Csicsóka kisokos
10 dolog, amit a csicsókáról tudni kell
1. A csicsóka (Helianthus tuberosus L.) a fészkesvirágzatúak családjába, a napraforgófélék nemzetségébe tartozik. Évelő növény, a szára 100–400 cm magasra nő, s az őszi fagyokig fejlődik. Magot a mérsékelt égövön alig hoz. Őshazája Észak-Amerika, az indiánok már a kontinens felfedezése előtt is termesztették. A történelmi Magyarországra Franciaországon és Olaszországon keresztül, még a burgonya megjelenése előtt jutott el, és a 17. században kezdett honosodni. Dudoros felülete miatt tisztítása nem egyszerű, de az új fajták gumói már simábbak.
2. Az indiánok által napgyökérnek hívott zöldség íze az articsókáéra emlékeztet. Nálunk inkább a krumplihoz és az almához hasonlították, így kezdetben patadának, majd földi almának nevezték. Mitől lett vajon az angol neve Jerusalem artichoke? Olaszországban a napraforgó neve girasole (ejtsd: dzsiraszole), amely elnevezés hosszú évek alatt félrehallás révén Jerusalem-ként (dzseruszalem) társult a növényre már ráragadt articsóka névhez. Olaszul, németül, franciául topinamburnak nevezik a nálunk csókapityóka néven is ismert gumóst.
3. A csicsóka kettős hasznosítású növény: állati takarmánynak és emberi tápláléknak egyaránt alkalmas. A gumókat a szeszipar is feldolgozza. A szeszipari termékekből üzemanyagot, szárából biogázt is elő lehet állítani, s ez a tulajdonsága napjainkban felértékelődött. Az édesiparban tápszerek, pótkávé készítéséhez is felhasználják.
4. Energiatartalma 100 grammban 30–73 kcal (130–306 kJ). Szénhidráttartalma 12,1–17,4 g, ebből 4,5–9,6 g a cukor és 1,6 g az élelmi rost. 100 g termék zsírtartalma 0,2–0,4 g, az amerikai NutritionData adatbázis szerint 1,0 mg ómega-6-zsírsavat is tartalmaz. 100 grammja 1,2–2,4 g fehérjét rejt magában. B1- (0,2 mg/100 g) és B3-vitamin-tartalma (1,3 mg/100 g) számottevő, C-vitaminból 4,0 mg-ot fogyaszthatunk el 100 grammjával. Az ásványi anyagok közül a káliumot (429,0–478,0 mg) és a foszfort (78,0 mg) kell elsősorban megemlítenünk, de vastartalma (0,6–3,4 mg), réz- (0,1 mg) és magnéziumtartalma (17,0–20,0 mg) sem elhanyagolható.
5. A csicsóka legfontosabb jellemzője, hogy – minden más hasonló növénynél több – 14–16% inulint tartalmaz. A csicsókasűrítmény szénhidráttartalma 75–80%-os. Az inulin poliszaharid (összetett cukor), amely édes íze ellenére eltér a cukortól, mivel sem a szájban, sem a tápcsatorna más szakaszán nem termelődik olyan enzim, amely bontani tudná. A – glükózra bomló – burgonyával szemben előnye, hogy inulintartalma csaknem teljes egészében fruktózzá alakul, amelynek napi 30–80 grammját a szervezet inzulin nélkül is képes hasznosítani. Innen ered az a tévhit, hogy a cukorbetegek a csicsókát mennyiségi korlátozás nélkül és az étrend szénhidráttartalmába történő beszámítás nélkül fogyaszthatják.
6. A csicsóka számos kedvező élettani hatását is tapasztalták, hiszen az inulin prebiotikus tulajdonságokkal rendelkező, emészthetetlen, vízben oldódó rostanyag. A bél baktériumflórájának kedvező befolyásolásával vércukorszint-csökkentő hatású, mivel a szénhidrátok lebontását, felszívódását egyenletessé teszi. Ezeket a jó tulajdonságokat dr. Angeli István, a téma elismert kutatója már az 1980-as években bizonyította a Kaposvári Kórházban és Mosdósi Tüdőgyógyintézetben végzett vizsgálataival.
7. A csicsókából – a burgonyához hasonlóan – főzelék, levesek (krémleves, zöldségleves), köretek (hasábcsicsóka, csicsókapüré) varázsolhatók, de kevésbé hagyományos módon is felhasználhatjuk. Felfújt, rakott és töltött étel, sőt, saláta (hagymás-ecetes, majonézes és gyümölcssaláta), is készíthető csicsókából. Kellemes ízét citromlével, kevés őrölt köménnyel, fehér borssal, csipetnyi sóval, mézzel, tejszínnel, vagdalt dióval emelhetjük ki.
Nyersen is ehetjük, lereszelve, cukros-ecetes-mustáros öntettel. Naranccsal, citrommal, almával vagy sárgarépával vegyítve turmixitalnak is finom. Bio répa-csicsókalével találkozhatunk az üzletekben is.
8. Biominőségű, előnyös élettani hatású csicsókalé előállítására is folynak kísérletek. A magyar kutatók által kifejlesztett technológia legfőbb előnye a ledarált, és forró gőzzel feltárt rostanyag szűrésében rejlik. Az ultraszűrés a korábbi technológiákkal ellentétben tisztán fizikai módszer, a késztermék nem alkalmaz segédanyagokat. Ezzel lehetőség nyílik biominőségű csicsókalé előállítására. A szűrés után nyert tiszta lé sűrítve élelmiszer-adalékként is használható.
9. Csicsókából is készülnek étrend-kiegészítők. Ilyen például az instant csicsóka italpor, a homoktövissel készült prebiotikus zselé vagy a csicsókatabletta.
10. Csicsóka (szlovákul Čičava, korábban Čičovka) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Varannói járásában.
Kovács Ildikó dietetikus
Megjelent: Új Diéta 2008/5
1. A csicsóka (Helianthus tuberosus L.) a fészkesvirágzatúak családjába, a napraforgófélék nemzetségébe tartozik. Évelő növény, a szára 100–400 cm magasra nő, s az őszi fagyokig fejlődik. Magot a mérsékelt égövön alig hoz. Őshazája Észak-Amerika, az indiánok már a kontinens felfedezése előtt is termesztették. A történelmi Magyarországra Franciaországon és Olaszországon keresztül, még a burgonya megjelenése előtt jutott el, és a 17. században kezdett honosodni. Dudoros felülete miatt tisztítása nem egyszerű, de az új fajták gumói már simábbak.2. Az indiánok által napgyökérnek hívott zöldség íze az articsókáéra emlékeztet. Nálunk inkább a krumplihoz és az almához hasonlították, így kezdetben patadának, majd földi almának nevezték. Mitől lett vajon az angol neve Jerusalem artichoke? Olaszországban a napraforgó neve girasole (ejtsd: dzsiraszole), amely elnevezés hosszú évek alatt félrehallás révén Jerusalem-ként (dzseruszalem) társult a növényre már ráragadt articsóka névhez. Olaszul, németül, franciául topinamburnak nevezik a nálunk csókapityóka néven is ismert gumóst.
3. A csicsóka kettős hasznosítású növény: állati takarmánynak és emberi tápláléknak egyaránt alkalmas. A gumókat a szeszipar is feldolgozza. A szeszipari termékekből üzemanyagot, szárából biogázt is elő lehet állítani, s ez a tulajdonsága napjainkban felértékelődött. Az édesiparban tápszerek, pótkávé készítéséhez is felhasználják.
4. Energiatartalma 100 grammban 30–73 kcal (130–306 kJ). Szénhidráttartalma 12,1–17,4 g, ebből 4,5–9,6 g a cukor és 1,6 g az élelmi rost. 100 g termék zsírtartalma 0,2–0,4 g, az amerikai NutritionData adatbázis szerint 1,0 mg ómega-6-zsírsavat is tartalmaz. 100 grammja 1,2–2,4 g fehérjét rejt magában. B1- (0,2 mg/100 g) és B3-vitamin-tartalma (1,3 mg/100 g) számottevő, C-vitaminból 4,0 mg-ot fogyaszthatunk el 100 grammjával. Az ásványi anyagok közül a káliumot (429,0–478,0 mg) és a foszfort (78,0 mg) kell elsősorban megemlítenünk, de vastartalma (0,6–3,4 mg), réz- (0,1 mg) és magnéziumtartalma (17,0–20,0 mg) sem elhanyagolható.
5. A csicsóka legfontosabb jellemzője, hogy – minden más hasonló növénynél több – 14–16% inulint tartalmaz. A csicsókasűrítmény szénhidráttartalma 75–80%-os. Az inulin poliszaharid (összetett cukor), amely édes íze ellenére eltér a cukortól, mivel sem a szájban, sem a tápcsatorna más szakaszán nem termelődik olyan enzim, amely bontani tudná. A – glükózra bomló – burgonyával szemben előnye, hogy inulintartalma csaknem teljes egészében fruktózzá alakul, amelynek napi 30–80 grammját a szervezet inzulin nélkül is képes hasznosítani. Innen ered az a tévhit, hogy a cukorbetegek a csicsókát mennyiségi korlátozás nélkül és az étrend szénhidráttartalmába történő beszámítás nélkül fogyaszthatják.
6. A csicsóka számos kedvező élettani hatását is tapasztalták, hiszen az inulin prebiotikus tulajdonságokkal rendelkező, emészthetetlen, vízben oldódó rostanyag. A bél baktériumflórájának kedvező befolyásolásával vércukorszint-csökkentő hatású, mivel a szénhidrátok lebontását, felszívódását egyenletessé teszi. Ezeket a jó tulajdonságokat dr. Angeli István, a téma elismert kutatója már az 1980-as években bizonyította a Kaposvári Kórházban és Mosdósi Tüdőgyógyintézetben végzett vizsgálataival.
7. A csicsókából – a burgonyához hasonlóan – főzelék, levesek (krémleves, zöldségleves), köretek (hasábcsicsóka, csicsókapüré) varázsolhatók, de kevésbé hagyományos módon is felhasználhatjuk. Felfújt, rakott és töltött étel, sőt, saláta (hagymás-ecetes, majonézes és gyümölcssaláta), is készíthető csicsókából. Kellemes ízét citromlével, kevés őrölt köménnyel, fehér borssal, csipetnyi sóval, mézzel, tejszínnel, vagdalt dióval emelhetjük ki.
Nyersen is ehetjük, lereszelve, cukros-ecetes-mustáros öntettel. Naranccsal, citrommal, almával vagy sárgarépával vegyítve turmixitalnak is finom. Bio répa-csicsókalével találkozhatunk az üzletekben is.
8. Biominőségű, előnyös élettani hatású csicsókalé előállítására is folynak kísérletek. A magyar kutatók által kifejlesztett technológia legfőbb előnye a ledarált, és forró gőzzel feltárt rostanyag szűrésében rejlik. Az ultraszűrés a korábbi technológiákkal ellentétben tisztán fizikai módszer, a késztermék nem alkalmaz segédanyagokat. Ezzel lehetőség nyílik biominőségű csicsókalé előállítására. A szűrés után nyert tiszta lé sűrítve élelmiszer-adalékként is használható.
9. Csicsókából is készülnek étrend-kiegészítők. Ilyen például az instant csicsóka italpor, a homoktövissel készült prebiotikus zselé vagy a csicsókatabletta.
10. Csicsóka (szlovákul Čičava, korábban Čičovka) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Varannói járásában.
Kovács Ildikó dietetikus
Megjelent: Új Diéta 2008/5
Megjegyzések