeklődés és sajtóviszhang ellenére véres verejtékkel tudtam csak fotót levadászni őcsokiságáról (köszönet a Szerencsi Válasznak!), de még az eredeti, Sajdik-féle figura is nagyon rejtőzködik.

Ne szégyelld magad, Artúr, téged mindenki szeret!

Kóla, ha mondom!

2008-08-24T16:07:00.011+02:00

Elvben és gyakorlatban sem kedvelem a szénsavas (pláne cukros) üdítőitalokat, mégis az összes marketinges kalapomat megemelem a Coca-Cola mint márka és annak töretlen, hihetetlenül hosszú karrierje előtt. Retro food a javából, mégis mindig megújul!

Ki ne ismerné a sztorit: John Stith Pemberton gyógyszerész 1884-ben készített egy Pemberton's French Wine Coca névre hallgató, borból és kokainból álló italt, egy úgynevezett cocawine-t (kokabor). Italát egy korzikai vállalkozó hasonló összetételű itala alapján keverte ki. Pemberton azonban nem volt képes megismételni Mariani sikereit, ezért új formula után nézett. A „titkos receptre” állítólag véletlenül jött rá, mikor az italt szódával keverte össze (akkoriban nem volt jellemző a szénsavas üdítőitalok fogyasztása). Kihagyta az italból a bort, ugyanakkor sikerült olyan egyedülálló ízvilágot létrehoznia, amely a mai napig hódít világszerte.
Pemberton 1886 májusában kezdte meg a szirup árusítását és reklámozását, és még abban az évben körülbelül 50 dollár értékben adott el szirupot különböző üdítőital-kiméréseknek.
Ma már nehéz megállapítani, pontosan mennyi kokaint tartalmazott a Coca-Cola, mindenesetre valószínűleg viszonylag keveset. A koffeinnel együtt azonban komoly élénkítő hatással bírt. Az 1886-os atlantai kokaintilalom bevezetésével Pemberton megpróbálta kivonni és helyettesíteni a kokaint, azonban az üdítő egészen 1929-ig tartalmazta még a drogot. Pemberton jogutódja, Asa Griggs Candler metodista lelkészként határozta el, hogy a kokaint végleg kivonja az italból. A kokalevelet azonban nem sikerült teljesen helyettesítenie.
A cég hosszú évtizedekig tagadta, hogy kokaleveleket használ az üdítő elkészítéséhez, állásfoglalása jelenleg is ellentmondásos. 2002-ben a Coca-Cola egyik vezetője kijelentette, hogy az ital nem tartalmaz kokakivonatot. Mivel azonban a bolíviai és perui hatóságok elismerték, hogy a cég több száz tonna kokalevelet vásárol fel minden évben, a tagadás hiteltelenné vált.
A híres Coca-Cola betűtípusnak is története van: Frank Robinson, Pemberton könyvelője kiváló beszédkészséggel és szép kézírással rendelkezett. Ő javasolta mind a „Coca-Cola” nevet, mind az egyedi, Spencer típusú írásmódot, amely a mai napig változatlan maradt.

Mivel sokfajta, a fogyasztókat megtévesztő kólaízű termék került a piacra, a Coca-Cola gyártói elhatározták, hogy egy különleges alakú (kontúrüveg) palackot fognak használni, amit 1916-ban vezettek be. Az üvegformát 1960-ban védjegyként is bejegyezték.
A palack ma. A Coca-Cola Magyarország a nyár elején meghívásos pályázatot írt ki az első magyar Coca-Cola alupalack megtervezésére. A tíz felkért pályázó szabad kezet kapott, csupán arra kellett odafigyelniük, hogy 3-3 grafikájuk összekösse a Sziget szellemiségét és hangulatát a Coca-Cola márkával. A Coca-Cola Magyarország és az ARC munkatársai közösen választották ki a hét legjobbat, majd a pályázat fődíjasát, a Coca-Cola Sziget-különkiadása tervezőjét. A zsűri végül ellenszavazat nélkül Szentmihályi Dániel, alias SLOW minimalista alkotását találta a legjobbnak. Mivel az első magyar tervezésű alupalackból csupán harmincezer készült, a gyűjtőknek sietniük kell.

Még design itt.

Miért is?

2008-08-10T18:09:00.006+02:00

Bevallom, nagy rajongója vagyok az élelmiszeriparnak. Ez már eleve anakronisztikus, hiszen – különösen a gasztroblogok világában – a legtöbben a natúr, organikus, bio, saját termesztésű és készítésű élelemben hisznek.
Ez rendben is van, a "tiszta forrás" jó dolog. Álságosnak tartom azonban az élemiszeripar kárhoztatását az agyonfeldolgozott, E-számokkal telepakolt termékek miatt. Hiszen mi igényeljük, hogy a polcról levett élelmiszer szép színű, gusztusos állagú, minél tovább eltartható, könnyen emészthető és elkészíthető (és még sorolhatnám) legyen. Ehhez azonban megfelelő élelmiszer-ipari technológia, és gyakorta adalékanyaganyag is szükséges. Tehát: valamit valamiért!
Élelmiszer-ipari nosztalgia és retrófíling?
A ma elrágcsált vadiúj fejlesztésű, finom zabkeksz eszembe juttatta a Zamat Kávé- és Kekszgyárban töltött éveimet: Netti néven szinte ugyanilyen termékünk bukott meg csúfosan a 90-es évek elején. Pedig még a csomagolása is "korszerű" volt! Hiába, megelőztük a korunkat, és a marketing is gyerekcipőben járt még.

Sajnos az említett termék már csak az emlékeimben él, de megtaláltam egy remek blogon egy másik "Zamatos" terméket ebből az időszakból.