A Civil Szigetre látogatók táplálkozási szokásai
A Sziget Fesztivál talán egyik legérdekesebb, évek óta tartó statisztikai felmérése az úgynevezett „Szigetkutatás” ifjúságszociológiai vizsgálat, amelyben többoldalas kérdőívek segítségével próbálnak általános képet mutatni a Szigetre járó fiatalokról, szokásaikról, civil életükről és rajtuk keresztül a teljes ifjúságról is (1). A 2007-es Sziget Fesztiválra vonatkozóan még nem ismertek ilyen adatok, azonban a Szívbarát program keretében az „ájlenderek” között 2005-ben végzett táplálkozási felmérésüket a szerzők 2007-ben – szintén a Civil Sziget támogatásával – megismételték.
Hipotézis
A Szigetre látogatók köréből 2005-ben (2, 3) és az egyetemisták vizsgálatából (2006–2007) kapott adatok (4, 5) alapján azt feltételeztük, hogy a táplálkozási ritmus tekintetében nem, azonban a tudatos és minőségi választás kérdésében a vizsgált populáció adataiból a hazai átlagnál jobb eredményeket kapunk. Szintén feltételeztük, hogy a fiatalok gyakran élnek élvezeti szerekkel, azonban reálisabban ítélik meg életmódjukat az átlagnépességnél.
Megkérdezettek és módszer
A 2007-ben 371 ezer Szigetre látogatóhoz (ebből több mint 40 ezren külföldiek voltak) képest kisszámú – nem reprezentatív – mintán 381 (0,10%) nem csak magyar anyanyelvű fiatalt kérdeztünk meg név nélküli, önkéntes és kitöltős kérdőív segítségével táplálkozási szokásaikról a Sziget Fesztivál keretében működő Civil Szigeten. A megkérdezettek közül 87 férfi (22,8%), 294 nő (77,2%), átlagos életkoruk 25,0 év (SD 9,9 év), a legfiatalabb kérdőívet kitöltő tízéves, míg a legidősebb 59 éves volt. A legtöbben (48,8%) a 21–30 éves korosztályból kerültek ki, közvetlenül utánuk a 10–20 éves korosztály (32,3%) adta a szigeti látogatótábor legnagyobb részét.
Eredmények
Táplálkozási szokások
A megkérdezett fiatalok közel háromnegyede (276 fő) az ebédet (72,5%), 35 fő a reggelit (9,1%), míg 70 fő (18,4%) a vacsorát fogyasztja főétkezésként.
Átlagosan 8 óra 27 perckor reggeliznek, a terjedelem széles, a két szélsőérték 5.00 és 12.30(!), ami arra enged következtetni, hogy rendszertelen életmódot folytatnak (pl. szorgalmi időszakban csak délben kelnek fel). A reggelit fele arányban otthon fogyasztják el (48,8%), további 30,7 százalékuk az iskolában vagy a munkahelyen étkezik először. Örvendetes, hogy mind a huszonegy általános iskolás tanuló reggelizik, s azt otthon teszi (átlagosan 7 óra 15 perckor). A középiskolás korosztálynál (60 fő) már korántsem ilyen jó a helyzet: közülük mindössze 33-an reggeliznek otthon, további 24 fő az iskolában, míg hat fő (10,0%!) nem reggelizik. Megfigyelhető náluk a reggelizés időpontjának későbbre tolódása: jellemzően 8 óra 28 perckor reggeliznek (az otthon reggelizők átlagosan 6 óra 58 perckor, míg az iskolában reggelizők átlagosan 10 óra 13 perckor esznek először a nap folyamán). Sajnos, minden ötödik megkérdezett Szigetre látogató nem reggelizik (78 fő, 20,5%).
A megkérdezettek egyharmada otthon (33,9%) ebédel, ennél többen vannak azok, akik az iskolában vagy a munkahelyükön étkeznek (45,7%) délben, büfében vagy étteremben minden hetedik megkérdezett fogyasztja el az ebédet (12,6%), 7,9 százalékuk azonban nem ebédel. Azok között, akik nem ebédelnek, hatan nem is reggeliznek, s kilencen vacsorára hideg ételt esznek.
Az ebéd az esetek közel háromnegyedében (74,0%) főtt étel, további 5,5%-ban változó (hideg és meleg étel). A vacsora nagyobb arányban (56,7%) jelent hideg ételt, 10,2%-ban változó jellegű (hideg és meleg is), amelynek elköltésére a késői órákban, átlagosan 20 óra 13 perckor kerül sor: 16 óra és éjfél(!) között. A megkérdezettek között kilenc fő nem vacsorázik, a fennmaradó 117 fő friss, meleg ételt fogyaszt.
A megkérdezettek kétharmada (66,7%) nassol, elsősorban unalomból, stresszűzőként, a munkából adódó monotonitás „ellen”, megszokásból vagy „mert szereti”.
A megkérdezett fiatalok felének (189 esetben, 49,6%) étkezésére – saját bevallásuk szerint – legjellemzőbb az „ínyenc vagyok, kifejezetten élvezem az evést” válasz az étkezéssel kapcsolatos hozzáállásra adott kérdésre. A második leggyakoribb válasz (115 fő, 30,2%) a „lassan, odafigyelve eszem, minden falatot alaposan megrágok”.
A „mindig máshol jár az eszem, mindig rohanok valahova, kapkodva, idegesen eszem“ választ 41 fő (10,7%) adta. Sajnos, a megkérdezett fiatalok 8%-át (30 fő) „nem érdekli, hogy mit eszik, csak »belapátolja« az ételt, hogy legyen valami a gyomrában”, további hat (1,6%) fiatalt ennyire sem foglalkoztatja az egészséges táplálkozásban rejlő lehetőség (átlagéletkoruk 26,5 év, de van köztük 17 éves éppúgy, mint 36 éves).
Elégedettség a táplálkozási szokásokkal
A „Mennyire vagy elégedett a táplálkozási szokásaiddal?“ kérdés kapcsán kiderül, hogy a többség (57,9%) „átlagosan“ elégedett táplálkozási szokásaival. Nagyon elégedett 6,3%-uk, kevésbé elégedett 97 fő (25,4%), míg egyáltalán nincsenek megelégedve táplálkozási szokásaikkal harminckilencen (10,3%). Pedig ha összevetjük táplálkozási szokásaikat az előző csoportok (elégedett, nagyon, kevésbé) hasonló válaszaival, akkor legfeljebb a nassolási szokásokban látunk némi eltérést, valamint a megnevezett nassolási okokban. Ennek alapján jól látszik, hogy tulajdonképpen a táplálkozási szokásokkal való elégedettség nem annyira a „valódi“ szokásokban rejlik, sokkal inkább annak a tudásnak való megfelelésben, amelyekről az illetőnek háttérismeretei vannak. („Tudom, hogy mi az egészséges, de nem tudom megvalósítani”; vagy „azzal sem vagyok tisztában, hogy mi is az egészséges táplálkozás, életmód”.)
Például a „nagyon” és „átlagosan” elégedettek (243 fő) 12,3%-a nem reggelizik, 4,9%-uk nem ebédel, 1,2%-uk nem vacsorázik, 65,4%-uk rendszeresen nassol, 4,9%-uk rendszeresen – naponta – iszik alkoholt, továbbá, bár nem tartozik a táplálkozási szokásokhoz, 11,1%-uk naponta dohányzik.
Az élvezeti szerek használata
Az élvezetiszer-használatot a kávé- és alkoholfogyasztással, valamint a dohányzási szokásokkal kapcsolatban mértük fel (1. ábra).
Naponta fogyaszt kávét a megkérdezettek valamivel több mint 30%-a (126 fő, 33,1%), átlagéletkoruk 28,9 év (a megkérdezettek közül 16 éves a legfiatalabb rendszeres kávéfogyasztó). Hetente egy-két alkalommal alig 4%-uk (15 fő), míg alkalomszerűen 105 fő (27,6%) él kávéval. A megkérdezettek több mint egyharmada ezzel szemben egyáltalán nem iszik kávét, az ő átlagéletkoruk lényegesen elmarad a rendszeres kávéfogyasztókétól (22,7 év). Ez a szokásuk feltehetőleg még változni fog, hiszen a megkérdezett legfiatalabbak (10–13 évesek) is ebbe a csoportba tartoznak (ugyanakkor a megkérdezett 25 legfiatalabb közül csak tizenöten tartoznak a kávét egyáltalán nem fogyasztók közé).
Alkoholt naponta a megkérdezettek körében huszonegyen fogyasztanak (5,6%, átlagos életkor: 31,6 év), hetente fogyaszt 76 fő (19,8%, átlagéletkor 25,5 év), míg alkalomszerűen 203 fő (53,2%, átlagéletkor 24,0 év). Soha nem fogyasztanak szeszes italt a megkérdezettek közül nyolcvanketten, azaz 21,4%, az ő életkoruk átlagosan 25,5 év.
A dohányzási szokásoknál szintén a gyakoriságra kérdeztünk rá: naponta dohányzik 60 fő (16,0%), heti gyakorisággal gyújt rá tizenöt fő (4,0%), alkalomszerűen negyvenhatan dohányoznak (12,0%), s 259 fő (68,0%) egyáltalán nem dohányzik. A naponta dohányzók átlagos életkora 22,7 év, a legfiatalabb rendszeres cigizők 17 évesek. Ezen az adaton nem lepődhetünk meg, ismerve a hazai nép- és ifjúság-egészségügyi adatokat (6). Az egyáltalán nem dohányzók életkora átlagosan 26,3 év. Tisztában vagyunk azzal, hogy ezek az élvezeti szerek eltérő megítélés alá esnek, így együtt tárgyalásuk számos problémát vet fel. Megjegyezzük azonban, hogy mintánkban tizenkét fő naponta él mindegyikkel: azaz iszik kávét és alkoholt, valamint dohányzik (átlagos életkoruk 21,6 év), további huszonkilenc fő naponta fogyaszt kávét és dohányzik (21,5 év az átlagos életkoruk), három fő pedig napi rendszerességgel iszik kávét és alkoholt (átlagosan 21,0 évesek).
Összefoglalás
Az általános iskolásoknál kedvezőbb a reggelizés aránya és annak otthon fogyasztása, mint a hasonló korosztályban végzett, közelmúltban lezajlott felmérések eredménye (7, 8).
Az idősebb korosztályra – a szokások időpontjait megismerve – azonban egyre inkább a rendszertelen életmód jellemző. Átlagosan 32 évesek azok a fiatalok, akik naponta fogyasztanak alkoholt, a heti rendszeres alkoholfogyasztók átlagéletkora 26 év.
A Szigeten történő táplálkozási felmérés eredményei jól összevethetők a hasonló korosztályban végzett egyéb, táplálkozási szokásokra irányuló vizsgálatok eredményeivel. Az egészségtudatos életmódra való igény és törekvés a vizsgált populációban a hazai átlagnál kedvezőbb, a jelenlegi táplálkozási szokásaikat reálisan ítélik meg, ezekkel azonban sem a megkérdezettek, sem a felmérés készítői nem elégedettek.
Irodalom
1. Gábor, K.: Szigetkutatás, 1997–2004 – Kérdések és kérdőjelek. Kézirat. Felsőoktatási Kutatóintézet, Budapest, 2005.
2. Lelovics, Zs., Kovács, I.: Mit esznek a Szigetlakók a Szigeten? Szívbarát Híradó, 14, 6–9, 2006.
3. Kovács, I.: Dietetikusok a Szigeten. Élelmezés, 9, 46, 2007.
4. Kovács, I., Lelovics, Zs. et al: Felsőoktatási hallgatók egészségmagatartása és táplálkozása. Szívbarát Híradó, 16, 12–15, 2007.
5. Kovács, I., Lelovics, Zs. et al: Egyetemisták egészségmagatartása – és ami mögötte van. Új Diéta, 1, 8–9, 2008.
6. Ádány, R. (szerk.): A magyar lakosság egészségi állapota az ezredfordulón. Medicina, Budapest, 2003.
7. Péter, Sz.: Budapesti általános és középiskolás tanulók étrend-kiegészítő fogyasztása és életmódja. In: Étrend-kiegészítők, gyógyhatású termékek, különleges táplálkozási célú élelmiszerek, gyógynövények, vitaminok és gyógyteák „az egészséges táplálkozás és életmód tükrében” 4. Országos Szakmai Konferencia Program és előadás-kivonatok (Sárvár, 2007. február 22–23.), 10. o.
8. Németh, Á.: Fizikai aktivitás és táplálkozási szokások serdülőkorúak körében. Új Diéta, 6, 10–11, 2007.
Köszönetnyilvánítás
Ezúton mondunk köszönetet Feczkó Vivien, Patay Panna Réka és Windisch Adrienne budapesti dietetikushallgatóknak az önkéntes munkáért és az adatgyűjtésben nyújtott segítségükért.
Kovács Ildikó és Lelovics Zsuzsanna dietetikusok
Megjelent: Új Diéta 2008/2
Hipotézis
A Szigetre látogatók köréből 2005-ben (2, 3) és az egyetemisták vizsgálatából (2006–2007) kapott adatok (4, 5) alapján azt feltételeztük, hogy a táplálkozási ritmus tekintetében nem, azonban a tudatos és minőségi választás kérdésében a vizsgált populáció adataiból a hazai átlagnál jobb eredményeket kapunk. Szintén feltételeztük, hogy a fiatalok gyakran élnek élvezeti szerekkel, azonban reálisabban ítélik meg életmódjukat az átlagnépességnél.
Megkérdezettek és módszer
A 2007-ben 371 ezer Szigetre látogatóhoz (ebből több mint 40 ezren külföldiek voltak) képest kisszámú – nem reprezentatív – mintán 381 (0,10%) nem csak magyar anyanyelvű fiatalt kérdeztünk meg név nélküli, önkéntes és kitöltős kérdőív segítségével táplálkozási szokásaikról a Sziget Fesztivál keretében működő Civil Szigeten. A megkérdezettek közül 87 férfi (22,8%), 294 nő (77,2%), átlagos életkoruk 25,0 év (SD 9,9 év), a legfiatalabb kérdőívet kitöltő tízéves, míg a legidősebb 59 éves volt. A legtöbben (48,8%) a 21–30 éves korosztályból kerültek ki, közvetlenül utánuk a 10–20 éves korosztály (32,3%) adta a szigeti látogatótábor legnagyobb részét.
Eredmények
Táplálkozási szokások
A megkérdezett fiatalok közel háromnegyede (276 fő) az ebédet (72,5%), 35 fő a reggelit (9,1%), míg 70 fő (18,4%) a vacsorát fogyasztja főétkezésként.
Átlagosan 8 óra 27 perckor reggeliznek, a terjedelem széles, a két szélsőérték 5.00 és 12.30(!), ami arra enged következtetni, hogy rendszertelen életmódot folytatnak (pl. szorgalmi időszakban csak délben kelnek fel). A reggelit fele arányban otthon fogyasztják el (48,8%), további 30,7 százalékuk az iskolában vagy a munkahelyen étkezik először. Örvendetes, hogy mind a huszonegy általános iskolás tanuló reggelizik, s azt otthon teszi (átlagosan 7 óra 15 perckor). A középiskolás korosztálynál (60 fő) már korántsem ilyen jó a helyzet: közülük mindössze 33-an reggeliznek otthon, további 24 fő az iskolában, míg hat fő (10,0%!) nem reggelizik. Megfigyelhető náluk a reggelizés időpontjának későbbre tolódása: jellemzően 8 óra 28 perckor reggeliznek (az otthon reggelizők átlagosan 6 óra 58 perckor, míg az iskolában reggelizők átlagosan 10 óra 13 perckor esznek először a nap folyamán). Sajnos, minden ötödik megkérdezett Szigetre látogató nem reggelizik (78 fő, 20,5%).
A megkérdezettek egyharmada otthon (33,9%) ebédel, ennél többen vannak azok, akik az iskolában vagy a munkahelyükön étkeznek (45,7%) délben, büfében vagy étteremben minden hetedik megkérdezett fogyasztja el az ebédet (12,6%), 7,9 százalékuk azonban nem ebédel. Azok között, akik nem ebédelnek, hatan nem is reggeliznek, s kilencen vacsorára hideg ételt esznek.
Az ebéd az esetek közel háromnegyedében (74,0%) főtt étel, további 5,5%-ban változó (hideg és meleg étel). A vacsora nagyobb arányban (56,7%) jelent hideg ételt, 10,2%-ban változó jellegű (hideg és meleg is), amelynek elköltésére a késői órákban, átlagosan 20 óra 13 perckor kerül sor: 16 óra és éjfél(!) között. A megkérdezettek között kilenc fő nem vacsorázik, a fennmaradó 117 fő friss, meleg ételt fogyaszt.
A megkérdezettek kétharmada (66,7%) nassol, elsősorban unalomból, stresszűzőként, a munkából adódó monotonitás „ellen”, megszokásból vagy „mert szereti”.
A megkérdezett fiatalok felének (189 esetben, 49,6%) étkezésére – saját bevallásuk szerint – legjellemzőbb az „ínyenc vagyok, kifejezetten élvezem az evést” válasz az étkezéssel kapcsolatos hozzáállásra adott kérdésre. A második leggyakoribb válasz (115 fő, 30,2%) a „lassan, odafigyelve eszem, minden falatot alaposan megrágok”.
A „mindig máshol jár az eszem, mindig rohanok valahova, kapkodva, idegesen eszem“ választ 41 fő (10,7%) adta. Sajnos, a megkérdezett fiatalok 8%-át (30 fő) „nem érdekli, hogy mit eszik, csak »belapátolja« az ételt, hogy legyen valami a gyomrában”, további hat (1,6%) fiatalt ennyire sem foglalkoztatja az egészséges táplálkozásban rejlő lehetőség (átlagéletkoruk 26,5 év, de van köztük 17 éves éppúgy, mint 36 éves).
Elégedettség a táplálkozási szokásokkal
A „Mennyire vagy elégedett a táplálkozási szokásaiddal?“ kérdés kapcsán kiderül, hogy a többség (57,9%) „átlagosan“ elégedett táplálkozási szokásaival. Nagyon elégedett 6,3%-uk, kevésbé elégedett 97 fő (25,4%), míg egyáltalán nincsenek megelégedve táplálkozási szokásaikkal harminckilencen (10,3%). Pedig ha összevetjük táplálkozási szokásaikat az előző csoportok (elégedett, nagyon, kevésbé) hasonló válaszaival, akkor legfeljebb a nassolási szokásokban látunk némi eltérést, valamint a megnevezett nassolási okokban. Ennek alapján jól látszik, hogy tulajdonképpen a táplálkozási szokásokkal való elégedettség nem annyira a „valódi“ szokásokban rejlik, sokkal inkább annak a tudásnak való megfelelésben, amelyekről az illetőnek háttérismeretei vannak. („Tudom, hogy mi az egészséges, de nem tudom megvalósítani”; vagy „azzal sem vagyok tisztában, hogy mi is az egészséges táplálkozás, életmód”.)
Például a „nagyon” és „átlagosan” elégedettek (243 fő) 12,3%-a nem reggelizik, 4,9%-uk nem ebédel, 1,2%-uk nem vacsorázik, 65,4%-uk rendszeresen nassol, 4,9%-uk rendszeresen – naponta – iszik alkoholt, továbbá, bár nem tartozik a táplálkozási szokásokhoz, 11,1%-uk naponta dohányzik.
Az élvezeti szerek használata
Az élvezetiszer-használatot a kávé- és alkoholfogyasztással, valamint a dohányzási szokásokkal kapcsolatban mértük fel (1. ábra).
1. ábra. Az élvezeti szerek használata
Naponta fogyaszt kávét a megkérdezettek valamivel több mint 30%-a (126 fő, 33,1%), átlagéletkoruk 28,9 év (a megkérdezettek közül 16 éves a legfiatalabb rendszeres kávéfogyasztó). Hetente egy-két alkalommal alig 4%-uk (15 fő), míg alkalomszerűen 105 fő (27,6%) él kávéval. A megkérdezettek több mint egyharmada ezzel szemben egyáltalán nem iszik kávét, az ő átlagéletkoruk lényegesen elmarad a rendszeres kávéfogyasztókétól (22,7 év). Ez a szokásuk feltehetőleg még változni fog, hiszen a megkérdezett legfiatalabbak (10–13 évesek) is ebbe a csoportba tartoznak (ugyanakkor a megkérdezett 25 legfiatalabb közül csak tizenöten tartoznak a kávét egyáltalán nem fogyasztók közé).Alkoholt naponta a megkérdezettek körében huszonegyen fogyasztanak (5,6%, átlagos életkor: 31,6 év), hetente fogyaszt 76 fő (19,8%, átlagéletkor 25,5 év), míg alkalomszerűen 203 fő (53,2%, átlagéletkor 24,0 év). Soha nem fogyasztanak szeszes italt a megkérdezettek közül nyolcvanketten, azaz 21,4%, az ő életkoruk átlagosan 25,5 év.
A dohányzási szokásoknál szintén a gyakoriságra kérdeztünk rá: naponta dohányzik 60 fő (16,0%), heti gyakorisággal gyújt rá tizenöt fő (4,0%), alkalomszerűen negyvenhatan dohányoznak (12,0%), s 259 fő (68,0%) egyáltalán nem dohányzik. A naponta dohányzók átlagos életkora 22,7 év, a legfiatalabb rendszeres cigizők 17 évesek. Ezen az adaton nem lepődhetünk meg, ismerve a hazai nép- és ifjúság-egészségügyi adatokat (6). Az egyáltalán nem dohányzók életkora átlagosan 26,3 év. Tisztában vagyunk azzal, hogy ezek az élvezeti szerek eltérő megítélés alá esnek, így együtt tárgyalásuk számos problémát vet fel. Megjegyezzük azonban, hogy mintánkban tizenkét fő naponta él mindegyikkel: azaz iszik kávét és alkoholt, valamint dohányzik (átlagos életkoruk 21,6 év), további huszonkilenc fő naponta fogyaszt kávét és dohányzik (21,5 év az átlagos életkoruk), három fő pedig napi rendszerességgel iszik kávét és alkoholt (átlagosan 21,0 évesek).
Összefoglalás
Az általános iskolásoknál kedvezőbb a reggelizés aránya és annak otthon fogyasztása, mint a hasonló korosztályban végzett, közelmúltban lezajlott felmérések eredménye (7, 8).
Az idősebb korosztályra – a szokások időpontjait megismerve – azonban egyre inkább a rendszertelen életmód jellemző. Átlagosan 32 évesek azok a fiatalok, akik naponta fogyasztanak alkoholt, a heti rendszeres alkoholfogyasztók átlagéletkora 26 év.
A Szigeten történő táplálkozási felmérés eredményei jól összevethetők a hasonló korosztályban végzett egyéb, táplálkozási szokásokra irányuló vizsgálatok eredményeivel. Az egészségtudatos életmódra való igény és törekvés a vizsgált populációban a hazai átlagnál kedvezőbb, a jelenlegi táplálkozási szokásaikat reálisan ítélik meg, ezekkel azonban sem a megkérdezettek, sem a felmérés készítői nem elégedettek.
Irodalom
1. Gábor, K.: Szigetkutatás, 1997–2004 – Kérdések és kérdőjelek. Kézirat. Felsőoktatási Kutatóintézet, Budapest, 2005.
2. Lelovics, Zs., Kovács, I.: Mit esznek a Szigetlakók a Szigeten? Szívbarát Híradó, 14, 6–9, 2006.
3. Kovács, I.: Dietetikusok a Szigeten. Élelmezés, 9, 46, 2007.
4. Kovács, I., Lelovics, Zs. et al: Felsőoktatási hallgatók egészségmagatartása és táplálkozása. Szívbarát Híradó, 16, 12–15, 2007.
5. Kovács, I., Lelovics, Zs. et al: Egyetemisták egészségmagatartása – és ami mögötte van. Új Diéta, 1, 8–9, 2008.
6. Ádány, R. (szerk.): A magyar lakosság egészségi állapota az ezredfordulón. Medicina, Budapest, 2003.
7. Péter, Sz.: Budapesti általános és középiskolás tanulók étrend-kiegészítő fogyasztása és életmódja. In: Étrend-kiegészítők, gyógyhatású termékek, különleges táplálkozási célú élelmiszerek, gyógynövények, vitaminok és gyógyteák „az egészséges táplálkozás és életmód tükrében” 4. Országos Szakmai Konferencia Program és előadás-kivonatok (Sárvár, 2007. február 22–23.), 10. o.
8. Németh, Á.: Fizikai aktivitás és táplálkozási szokások serdülőkorúak körében. Új Diéta, 6, 10–11, 2007.
Köszönetnyilvánítás
Ezúton mondunk köszönetet Feczkó Vivien, Patay Panna Réka és Windisch Adrienne budapesti dietetikushallgatóknak az önkéntes munkáért és az adatgyűjtésben nyújtott segítségükért.
Kovács Ildikó és Lelovics Zsuzsanna dietetikusok
Megjelent: Új Diéta 2008/2
Megjegyzések