Nők életmódja, testképe és önértékelése

A különböző kultúrákban és korokban nagyon eltérően vélekedtek az emberi alakról, így az optimális testtömegről is. Csaknem százötven évvel ezelőttig a fogyókúrát még hírből sem ismerték (1). Leginkább a tömegkommunikációnak köszönhetően a nők egyre elégedetlenebbek saját testükkel. A magazinok címlapján szereplő anorexiás jellegű, egészségesnek nehezen nevezhető fiatal lányok negatívan befolyásolják a testképről alkotott véleményeket (2).
Az utóbbi években a média egyre erőszakosabban kommunikál egy új szépségideált – a csontsovány, magas nőt – az egészséges életmód és az egészség hírnökeként. A kimondatlanul vagy – ritkán – kimondva vágyott modell és a valóság közötti különbség a leggyakrabban belső elégedetlenséget szül. Már Michel de Montaigne (XVI. századi francia filozófus és író) kifejtette Esszéiben: boldogságunk legfőbb akadálya, hogy nem vagyunk elégedettek a testünkkel (3).

Cél
A Szívbarát Program azért kezdte el Szépség, Egészség, Táplálkozás, Pozitív önértékelés című kutatását, hogy megismerje, mennyire elégedettek a nők saját testükkel hazánkban, ennek milyen hatása van az életmódra és értékelésére. A nők önértékelésén keresztül életmódi szokásaikat – amilyen a sportolás, a fogyókúrás szokások, valamint a tudatos táplálkozás – térképeztük fel. A nők a leggyakoribb élelmiszer-felelősök, ezért fontos megismernünk fogyasztói preferenciáikat, ismereteiket a védjegyezett termékekről. Az élelmiszer-felelős fogalmát 1997-óta arra a családtagra használjuk, aki leginkább végzi a főzési és bevásárlási teendőket a családon belül.

Kutatásunk alanyai és módszer
Az Egészséges Magyarországért Egyesület munkatársai és a Szívbarát Program önkéntesei 2006-ban több egészségnapon vettek részt. Ezek közül három budapesti rendezvényen – Keresd a nőt! (június 10.), Józsefvárosi Egészségnap (szeptember 16.) és Flora Szívünk Napja (szeptember 24.) – felmérést végeztünk hölgyek körében. Közülük kétszázhárman vállalták a név nélküli kérdőív kitöltését. A nem reprezentatív vizsgálatban részt vevők átlagosan negyvennégy évesek, tizenhárom és nyolcvan év közöttiek (4). Többnyire a fővárosban élnek (83%), de érkeztek hölgyek például Kazincbarcikáról és Nagykőrösről is. A „vidéki” hölgyek átlagosan 82 km-t (SD-érték 72,9) utaztak annak érdekében, hogy részt vehessenek egy egészségnapi rendezvényen.

Eredményeink
A kérdőívben rákérdeztünk arra, hogy mely testrészükre büszkék. A megkérdezettek 44%-a elégedett a testével: a legtöbben az arcukra büszkék (33%), majd a rangsorban a láb (23%) és a mell (20%) következik (3). Megdöbbentő, hogy a nők 21%-a nem tud megnevezni egy olyan testrészt sem, amelyet vonzónak talál magán. A legkevésbé a hasukkal elégedettek a magyar nők: mindössze a megkérdezettek 5%-a, ami nem csoda, hiszen a címlapokról, plakátokról szinte csak lapos és feszes hasú modellek néznek ránk.
Ennek megfelelően a hasukon változtatnának a legtöbben, a megkérdezettek 64%-a. A rangsorban elől van még a fenék (39%) és a csípő (32%) a többnyire legproblémásabbnak vélt két női testrész. Kérdésünkre, hogy min változtatnának a testükön, ha tehetnék, a nők 49%-a a testtömegén, 33%-uk a testarányain, míg 17%-uk a testmagasságán (1. ábra).

1. ábra Mit változtatna meg a testén, ha erre képes lenne?

Elgondolkodtató, hogy a nők mindössze 6%-a elégedett a testével annyira, hogy azon nem változtatna, ők csupán szem- vagy hajszínükön módosítanának. A modern hajfestékekkel és színes kontaktlencsékkel ezek nem teljesíthetetlen kívánságok. Négy megkérdezett közül hárman (75%) a változást saját motivációjukból vállalják, míg a család, a férj, a barát, az élettárs 6–8%-ban motiváló tényező. Az aktuális trend és divat három hölgyet motivál, az ő átlagos életkoruk huszonöt év, a reklámok egy – szintén huszonöt éves – nő életében motiváló erejűek. A nők 11%-a szeretne a modellekre, címlaplányokra hasonlítani. Minden ötödik hölgynek (20%) van példaképe (színészek, énekesnők, barátnők) elsősorban testalkatilag, de megemlítendő a személyiség (10%) és a sikeresség (6%) is mint követendő példa.

Fogyókúra-őrület
A megkérdezett hölgyek 72%-a fogyókúrázott már (jelenlegi átlagos BMI-értékük 25,9 [kg/m2]), 27%-uk nem próbálkozott testtömegcsökkentéssel (jelenlegi átlagos BMI 23,2), míg a fennmaradó 1%-uk tervezi a diétázást (átlagos BMI 23,9). Ez az érték egymagában nem indokolná a fogyókúrát, feltétlenül érdemes a továbbiakban az okokat keresni. A BMI korlátait figyelembe véve további antropometriai vizsgálatok szükségesek a testtömegcsökkentés szükségességének vagy felesleges voltának megítéléséhez.
Legtöbben gyümölcsnap tartásával fogyókúráztak, 10%-uk még ennél is radikálisabb módszerrel, a koplalással próbálkozik. A napjainkban reneszánszát élő káposztaleves-kúrát 9% részesíti előnyben, 8%-uk léböjttel igyekszik felvenni a harcot a kilók ellen, 7-7%-uk pedig a kilencvennapos, illetve a Norbi Update módszerre esküszik.
A fogyókúrák időtartama egy hét és hatvan hónap (öt év) közötti volt, az eredmények ennek megfelelően szintén nagy terjedelműek: 1 kg-tól 55 kg-ig terjedtek. A hölgyek adatai szerint a fogyásaik átlagos üteme 3,2 kg volt havonta, amely megfelel a szakma által javasolt heti 0,5–1 kg-os, vagyis havi 2–4 kg-os fogyásnak.
Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a fogyókúrázók sikeresnek tartották-e a „diétájukat”: a válaszadók fele érezte sikeresnek, míg a másik fele sikertelennek minősítette. Legtöbben (19%) éppen a visszahízás miatt, 12%-uk pedig azért elégedetlen, mert nem érte el az általa kitűzött célt (2. ábra). Ugyanakkor beszédes az az adat is, miszerint a fogyókúrázók 18%-a tartja azóta is az elért testtömegét. Nem elég lefogyni, az elért testtömeget megtartani az igazi „művészet”.

2. ábra Miért nem volt sikeres a fogyókúrája?

Fizikai aktivitás
A kérdőívünk kitért a sportolási szokásokra is. A válaszadók 51%-a csak alkalomszerűen, 28%-uk rendszeresen, 21%-uk pedig sohasem sportol. A legtöbben (negyvennyolc fő) otthon tornáznak, edzőterembe huszonnégy fő jár, szabadidősportot huszonheten űznek. Fogyókúra közben a nők 65%-a sportolt, tehát valamivel többen, mint azok, akik nem fogyókúráztak. Vagyis a sportolásra való hajlam fogyási szándék nélkül sajnálatos módon nem elég erős.

Tudatos fogyasztás

Ebben a mintában a Szívbarát termékek ismertsége 75%-os. A Flora margarint a hölgyek 60%-a, a Flora majonézt 42%-uk, a Fortunate gabonákat 17%-uk ismeri. Az egészségnapokon megjelent hölgyek a Szívbarát termékek közül leginkább a Flora margarint (29%) és majonézt (18%), valamint a Fortunate gabonákat (9%) vásárolják. A többi védjegyes termék vásárlása 5% körüli (4).

Következtetés

Azok, akik ellátogatnak egy-egy egészségnapra, legalább érdeklődők (többnyire elkötelezettek) az egészséges életmód és kiegyensúlyozott táplálkozás iránt. Kutatásunk során hangsúlyt fektettünk a testkép és a fogyókúrák kapcsolatának feltárására. Az önértékelés javulásának és a testkép korrekciójának egyik legnépszerűbb eszköze a fogyókúra. A Szívbarát Program azt hirdeti, hogy az egészséges táplálkozás révén érhető el a vágyott kiegyensúlyozott és harmonikus személyiség.
Kutatásunk is bizonyítja annak szükségességét, hogy az egészségnapokon hiteles szakemberek objektív mérések alapján adjanak tanácsot az érdeklődőknek, s tereljék őket a helyes életmód felé. Feladatunk az is, hogy megóvjuk a normál testtömegűeket az indokolatlan fogyókúráktól, s támogassuk a fogyni vágyókat a számukra optimális, szakmailag elfogadott testtömegcsökkentő módszer kiválasztásában. A szakmai tudás mellett empátiával, kellő pszichológiai érzékkel fogadjuk a kérdéseket, mivel elég lehet egyetlen sértőnek vagy kritikusnak vélt mondat, hogy a hozzánk forduló bizalmát elveszítsük, vagy az önbizalmát csorbítsuk. Munkánkat segítené, ha a médiában több normál és átlagos testalkatú, testtömegű nő szerepelne az extrém sovány modellek mellett, illetve helyett. Erre manapság már szerencsére láthatunk példaértékű kezdeményezéseket is (pl. 5).

Összefoglalás

Hogyan boldogulnak a táplálkozási szakemberek azon a területen, ahol a médiából áradó gyakori ellentmondások és féligazságok között a lakosságnak nehéz eligazodnia? A szerzők kutatásában nemcsak a közvetített ideál került megfigyelésre, hanem az életmód számos eleme, amely területeken a média gyakran frusztráló trendeket diktál, ám a legtöbb divatos „szokás” – ha az egészség komplex értelmezését tartjuk szem előtt – gyakran nem mondható az egyén szempontjából egészségesnek.

Köszönetnyilvánítás
Köszönetet mondunk Arató Györgyi és Pénzes Veronika dietetikusoknak a kérdőív összeállításában és az adatgyűjtésben nyújtott munkáért.

Irodalom
1. Haraszti, L.: A felnőttkori elhízás. SubRosa, Budapest, 1996.
2. Túry, F., Szabó, P.: A táplálkozási magatartás zavarai: az anorexia nervosa és a bulimia nervosa. Medicina, Budapest, 2000.
3. Bősze, J.: Egyetemisták életmódja és a média-terror. 130–134. In: Mónus, A. (szerk.): A sporttudomány és az európai integráció – globális és lokális összefüggések. Iskolai testnevelés, utánpótlás-nevelés, tehetséggondozás. 4. Országos Sporttudományos Kongresszus. 1. MSTT, Budapest, 2005.
4. Kovács, I., Schmidt, J. et al: Elégedettek-e a nők testképükkel és életmódjukkal? Szívbarát Híradó, 15, 14–15, 2007.
5. Sokkoló kampány – botrányos képekkel az anorexia ellen. MTV1 Híradó, Az Este, 2007. szeptember 26. URL: http://www.hirado.hu/cikk.php?id=233043.

Schmidt Judit, Kovács Ildikó és Lelovics Zsuzsanna dietetikusok
Megjelent: Új Diéta 2007/6

Megjegyzések