Jó ez nekünk?
Új tápanyagtáblázat
Szerkesztette: dr. Rodler Imre
Terjedelem: 766 oldal, Medicina, Budapest, 2005
Bolti ár: 4860 Ft, www.medicina-kiado.hu
A hazánkban először 1951-ben kiadott Tápanyagtáblázat az eltelt évek alatt tizenkét kiadást élt meg, a legutóbbi második utánnyomása 1999-ben látott napvilágot. A most megjelent könyv jogosan viseli az Új tápanyagtáblázat címet, hiszen külső formájában, tartalmában, szerkezetében egyaránt megújult.
A könyv a bevezetés (Rodler I.) és a táplálkozási alapfogalmak (Zajkás G.) áttekintése után tizenkét fejezetben foglalja össze a tudnivalókat. A bemutatás a tápanyagszükséglet meghatározásával kezdődik (Antal M.), az egészséges táplálkozás ajánlásaival (Rodler I.), illetve a várandós és szoptatós anyák, valamint a gyermekek táplálkozásával (Barna M.) folytatódik. Ezt követi a közétkeztetés (Greiner E. és mtsai, köztük Domonkos A. és Szórád I. dietetikusok), a gyógyító táplálkozás (Zajkás G.), majd a sportolók táplálkozása (Jákó P.).
A legfontosabb fejezet az élelmi anyagok, élelmiszerek, ételek és ételkészítmények tápanyag-összetételét részletezi kétszáztíz oldalon (Kontraszti M. és mts.). A következő fejezetekben az ételkészítés során bekövetkező veszteségekről (Kádas L.), az élelmiszerekben előforduló vegyi anyagokról (Sohár P.), a különleges táplálkozási célú élelmiszerekről, étrend-kiegészítőkről és funkcionális készítményekről (Horacsek M. és mts.), a genetikailag módosított élelmiszerekről (Vajda B.) és az élelmiszer-biztonságról (Szeitzné Szabó M.) olvashatunk szakszerű összefoglalást. Az anyagot ötventételes irodalomjegyzék és ételmutató zárja.
Jó, hogy mindez egy kötetben található? Az előző (kétszázkilencven oldalas) kiadás felét is az elméleti rész tette ki, azonban ennél a terjedelemnél – véleményem szerint – két kötetben praktikusabb és használhatóbb lenne a kiadvány.
Miben hoz újat a régen várt tápanyagtáblázat?
Elsősorban az elméleti részekben és a speciális termékek gyűjteményében.
A tápanyagszükséglettel foglalkozó (3.) fejezet a WHO és az Európai Unió legfrissebb ajánlásaival bővült, részletezi az ajánlott fehérjefelvételt gyermekkorban, s több táblázati adat is frissült. Az élelmiszercélok, táplálkozási ajánlások (4.) fejezet új, de nem a szakemberek számára, hiszen teljes egészében a 2005-ben kiadott OÉTI- és OEFI-kiadvány átemelése. A várandós és szoptató anyák, valamint a gyermekek táplálkozása (5.) fejezetet azonban most olvashatjuk először a tápanyagtáblázatban.
A közétkeztetési (6.) fejezet, amely kollégáink munkáját is dicséri, bővült az új rendeletekkel, gyakorlati útmutatóval, a mennyiségi és minőségi értékelés szempontrendszerének részletezésével korcsoportok szerint. A 8. fejezet új rendszerben, új adatokkal tárgyalja a sportolók táplálkozását. A 11. fejezet az eddiginél részletesebben mutatja be az élelmiszerekben előforduló vegyi anyagokat, s a szándékosan hozzáadott anyagok (adalék- és aromaanyagok) mellett a természetes eredetű ártalmas anyagokat (pl. toxikus fémeket) is ismerteti.
Új a különleges táplálkozási célú élelmiszereket, étrend-kiegészítőket és funkcionális élelmiszereket bemutató 12. fejezet. Táblázatos formában megtaláljuk itt néhány fogyókúrás, illetve izomerőt fokozó több készítmény tápanyagértékeit. Gazdag, új és részletes a bébiételek, -italok és -desszertek, valamint a tápszerek (a csecsemőtápszerek mellett a különleges célú termékek) adattára. Az ismertetett diabetikus és gluténmentes termékek köre is bővült. Itt találjuk az étrend-kiegészítők és funkcionális élelmiszerek tápanyagtartalmát is. Vadonatúj és tanulságos fejezet (13.) a genetikailag módosított élelmiszereké és az élelmiszer-biztonságé (14.).
Nézzük a lényegi részt, a tápanyagok táblázatát!
Formai követelmény, de táblázatos anyagnál rendkívül fontos az áttekinthető tördelés. Számomra érthetetlen: miért szakított a kiadó a korábbi táblázatok rendszerével, a betűmérettel és betűtípussal? Az Új tápanyagtáblázatban egy oldalon általában mindössze négy–hat élelmiszer adatait találjuk meg, mivel a termékek nevét vízszintesen, a fejlécben sorolják fel. Igaz, így folyamatosan közölhetők a vitamin- és ásványianyag-adatok is (nem külön táblázatban), az élelmi anyagok és élelmiszerek összehasonlítását azonban gyakorlatilag lehetetlenné teszi.
Ez a csoportosítás nem is konzekvens, hiszen a diétás élelmiszerek fejezetében gyakorta tápanyagtartalmi adatok találhatók a fejlécben. Itt a termékek sorrendje is érthetetlen, nem ábécé szerinti. A gyártó neve a terméknév elején szerepel; ez tovább nehezíti a keresést. A hosszú nevű termékek esetében a lábjegyzetezés célravezetőbb lett volna.
Tartalmilag sem lehetünk elégedettek a táblázatos résszel. Tartalmaz ugyan új részeket, amilyen az energiaitalok gyűjteménye, a flavonoidok, az ubikinon, az oxálsav, a likopin táblázata és a korábbinál részletesebb purintáblázat, de nagy hiányosságok is vannak. A legtöbb élelmiszercsoportban ugyanis ugyanazokat a termékeket találjuk, amelyeket a korábbi kiadásban. Különösen meglepő ez pl. a kenyereknél, hiszen a jelenlegi kínálat csak csomagolt kenyérből több mint ötven. A felvágottak és a tejtermékek választéka sem közelíti meg a boltit, arról nem is szólva, hogy a táblázat termékeinek egy része már évek óta nem kapható. Nagyon hiányoznak az ásványvizek, s teljesen érthetetlen az üdítőitalok vagy például a cukor és a méz eltűnése a tápanyagtáblázatból.
Sajnos, nem tudom szó nélkül hagyni a kiadvány bántó helyesírási hibáit sem. Különösen a különírás és egybeírás szabályait nem alkalmazzák következetesen a szerzők, s ezen a korrektornak sem sikerült úrrá lennie.
A szakemberek bizonyára megvásárolják a munkájukhoz elengedhetetlen és bibliaként használatos gyűjteményt, a laikus fogyasztók számára azonban – véleményem szerint – egyik kolléga sem fogja jó szívvel ajánlani ára és áttekinthetetlensége miatt.
Kovács Ildikó dietetikus
Megjelent: Új Diéta 2006/1
Szerkesztette: dr. Rodler Imre
Terjedelem: 766 oldal, Medicina, Budapest, 2005
Bolti ár: 4860 Ft, www.medicina-kiado.hu
A hazánkban először 1951-ben kiadott Tápanyagtáblázat az eltelt évek alatt tizenkét kiadást élt meg, a legutóbbi második utánnyomása 1999-ben látott napvilágot. A most megjelent könyv jogosan viseli az Új tápanyagtáblázat címet, hiszen külső formájában, tartalmában, szerkezetében egyaránt megújult.A könyv a bevezetés (Rodler I.) és a táplálkozási alapfogalmak (Zajkás G.) áttekintése után tizenkét fejezetben foglalja össze a tudnivalókat. A bemutatás a tápanyagszükséglet meghatározásával kezdődik (Antal M.), az egészséges táplálkozás ajánlásaival (Rodler I.), illetve a várandós és szoptatós anyák, valamint a gyermekek táplálkozásával (Barna M.) folytatódik. Ezt követi a közétkeztetés (Greiner E. és mtsai, köztük Domonkos A. és Szórád I. dietetikusok), a gyógyító táplálkozás (Zajkás G.), majd a sportolók táplálkozása (Jákó P.).
A legfontosabb fejezet az élelmi anyagok, élelmiszerek, ételek és ételkészítmények tápanyag-összetételét részletezi kétszáztíz oldalon (Kontraszti M. és mts.). A következő fejezetekben az ételkészítés során bekövetkező veszteségekről (Kádas L.), az élelmiszerekben előforduló vegyi anyagokról (Sohár P.), a különleges táplálkozási célú élelmiszerekről, étrend-kiegészítőkről és funkcionális készítményekről (Horacsek M. és mts.), a genetikailag módosított élelmiszerekről (Vajda B.) és az élelmiszer-biztonságról (Szeitzné Szabó M.) olvashatunk szakszerű összefoglalást. Az anyagot ötventételes irodalomjegyzék és ételmutató zárja.
Jó, hogy mindez egy kötetben található? Az előző (kétszázkilencven oldalas) kiadás felét is az elméleti rész tette ki, azonban ennél a terjedelemnél – véleményem szerint – két kötetben praktikusabb és használhatóbb lenne a kiadvány.
Miben hoz újat a régen várt tápanyagtáblázat?
Elsősorban az elméleti részekben és a speciális termékek gyűjteményében.
A tápanyagszükséglettel foglalkozó (3.) fejezet a WHO és az Európai Unió legfrissebb ajánlásaival bővült, részletezi az ajánlott fehérjefelvételt gyermekkorban, s több táblázati adat is frissült. Az élelmiszercélok, táplálkozási ajánlások (4.) fejezet új, de nem a szakemberek számára, hiszen teljes egészében a 2005-ben kiadott OÉTI- és OEFI-kiadvány átemelése. A várandós és szoptató anyák, valamint a gyermekek táplálkozása (5.) fejezetet azonban most olvashatjuk először a tápanyagtáblázatban.
A közétkeztetési (6.) fejezet, amely kollégáink munkáját is dicséri, bővült az új rendeletekkel, gyakorlati útmutatóval, a mennyiségi és minőségi értékelés szempontrendszerének részletezésével korcsoportok szerint. A 8. fejezet új rendszerben, új adatokkal tárgyalja a sportolók táplálkozását. A 11. fejezet az eddiginél részletesebben mutatja be az élelmiszerekben előforduló vegyi anyagokat, s a szándékosan hozzáadott anyagok (adalék- és aromaanyagok) mellett a természetes eredetű ártalmas anyagokat (pl. toxikus fémeket) is ismerteti.
Új a különleges táplálkozási célú élelmiszereket, étrend-kiegészítőket és funkcionális élelmiszereket bemutató 12. fejezet. Táblázatos formában megtaláljuk itt néhány fogyókúrás, illetve izomerőt fokozó több készítmény tápanyagértékeit. Gazdag, új és részletes a bébiételek, -italok és -desszertek, valamint a tápszerek (a csecsemőtápszerek mellett a különleges célú termékek) adattára. Az ismertetett diabetikus és gluténmentes termékek köre is bővült. Itt találjuk az étrend-kiegészítők és funkcionális élelmiszerek tápanyagtartalmát is. Vadonatúj és tanulságos fejezet (13.) a genetikailag módosított élelmiszereké és az élelmiszer-biztonságé (14.).
Nézzük a lényegi részt, a tápanyagok táblázatát!
Formai követelmény, de táblázatos anyagnál rendkívül fontos az áttekinthető tördelés. Számomra érthetetlen: miért szakított a kiadó a korábbi táblázatok rendszerével, a betűmérettel és betűtípussal? Az Új tápanyagtáblázatban egy oldalon általában mindössze négy–hat élelmiszer adatait találjuk meg, mivel a termékek nevét vízszintesen, a fejlécben sorolják fel. Igaz, így folyamatosan közölhetők a vitamin- és ásványianyag-adatok is (nem külön táblázatban), az élelmi anyagok és élelmiszerek összehasonlítását azonban gyakorlatilag lehetetlenné teszi.
Ez a csoportosítás nem is konzekvens, hiszen a diétás élelmiszerek fejezetében gyakorta tápanyagtartalmi adatok találhatók a fejlécben. Itt a termékek sorrendje is érthetetlen, nem ábécé szerinti. A gyártó neve a terméknév elején szerepel; ez tovább nehezíti a keresést. A hosszú nevű termékek esetében a lábjegyzetezés célravezetőbb lett volna.
Tartalmilag sem lehetünk elégedettek a táblázatos résszel. Tartalmaz ugyan új részeket, amilyen az energiaitalok gyűjteménye, a flavonoidok, az ubikinon, az oxálsav, a likopin táblázata és a korábbinál részletesebb purintáblázat, de nagy hiányosságok is vannak. A legtöbb élelmiszercsoportban ugyanis ugyanazokat a termékeket találjuk, amelyeket a korábbi kiadásban. Különösen meglepő ez pl. a kenyereknél, hiszen a jelenlegi kínálat csak csomagolt kenyérből több mint ötven. A felvágottak és a tejtermékek választéka sem közelíti meg a boltit, arról nem is szólva, hogy a táblázat termékeinek egy része már évek óta nem kapható. Nagyon hiányoznak az ásványvizek, s teljesen érthetetlen az üdítőitalok vagy például a cukor és a méz eltűnése a tápanyagtáblázatból.
Sajnos, nem tudom szó nélkül hagyni a kiadvány bántó helyesírási hibáit sem. Különösen a különírás és egybeírás szabályait nem alkalmazzák következetesen a szerzők, s ezen a korrektornak sem sikerült úrrá lennie.
A szakemberek bizonyára megvásárolják a munkájukhoz elengedhetetlen és bibliaként használatos gyűjteményt, a laikus fogyasztók számára azonban – véleményem szerint – egyik kolléga sem fogja jó szívvel ajánlani ára és áttekinthetetlensége miatt.
Kovács Ildikó dietetikus
Megjelent: Új Diéta 2006/1
Megjegyzések