Szívünk Napja 2008 - táplálkozás
A Szívünk Napja 2008 rendezvényeken részt vevők egészségtudata és táplálkozása
Bevezetés és háttér
A szív-ér rendszeri betegségek több áldozatot szednek Magyarországon, mint valamennyi más betegség, baleset és más halálok együttesen (1). A Szív Világszövetsége (World Heart Federation, WHF) a szívbetegségek terjedése miatt javasolta 1999-ben, hogy minden szeptember utolsó vasárnapja legyen „World Heart Day”, a Szív Világnapja (2).
2008. szeptember 28-án országszerte több rendezvény is szívünk egészségéről szólt. „Ismerje meg kockázatát” mottóval a Magyar Nemzeti Szívalapítvány és a Magyar Kardiológusok Társasága várta az érdeklődőket a Városligetben, a Flora Szívünk Napját pedig a Margitszigeten rendezték meg.
Az Egészséges Magyarországért Egyesület 2004-óta vesz részt ezen az eseményen. A Szívbarát program önkéntes munkatársaiként az idén is mindkét helyszínen jelen voltunk, s kérdőívvel felmérést végeztünk e rendezvényeken megjelentek körében.
A Szívünk Napján a figyelem középpontjában a szív-ér rendszeri betegségek kiemelkedő gyakorisága, valamint a mindennapi életben is megvalósítható megelőzési módszerek (táplálkozás, testmozgás, stresszkezelés) állnak. Mivel a szívbetegségek és érrendszeri problémák java része egészségesebb életmóddal megelőzhető, ezért dietetikusként – természetesen – az életmódváltásra, ezen belül elsősorban a táplálkozás szerepére hívtuk fel a figyelmet, az egészséges táplálkozást népszerűsítettük közérthetően, ugyanakkor hitelesen és megalapozottan.
Célok
Felmérésünk során e két fővárosi rendezvényen részt vevőknek az életmódjukról és táplálkozási szokásaikról alkotott véleményét, valamint a szív-ér rendszeri prevenciót vizsgáltuk. A következő kérdésekre kerestünk választ: milyen a Szívünk Napja idei rendezvényein részt vevők BMI-értéke és testzsíraránya? Mennyire egészséges a Szívünk Napjára látogatók életmódja, s mennyire elégedettek táplálkozási szokásaikkal? Vizsgáltuk azt is, hogy véleményük szerint megelőzhetők-e a szív-ér rendszeri betegségek, valamint minek a hatására változtatnának táplálkozási szokásaikon.
A felmérésben részt vevők és módszer
A Szívünk Napja 2008 két rendezvényén az idén is több ezren vettek részt. Név nélküli, önkéntes, tíz zárt kérdésből álló kérdőívvel végzett felmérésünkben több mint négyszáz látogatót vizsgáltunk. A tizennyolc év alatti válaszadók jelen értékelésünkben nem szerepelnek, értékelhető válaszokat 356 tizennyolc év feletti személytől kaptunk, a továbbiakban az ő válaszaik alapján kapott eredményeket közöljük (n = 356). A válaszadók: 94 férfi (26,4%) és 262 nő (73,6%), átlagos életkoruk 55,1 év (SD-érték 15,2), a legidősebb kérdőívet kitöltő 86,9 éves volt. A megkérdezettek több mint felét az 51–60 éves (27,2%) és a 61–70 éves (26,1%) korosztály tette ki (1. ábra). A kutatásunkban részt vevők 2,87%-a községben, 18,0%-a városban, míg 79,2%-a a fővárosban él. Legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlásuk: általános iskolát végzett 10,4%, szakiskolát végzett 16,3%, érettségizett 40,0%, felsőfokú végzettségű 33,1%. A kérdőíven az egészség védelmében szerepet játszó életmódi tényezőkről, valamint a táplálkozási szokásokkal való elégedettségről tettünk fel kérdéseket. Az adatokat SPSS 13.0 programmal értékeltük.
1. ábra A Szívünk Napja 2008 fővárosi rendezvényére látogatók életkori megoszlása (n = 356)
Eredmények
Testtömegindex és testzsírarány
A Szívünk napja rendezvényekre látogatók átlagos – mérési értéken alapuló – BMI-értéke 25,9 [kg/m2], SD-érték 4,3, a két szélsőérték 16,0 és 47,3. Az II. fokú elhízottak (30,0 ≤ BMI < n =" 94)" n =" 262)" style="font-weight: bold;">
Egészséges életmód, táplálkozási szokások és tanácsok
A megkérdezettek 66,0%-a közepesen, míg 5,3%-a egyáltalán nem tartja egészségesnek életmódját. Egészségesen él 24,4%-uk, teljes mértékben egészségesnek további 4,2%-uk értékelte életmódját.
Táplálkozási szokásaival a válaszadók 5,1%-a nagyon, 69,4%-a átlagosan, 19,9%-a kevéssé elégedett, egyáltalán nem elégedett az étkezésével a fennmaradó 5,6%. Táplálkozási szokásain a megkérdezettek 28,1%-a kész lenne változtatni, ha beteg lenne, de fölöslegesnek ítéli a változtatást minden tizedik személy (11,2%). Nyomós érv lehet a gyógyszerekre fordított kiadás, hiszen minden negyedik válaszadó (28,7%) változtatna étkezési szokásain, ha ezzel egy gyógyszer szedését tudja/tudná kiváltani. További indokokat és az azokra adott válaszok arányát mutatja a 2. ábra.
Táplálkozási tanácsért a legtöbben dietetikushoz (36,8%) vagy/és háziorvoshoz fordulnak/fordulnának (33,7%). Senkitől nem kér/kérne tanácsot csaknem minden hetedik megkérdezett (14,6%).
2. ábra A válaszadók táplálkozási szokásainak változására ható opcionális tényezők és arányuk (n = 356)
Ismeretek
A megkérdezettek 80,1%-a azon a véleményen van, hogy egészséges életmóddal megelőzhetők a szív-ér rendszeri betegségek, míg 8,1%-uk úgy gondolja, hogy ezek csak gyógyszeres kezeléssel előzhetők meg. A géneknek tulajdonítja a megkérdezettek 7,0%-a a szív-ér rendszeri betegségek kialakulását, míg 4,8%-uk szerint idővel mindenkinek lesz ilyen betegsége – az utóbbi két csoportba tartozó 42 személy szerint tehát egészséges életmóddal nem előzhetők meg ezek a betegségek.
Következtetések
Örvendetes, hogy táplálkozási szokásaival a válaszadók háromnegyede (74,4%) átlagosan vagy nagyon elégedett, ugyanakkor csak alig egyharmaduk (28,7%) folytat – saját értékelése szerint – egészséges életmódot. Elemeztük e két tényező közötti kapcsolatot, azt, hogy miként függ össze a táplálkozási szokásokkal való elégedettség az életmódjellemzővel (egészséges életmód folytatásával).
Az egészséges és teljes mértékben egészséges életmódot folytató 102 személy 11,8%-a nagyon, 77,5%-a átlagosan, 7,8%-a kevéssé elégedett táplálkozási szokásaival, míg három fő (2,9%) egyáltalán nem elégedett velük. Az életmódját teljes mértékben egészségesnek értékelő tizenöt válaszadó közül heten átlagosan elégedettek, hárman kevéssé elégedettek táplálkozási szokásaikkal. Az egészséges életmódot – véleményük szerint – a táplálkozás nem befolyásolja meghatározó mértékben.
Vizsgáltuk azt is, hogy a táplálkozási szokásokkal való elégedettség miként befolyásolja az egészséges életmódot és megítélését. A táplálkozási szokásaival nagyon és átlagosan elégedett 265 fő 1,1%-a ettől függetlenül egyáltalán nem elégedett életmódjával, tehát véleményük szerint sokkal több összetevője van az egészséges életmódnak, mint a táplálkozásra való odafigyelés. További 64,5%-uk is csak közepesen elégedett, egyharmaduk (34,3%) azonban egészségesnek vagy teljesen egészségesnek értékelte életmódját – nyilván ez egészségtudatosságuknak köszönhető.
A tizennyolc év feletti összes megkérdezett 25,6%-a (91 fő) saját értékelése szerint egészséges vagy teljesen egészséges életmódot folytat, s átlagosan vagy annál jobban elégedettek táplálkozási szokásaikkal, természetesen a „kevésbé szélsőségesek” nagyobb arányban (egyaránt 86,8-86,8%) vannak jelen. Az ő átlagos BMI-értékük 24,5 (SD-érték 3,3), meglepő azonban, hogy közöttük egy férfi és három nő BMI-értéke alapján II. fokú elhízott (testzsírarányuk átlaga 46,3%).
Azt vizsgálva, hogy minek a hatására változtatnának táplálkozási szokásaikon, az összes értékelhető választ adó (n = 374) rangsorában az első helyen a „Ha beteg lennék”, míg a második helyen a „Ha ezzel egy gyógyszer szedését tudnám kiváltani” válasz szerepel. Ezzel szemben a tizennyolc év felettiek válaszait rangsorolva megállapíthatjuk, hogy a gyógyszerszedés kiváltásának lehetősége nagyobb, míg a betegség ténye a második helyre szorult. A gyakorisága alapján alkotott sorrendben a további válaszoknál nincs eltérés.
Összefoglalás
A legutóbbi Országos Lakossági Egészségfelmérés (OLEF 2003) szerint úgy véli, hogy sokat vagy nagyon sokat tehet az egészségéért a férfiak csaknem háromnegyede, míg a nők több mint kétharmada (3). Kutatásunk során mind a férfiak, mind a nők kb. 80%-ának véleménye szerint egészséges életmóddal megelőzhetők a szív-ér rendszeri betegségek (a férfiak 81,9%-a, míg a nők 79,4%-a vélekedik így). Eszerint megállapíthatjuk, hogy a Szívünk Napja rendezvények látogatóközönsége az átlagosnál egészségtudatosabb, azonban körükben nagy azoknak az aránya, akik szerint gyógyszeres kezeléssel előzhetők meg az említett kórformák. A dietetikus ismert és elismert a megkérdezettek körében, így remény van arra, hogy szakember segítségével még tudatosabbá tehető kardioprotektív táplálkozásuk.
Köszönetnyilvánítás
Ezúton mondunk köszönetet Bartha Kinga, Feczkó Vivien, Patay Panna Réka és Vági Zsolt dietetikushallgatóknak az önkéntes munkáért, valamint az adatgyűjtésben nyújtott segítségükért.
Irodalom
1. Széles, Gy., K. Fülöp, I. et al: A krónikus nem fertőző betegségek okozta morbiditás alakulása Magyarországon a HMAP és a GYÓGYINFOK adatai tükrében. In: Ádány, R. (szerk.): A magyar lakosság egészségi állapota az ezredfordulón. Medicina, Budapest, 2003, 43–72.
2. World Heart Federation. URL: http://www.world-heart-federation.org (2008. október 1.)
3. Boros, J.: Országos Lakossági Egészségfelmérés 2003. Kutatási jelentés – Egészségmagatartás. Országos Epidemiológiai Központ, Budapest. 2005
Kovács Ildikó dietetikus, Dobák Zita dietetikushallgató, Lelovics Zsuzsanna dietetikus
Megjelent: Új Diéta 2008/6
Bevezetés és háttér
A szív-ér rendszeri betegségek több áldozatot szednek Magyarországon, mint valamennyi más betegség, baleset és más halálok együttesen (1). A Szív Világszövetsége (World Heart Federation, WHF) a szívbetegségek terjedése miatt javasolta 1999-ben, hogy minden szeptember utolsó vasárnapja legyen „World Heart Day”, a Szív Világnapja (2).
2008. szeptember 28-án országszerte több rendezvény is szívünk egészségéről szólt. „Ismerje meg kockázatát” mottóval a Magyar Nemzeti Szívalapítvány és a Magyar Kardiológusok Társasága várta az érdeklődőket a Városligetben, a Flora Szívünk Napját pedig a Margitszigeten rendezték meg.
Az Egészséges Magyarországért Egyesület 2004-óta vesz részt ezen az eseményen. A Szívbarát program önkéntes munkatársaiként az idén is mindkét helyszínen jelen voltunk, s kérdőívvel felmérést végeztünk e rendezvényeken megjelentek körében.
A Szívünk Napján a figyelem középpontjában a szív-ér rendszeri betegségek kiemelkedő gyakorisága, valamint a mindennapi életben is megvalósítható megelőzési módszerek (táplálkozás, testmozgás, stresszkezelés) állnak. Mivel a szívbetegségek és érrendszeri problémák java része egészségesebb életmóddal megelőzhető, ezért dietetikusként – természetesen – az életmódváltásra, ezen belül elsősorban a táplálkozás szerepére hívtuk fel a figyelmet, az egészséges táplálkozást népszerűsítettük közérthetően, ugyanakkor hitelesen és megalapozottan.
Célok
Felmérésünk során e két fővárosi rendezvényen részt vevőknek az életmódjukról és táplálkozási szokásaikról alkotott véleményét, valamint a szív-ér rendszeri prevenciót vizsgáltuk. A következő kérdésekre kerestünk választ: milyen a Szívünk Napja idei rendezvényein részt vevők BMI-értéke és testzsíraránya? Mennyire egészséges a Szívünk Napjára látogatók életmódja, s mennyire elégedettek táplálkozási szokásaikkal? Vizsgáltuk azt is, hogy véleményük szerint megelőzhetők-e a szív-ér rendszeri betegségek, valamint minek a hatására változtatnának táplálkozási szokásaikon.
A felmérésben részt vevők és módszer
A Szívünk Napja 2008 két rendezvényén az idén is több ezren vettek részt. Név nélküli, önkéntes, tíz zárt kérdésből álló kérdőívvel végzett felmérésünkben több mint négyszáz látogatót vizsgáltunk. A tizennyolc év alatti válaszadók jelen értékelésünkben nem szerepelnek, értékelhető válaszokat 356 tizennyolc év feletti személytől kaptunk, a továbbiakban az ő válaszaik alapján kapott eredményeket közöljük (n = 356). A válaszadók: 94 férfi (26,4%) és 262 nő (73,6%), átlagos életkoruk 55,1 év (SD-érték 15,2), a legidősebb kérdőívet kitöltő 86,9 éves volt. A megkérdezettek több mint felét az 51–60 éves (27,2%) és a 61–70 éves (26,1%) korosztály tette ki (1. ábra). A kutatásunkban részt vevők 2,87%-a községben, 18,0%-a városban, míg 79,2%-a a fővárosban él. Legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlásuk: általános iskolát végzett 10,4%, szakiskolát végzett 16,3%, érettségizett 40,0%, felsőfokú végzettségű 33,1%. A kérdőíven az egészség védelmében szerepet játszó életmódi tényezőkről, valamint a táplálkozási szokásokkal való elégedettségről tettünk fel kérdéseket. Az adatokat SPSS 13.0 programmal értékeltük.
1. ábra A Szívünk Napja 2008 fővárosi rendezvényére látogatók életkori megoszlása (n = 356)
EredményekTesttömegindex és testzsírarány
A Szívünk napja rendezvényekre látogatók átlagos – mérési értéken alapuló – BMI-értéke 25,9 [kg/m2], SD-érték 4,3, a két szélsőérték 16,0 és 47,3. Az II. fokú elhízottak (30,0 ≤ BMI < n =" 94)" n =" 262)" style="font-weight: bold;">
Egészséges életmód, táplálkozási szokások és tanácsok
A megkérdezettek 66,0%-a közepesen, míg 5,3%-a egyáltalán nem tartja egészségesnek életmódját. Egészségesen él 24,4%-uk, teljes mértékben egészségesnek további 4,2%-uk értékelte életmódját.
Táplálkozási szokásaival a válaszadók 5,1%-a nagyon, 69,4%-a átlagosan, 19,9%-a kevéssé elégedett, egyáltalán nem elégedett az étkezésével a fennmaradó 5,6%. Táplálkozási szokásain a megkérdezettek 28,1%-a kész lenne változtatni, ha beteg lenne, de fölöslegesnek ítéli a változtatást minden tizedik személy (11,2%). Nyomós érv lehet a gyógyszerekre fordított kiadás, hiszen minden negyedik válaszadó (28,7%) változtatna étkezési szokásain, ha ezzel egy gyógyszer szedését tudja/tudná kiváltani. További indokokat és az azokra adott válaszok arányát mutatja a 2. ábra.
Táplálkozási tanácsért a legtöbben dietetikushoz (36,8%) vagy/és háziorvoshoz fordulnak/fordulnának (33,7%). Senkitől nem kér/kérne tanácsot csaknem minden hetedik megkérdezett (14,6%).
2. ábra A válaszadók táplálkozási szokásainak változására ható opcionális tényezők és arányuk (n = 356)
IsmeretekA megkérdezettek 80,1%-a azon a véleményen van, hogy egészséges életmóddal megelőzhetők a szív-ér rendszeri betegségek, míg 8,1%-uk úgy gondolja, hogy ezek csak gyógyszeres kezeléssel előzhetők meg. A géneknek tulajdonítja a megkérdezettek 7,0%-a a szív-ér rendszeri betegségek kialakulását, míg 4,8%-uk szerint idővel mindenkinek lesz ilyen betegsége – az utóbbi két csoportba tartozó 42 személy szerint tehát egészséges életmóddal nem előzhetők meg ezek a betegségek.
Következtetések
Örvendetes, hogy táplálkozási szokásaival a válaszadók háromnegyede (74,4%) átlagosan vagy nagyon elégedett, ugyanakkor csak alig egyharmaduk (28,7%) folytat – saját értékelése szerint – egészséges életmódot. Elemeztük e két tényező közötti kapcsolatot, azt, hogy miként függ össze a táplálkozási szokásokkal való elégedettség az életmódjellemzővel (egészséges életmód folytatásával).
Az egészséges és teljes mértékben egészséges életmódot folytató 102 személy 11,8%-a nagyon, 77,5%-a átlagosan, 7,8%-a kevéssé elégedett táplálkozási szokásaival, míg három fő (2,9%) egyáltalán nem elégedett velük. Az életmódját teljes mértékben egészségesnek értékelő tizenöt válaszadó közül heten átlagosan elégedettek, hárman kevéssé elégedettek táplálkozási szokásaikkal. Az egészséges életmódot – véleményük szerint – a táplálkozás nem befolyásolja meghatározó mértékben.
Vizsgáltuk azt is, hogy a táplálkozási szokásokkal való elégedettség miként befolyásolja az egészséges életmódot és megítélését. A táplálkozási szokásaival nagyon és átlagosan elégedett 265 fő 1,1%-a ettől függetlenül egyáltalán nem elégedett életmódjával, tehát véleményük szerint sokkal több összetevője van az egészséges életmódnak, mint a táplálkozásra való odafigyelés. További 64,5%-uk is csak közepesen elégedett, egyharmaduk (34,3%) azonban egészségesnek vagy teljesen egészségesnek értékelte életmódját – nyilván ez egészségtudatosságuknak köszönhető.
A tizennyolc év feletti összes megkérdezett 25,6%-a (91 fő) saját értékelése szerint egészséges vagy teljesen egészséges életmódot folytat, s átlagosan vagy annál jobban elégedettek táplálkozási szokásaikkal, természetesen a „kevésbé szélsőségesek” nagyobb arányban (egyaránt 86,8-86,8%) vannak jelen. Az ő átlagos BMI-értékük 24,5 (SD-érték 3,3), meglepő azonban, hogy közöttük egy férfi és három nő BMI-értéke alapján II. fokú elhízott (testzsírarányuk átlaga 46,3%).
Azt vizsgálva, hogy minek a hatására változtatnának táplálkozási szokásaikon, az összes értékelhető választ adó (n = 374) rangsorában az első helyen a „Ha beteg lennék”, míg a második helyen a „Ha ezzel egy gyógyszer szedését tudnám kiváltani” válasz szerepel. Ezzel szemben a tizennyolc év felettiek válaszait rangsorolva megállapíthatjuk, hogy a gyógyszerszedés kiváltásának lehetősége nagyobb, míg a betegség ténye a második helyre szorult. A gyakorisága alapján alkotott sorrendben a további válaszoknál nincs eltérés.
Összefoglalás
A legutóbbi Országos Lakossági Egészségfelmérés (OLEF 2003) szerint úgy véli, hogy sokat vagy nagyon sokat tehet az egészségéért a férfiak csaknem háromnegyede, míg a nők több mint kétharmada (3). Kutatásunk során mind a férfiak, mind a nők kb. 80%-ának véleménye szerint egészséges életmóddal megelőzhetők a szív-ér rendszeri betegségek (a férfiak 81,9%-a, míg a nők 79,4%-a vélekedik így). Eszerint megállapíthatjuk, hogy a Szívünk Napja rendezvények látogatóközönsége az átlagosnál egészségtudatosabb, azonban körükben nagy azoknak az aránya, akik szerint gyógyszeres kezeléssel előzhetők meg az említett kórformák. A dietetikus ismert és elismert a megkérdezettek körében, így remény van arra, hogy szakember segítségével még tudatosabbá tehető kardioprotektív táplálkozásuk.
Köszönetnyilvánítás
Ezúton mondunk köszönetet Bartha Kinga, Feczkó Vivien, Patay Panna Réka és Vági Zsolt dietetikushallgatóknak az önkéntes munkáért, valamint az adatgyűjtésben nyújtott segítségükért.
Irodalom
1. Széles, Gy., K. Fülöp, I. et al: A krónikus nem fertőző betegségek okozta morbiditás alakulása Magyarországon a HMAP és a GYÓGYINFOK adatai tükrében. In: Ádány, R. (szerk.): A magyar lakosság egészségi állapota az ezredfordulón. Medicina, Budapest, 2003, 43–72.
2. World Heart Federation. URL: http://www.world-heart-federation.org (2008. október 1.)
3. Boros, J.: Országos Lakossági Egészségfelmérés 2003. Kutatási jelentés – Egészségmagatartás. Országos Epidemiológiai Központ, Budapest. 2005
Kovács Ildikó dietetikus, Dobák Zita dietetikushallgató, Lelovics Zsuzsanna dietetikus
Megjelent: Új Diéta 2008/6
Megjegyzések