Mért nem szeretem az internetet?

„Jobban teszed, ha a közötted és a digitális világ
között folyó harcban a digitális világ oldalára állsz.”
J. Graf: Murphy számítógépes törvényei

Mert függőséget okoz: nem lehet abbahagyni. Mert felgyorsítja az amúgy is szédítő sebességű információáramlást. Mert folyton ráébreszt, hogy angoltudásom passzív.
Mert sokkal többet ülök a számítógép előtt a monitort bámulva. Mert nem járok könyvtárba. (Edddig sem sokat jártam, de már esélyem sincs.) Mert nem olvasok újságot, csak cikkválogatást. (Könyvet szerencsére még igen.) Mert gyanakvóvá tesz: mindent és mindenkit ellenőrzök. Mert azt is megtalálom, amit nem keresek. (Néha csak azt.) Mert már nem járok bankba. (Ja, ezt szeretem.) Persze, mindezzel rengeteg időt spórolok – hogy aztán azt is internetezéssel töltsem.

De, félre a tréfával! Bár, gondolom, senki nem vár tőlem tudományos értekezést, vagy komoly szakmai információt az internetről. Hiába is tenné: hiszen nem értek hozzá. És ez benne a bámulatos, akár a számítógépben: bárki a legcsekélyebb szaktudás nélkül használhatja és felhasználhatja a saját céljaira anélkül, hogy tudná, mi is ez pontosan és hogyan működik.

Mi kell hozzá? Kíváncsiság, információéhség, egy kis szabadidő. Még saját számítógép és internetkapcsolat sem: erre vannak az internetkávézók. Biztosan ismert már ez az elnevezés: olyan helyek, ahol néhány száz forint befizetésével úgynevezett gépidőt vesz az ember, amit olyan számítógép mellett tölt el, amelyen állandó az internetkapcsolat – és persze kávézni is lehet. Az internet cafék mellett internetrészleget a legtöbb nagy könyvesboltban, könyvtárban találunk. Nem kell megijedni: az itt dolgozók szívesen segítenek a kezdőknek, és nem csak fiatalok, egyetemisták használják ezt a lehetőséget. És aki még mindig ódzkodik, annak azt javaslom: kísértesse el magát segítőkész gyermekével.

De mit jelent ez a világháló? Mire használható? Elsősorban elektronikus levelezésre (e-mail) és információszerzésre. Az internet olyan hálózat, ahol adatforgalom folyik, az itt működő szolgáltatások közül legnépszerűbb a world wide web (www). Ezen a világméretű hálózaton rengeteg információ van dokumentumok formájában, melyeket weblapoknak, webhelyeknek hívunk, s melyeket megtalálhatunk webböngésző programunk segítségével (pl. Internet Explorer). Levelek letöltéséhez és elküldéséhez levelezőprogramra van szükségünk (mint pl. az Outlook Express). Ezeket a programokat ingyen adják a számítógép operációs rendszeréhez, az internet-előfizetéshez, illetve letölthetők (lemásolhatók) az internetről. Használatuk rendkívül egyszerű.

Az elektronikus levelezés, az e-mailezés szerintem már legtöbbünk számára jól ismert. A legjobb benne, hogy azonnal átpasszolhatunk csatolt dokumentumként egy jó étlapot, diétás receptgyűjteményt, képet, táblázatot vagy bármi mást – nem kell kinyomtatni, fénymásolni vagy floppyra tenni és elsétálni vele a célszemélyhez. Lassan már karácsonyi, szülinapi képeslapot is csak így kap az ember. És ehhez sem kell internet-előfizetés és saját számítógép. Számos olyan webhely van, ahol ingyenes e-mail címhez juthatunk: legismertebb a www.hotmail.com, de kedvelt a http://freemail.c3.hu is (legújabban a www.citromail.hu). Ezek segítségével bárhol a világon elolvashatjuk saját elektronikus leveleinket.

Az interneten keresgélni, böngészni sokféleképp lehet. Ha ismerjük a keresendő webhely nevét (ami gyakran cégnév vagy terméknév pl. www.alimenta.hu, www.suzuki.hu, vagy fantázianév, mely a tartalomra utal (www.index.hu, www.ujdieta.hu, www.hazipatika.com stb.), elegendő begépelnünk, és máris megtaláltuk a keresett információt. Ékezetes nevek nincsenek, és a név után szerepel az ország azonosítója (ezt persze nem így hívják, de ne bonyolítsuk) mint a magyar lapoknál a .hu, a német lapoknál a .de, a nemzetközieknél a .com, a .org vagy a .net. Weblapja bárkinek lehet, és azt az interneten bárki elérheti.

Az információkeresésben segítségünkre vannak a keresőprogramok. Ezek között vannak általánosak (www.altavista.com) és tematikusak (www.yahoo.com), ahol témakörönként is keresgélhetünk. Nemcsak angol, magyar nyelven is kereshetünk pl. a www.altavizsla.hu, a www.google.hu lapokon és az úgynevezett portálokon (www.index.hu, www.origo.hu, www.startlap,hu, www.heureka.hu stb.). Utóbbiakon híreket, programokat (moziműsor!) és sok minden mást találunk, mint egy igazi újságban. Ha már itt tartunk: legtöbb napilapnak, magazinnak van saját weboldala, ahol vagy a lapszámok teljes anyaga, vagy azok kivonata megtalálható (olcsóbb, mint megvenni!). Legegyszerűbb a keresőkeresés a http://kereso.lap.hu oldalon!
Az interneten fent van az egész telefonkönyv, MÁV- és autóbuszmenetrend (www.elvira.hu), a mozik, színházak, kiállítótermek (www.est.hu, www.pestimusor.hu), fitnesztermek, utazási irodák, repülőtársaságok kínálata (www.nagyutazas.hu).

Persze, aki már elkezdte használni az internetet, mindezt tudja. Hiszen pillanatok alatt belejön az ember, aztán már csak elszakadni nehéz. Azoknak szeretnék kedvet csinálni és egy kis bátorítást adni, akik még nem merészkedtek az elektronikus sztrádára.

Itt vannak például a szakmai informácók. Hány szakmai folyóirathoz férhetünk hozzá? Ahányra a munkahelyünk előfizet. Szóval egyre kevesebbhez. Nem így a webhasználó! Legjobb feliratkozni ingyenes szakmai hírlevelekre, akkor automatikusan az elektronikus postaládánkba hullik az információ. De elérhető az összes magyar és idegen nyelvű (angol változata szinte mindennek van) orvosi és dietetikai szakfolyóirat (honlapunkon, a www.diet.hu -n sok ilyet leírtunk a linkek menüben). Remek honlapja van az Egészségügyi Minisztériumnak (www.eum.hu), lehet figyelni a pályázatokat, a szakmai vagy betegszövetségek oldalait tanulmányozni, termékinformációkat beszerezni a gyártóktól. Több webhely népszerűsít táplálkozási témákat (www.fogyinfo.hu, www.mindmegette.hu), egyes lapokról (www.netpincer.hu, www.eszemiszom.hu) még ebédet is rendelhetünk magunknak vagy családunknak.

Előfordulhat, hogy előadásunkhoz, házidolgozatunkhoz vagy netán diplomamunkákhoz adatokra, szakirodalomra, vagy ábrára, illusztrációra lenne szükségünk, de lehet ez elsőszülöttünk kiselőadása is, amihez segítséget kér. A főbb címszavakra rákeresve több dolgozatnyi anyagot is könnyedén összegyűjthetünk az internetről! Ráadásul be sem kell gépelni, csak lekopizzuk a megfelelő részeket (persze a forrás megjelölésével).

Aki tud angolul, akár munkát is vállalhat valamelyik dietetikus szövetség website-ján keresztül. Aki nem tud, megtanulhat néhány ezer forintért (www.okta.to), és a neten gyakorolhat, szótárazhat ingyen. Persze, nemcsak nyelvet, a számítógépes ismeretektől a grafológiáig sok mindent el lehet sajátítani internetes távoktatás segítségével.

Vásárolhat is az interneten, akinek van mersze. Ha nincs, akkor is tájékozódhat termékekről és árakról. Például a könyvekről, szakkönyvekről, CD-kről, videokazettákról a www.libri.hu, www.fokuszonline.hu vagy www.uhu.hu oldalakon. Egyes nagykereskedők is megtalálhatók itt: www.groby.hu, vagy a híres nemzetközi www.amazon.com.

Banki átulalások lebonyolítása, rádióhallgatás, tévénézés, zenehallgatás, csevegés és még felsorolhatatlanul sok minden művelhető az internet segítségével, és a lehetőségek tárháza percről percre bővül. Hát lehet ezt szeretni?

A világháló iránt érdeklődő kezdőknek szívből ajánlom a Dummies könyvek sorozatból az Internet c. kiadványt, de nagyon hasznos az Egyszerűen sorozat Keresés az interneten c. darabja is.

Kovács Ildikó

Megjelent: Új Diéta 2002/1
folytatás 2003/1.

Megjegyzések