Egyetemisták egészségmagatartása
– és ami mögötte van
A Szívbarát program által 2006–2007-ben végzett Egyetemisták Egészséges Táplálkozásért (EGYET Program) vizsgálat keretében nem reprezentatív, név nélküli, kérdőíves felmérésre került sor hatszáznyolcvanegy nappali tagozatos, felsőoktatási hallgató körében. A szerzők tanulmányukban arra a kérdésre kerestek választ, hogy milyenek azoknak az egyetemistáknak a táplálkozási szokásai és életmódja, akik úgy vélekedtek, hogy egészséges életmódot folytatnak (23,9%, n = 163), szemben a többséggel (76,1%, n = 518), akik nem így vélekedtek.
Bevezetés
Kutatásunk alapja a McGuire házaspár tanulmánya volt a spontán énkép alakulásáról (1). Vizsgálatuk hipotézise és eredménye szerint a spontán önjellemzésben azok a tulajdonságok lesznek hangsúlyosak, amelyekben a személy az őt körülvevő csoport átlagától különbözik. A szerzőket az a kérdés foglalkoztatta, hogy vajon az egészséges életmódról alkotott képet mennyiben befolyásolja a környezet, azaz függ-e a minket körülvevő emberektől. Ha ez így van, más lesz az életmódunkról alkotott képünk különböző helyzetekben és közösségekben (otthon, egyetemen stb.). A hallgatók egészséges táplálkozásról alkotott képét az otthoni és a munkahelyi körülmények közötti szokások kapcsán vizsgáltuk.
Hipotézis
Azt feltételeztük: azok, akik úgy vélekednek magukról, hogy egészségesen táplálkoznak, ezt teszik minden körülmények között, így otthon és a munkahelyen (felsőoktatási intézményben) is.
Megkérdezettek és módszer
A Szívbarát program által 2006-ban indított Egyetemisták Egészséges Táplálkozásért (EGYET Program) vizsgálat keretében nem reprezentatív, név nélküli kérdőívvel végzett felmérésre került sor hatszáznyolcvanegy nappali tagozatos, felsőoktatási hallgató (száznyolcvannégy férfi és négyszázkilencvenhét nő, átlagos életkor huszonkét év, SD-érték 2,8) körében az alábbi felsőoktatási intézményekben (2):
Szolnoki Főiskola, Turizmus-vendéglátás szak: 197 fő,
BGF KVIF Turizmus-vendéglátás alapszak, vendéglátás és szálloda szakirány: 150 fő,
BGF KVIF Turizmus-vendéglátás alapszak, idegenforgalom és szálloda szakirány: 36 fő,
BGF KVIF Kereskedelem és marketing alapszak, kereskedelem szakirány: 242 fő,
Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar, Dietetikus szak: 56 fő.
A megkérdezett hallgatók döntő többségének leendő szakmája kapcsolatban áll a táplálkozás valamely aspektusával, így – véleményünk szerint – átlagon felül motiváltnak tekinthetők.
A Mennyire folytatsz egészséges életmódot? kérdésre az egészséges vagy teljes mértékben egészséges életmódot folytatok választ a megkérdezett felsőoktatási hallgatók 23,9%-a (163 fő) adta. Ez 45 férfi (27,6%) és 118 nő (72,4%) (átlagos életkor huszonkét év, SD-érték 2,9) életmódját tükrözi. Abból indultunk ki, hogy azoknál, akik egészséges életmódot követnek a táplálkozás tekintetében (teljes mértékben egészséges életmódot folytatók tizennégy fő, egészséges életmódot folytatók száznegyvenkilenc fő), ennek nyoma van a napi életvitelben és a táplálkozási ritmusban is. 0 pontot adtunk az általunk optimálisnak tartott rendszeres reggeli-, ebéd- és vacsorafogyasztásra, -1 pontot, ha ez néha elmarad, -2 pontot, ha két nagy étkezés hiányzik az étkezési ritmusból. Aki nem szokott nassolni, 0 ponttal, míg aki szokott nassolni, -1 ponttal szerepelt az értékelés során.
A különbségek érzékeltetése érdekében annak az ötszáztizennyolc hallgatónak az eredményeiről is szólunk (a teljes minta 76,1%-a), akik úgy vélekedtek életmódjukról, hogy az egyáltalán nem, nem, illetve közepesen egészséges.
Az adatfeldolgozás módszere: SPSS programcsomag.
A táplálkozási szokások elemzéséhez három csoportra osztottuk a tényezőket: jellemzően otthoni táplálkozási szokásra, jellemzően munkahelyi (egyetemi, főiskolai) táplálkozási szokásokra, valamint olyan szokásokra, ahol a színhely nem releváns, ilyen a nassolásra vonatkozó információ is. Az előbbihez a reggeli- és vacsorafogyasztásra, valamint a hétvégi ebédre vonatkozó kérdés tartozott, míg a munkahelyre a hétköznapi ebédfogyasztási szokás vonatkozott.
A hallgatóknak mindegyik főiskolai karon lehetőségük van a menza igénybevételére. Az intézmények szakmai jellege miatt ezek az étkezdék átlagon felüli ételválasztékkal, változatos menüsorral elégítik ki az igényeket.
Eredmények Otthoni körülmények között
Ama hallgatók között, akik úgy vélekednek magukról, hogy egészséges életmódot folytatnak, a nem reggelizők aránya 17,8%, minden reggel igyekszik valamit falatozni a hallgatók 42,3%-a, s mindössze 39,9%-uknál van nagy jelentősége a napi ritmusban a reggelinek.
Hétköznap nem vacsoráznak a hallgatók közül tizennégyen (8,6%). Friss, főtt ételt eszik vacsorára 27,4%-uk, a megmaradt ebédet fogyasztja el 6,6%-uk, általában étteremben vacsorázik 1,4%-uk, hideg ételt eszik 55,9%-uk, míg az ebédből maradt ételből fogyaszt 10,8%-uk.
A megkérdezettek között egyetlen hallgató sem akadt, aki hétvégén ne ebédelne, három fő (1,8%) ilyenkor rendszeresen étteremben étkezik.
A hallgatók közül öten (a magukat egészséges életmódot folytatónak tartók csoportjában ez 3,1%-nak felel meg) nem reggeliznek és nem vacsoráznak, további tizenkét fő pedig nem rendszeresen reggelizik/vacsorázik. A napi táplálkozási ritmusban táplálkozás-élettani szempontból a hallgatók 68,1%-ánál (száztizenegy főnél) a reggeli és a vacsora fogyasztásában (rendszeresség, megítélés) kifogásolnivalót talál a szakember. Megjegyezzük, hogy a másik csoportban ez az arány 82,8%, tehát a korosztály táplálkozási szokásaihoz képest egy kissé jobb a helyzet, azonban messze elmarad a kívánatostól.
Munkahelyi körülmények között
A hallgatók 58,4%-a fogyaszt friss, főtt (meleg) ételt ebédre, ugyanakkor 6,7%-uk hétköznap nem ebédel – ez vizsgálatunkban tizenegy főt (három férfit és nyolc nőt) jelent. Jellemzően hideg ételt harmincöten (21,6%), illetve otthon készített ételt huszonketten (13,3%) fogyasztanak (1. ábra). A nem egészséges életmódot folytatók 13,7%-a nem ebédel hétköznaponként, tehát kétszer annyian, mint az egészséges életmódot vallók közül.
Színhelytől független szokások
Nassolni az egészséges életmódot folytatók 68,1%-a szokott. Ez az arány a másik csoportban 79,3%.
Ismeretek
A megkérdezettek 92,0%-a tudja, hogy a szív-ér rendszeri betegségek egészséges életmóddal megelőzhetők (ez nagyobb arány, mint amekkora az összes megkérdezett hallgatóra jellemző). 5,9%-uk véli, hogy felesleges egészséges életmódot folytatni, ugyanis a szív- és érrendszeri betegségek nem kerülhetők el, ugyanis idővel mindenkinek lesz ilyen. 3,4%-uk úgy gondolja, hogy nem az életmódon, hanem a géneken múlik, hogy valaki megbetegszik-e vagy sem.
Összefoglalás
A kérdőívvel vizsgált táplálkozási szokások közül a hétköznapi ebéd elmulasztását tartjuk a legnagyobb hibának. A tizenegy hallgató közül, aki nem ebédel, négyen nem is reggeliznek (további öt fő pedig nem rendszeresen), s közülük egy fő vacsorafogyasztása sem tekinthető optimálisnak. Nassolni mind a tizenegyen szoktak.
Az életmódjukat egészségesnek ítélő egyetemisták többségének életmódja a feltérképezett szempontok (táplálkozás) alapján nem mondható egészségesnek. A rendszertelen életmód eredményezte rendszertelen táplálkozás az ő esetükben is megfigyelhető mind az otthoni, mind a munkahelyi környezetben.
Következtetés
Az eredmények alapján azzal szembesülhettünk, hogy eltérő közösségekben mások a táplálkozási szokások, illetve a környezettől függően az egészséges életmódról alkotott vélemény is változik. Abban a mikroközösségben, ahol a nem rendszeres ebédfogyasztás jellemző, hajlamos a megkérdezett azt feltétezni, hogy ő már egészséges életmódot folytat, csak azért, mert a hétköznaponként rendszeres ebédfogyasztók táborába tartozik. A nassolás szintén nem korlátozódik csak az otthonra, sőt, jellemző, hogy nassolni bárhol lehet, így például közlekedési eszközökön vagy akár felsőoktatási előadás alatt is. Több mint 10%-kal nagyobb azoknak az aránya, akik a nem egészséges életmódot folytatók között nassolnak, mint akik az egészséges életmódot folytatók csoportjában nem nassolnak. Tehát ha valaki azt látja, hogy a környezetében többen rendszeresen vagy/és folyamatosan csipegetnek, miközben ő ezt nem teszi, azt gondolja, hogy máris egészséges az életmódja. A szokások vizsgálata azonban azt mutatja, hogy azok közül, akik egészséges életmódot folytatónak tartják magukat, mindössze kilencen (5,5%) vannak, akik valóban egészséges életmódot folytatnak – a vizsgált paramétereket értékelve. Feltételezhetjük, hogy az egészséges életmódról alkotott kép értékelésére hatással volt az a tény, hogy a „munkahelyi” körülmények között végzett felmérés során nem elhanyagolható viszonyítási alapok a hallgatótársak (kortárscsoport). Az egészséges életmódról alkotott kép vizsgálatához elengedhetetlen az életmódot meghatározó szokások konkrét vizsgálata. Célszerű minél többféle helyzetbe, csoportba kerülve vizsgálni e szempontokat, mivel annál több dimenziója lesz az értékelésnek, s ez a tudás segít feltérképezni a vizsgált személyek egészségről és egészséges életmódról kialakított képét is. Ez a felismerés hasznosítható az egészséges életmód oktatása során is, hiszen az egészséges életmódra nevelés nem ér, nem érhet véget a közoktatásból kikerülve, hanem azt a fiatal felnőttek körében is folytatni kell korosztály-specifikus módszerekkel, interaktív programokkal, korszerű médiumokkal, színtérprogramokkal (pl. Sziget). Gondoskodni kell azokról a lehetőségekről, amelyek a táplálkozási megelőzést és az egészséges táplálkozás szempontjait minél többféle aspektusból ismertetik annak érdekében, hogy azt alkalmazni tudják és aszerint éljenek.
Irodalom
1. McGuire, W. J., McGuire, C. V. et al.: Salience of ethnicity in the spontaneous self-concept as a function of one's ethnic distinctiveness in the social environment. J. Pers. Soc. Psychol., 36, 5, 511–520, 1978. 2. Lenkovics, B., Kovács, I. et al.: Életmódjukat egészségesnek tartó egyetemi hallgatók táplálkozása és egészségmagatartása. In: Kovács, I., Lelovics, Zs. (szerk.): Magyar Táplálkozástudományi Társaság 32. Vándorgyűlése Program, Előadások és absztraktok összefoglalói. Magyar Táplálkozástudományi Társaság, Budapest, 2007, 24.
Kovács Ildikó és Lelovics Zsuzsanna dietetikusok, Lenkovics Beatrix élelmiszermérnök
Megjelent: Új Diéta 2008/1
A Szívbarát program által 2006–2007-ben végzett Egyetemisták Egészséges Táplálkozásért (EGYET Program) vizsgálat keretében nem reprezentatív, név nélküli, kérdőíves felmérésre került sor hatszáznyolcvanegy nappali tagozatos, felsőoktatási hallgató körében. A szerzők tanulmányukban arra a kérdésre kerestek választ, hogy milyenek azoknak az egyetemistáknak a táplálkozási szokásai és életmódja, akik úgy vélekedtek, hogy egészséges életmódot folytatnak (23,9%, n = 163), szemben a többséggel (76,1%, n = 518), akik nem így vélekedtek.
Bevezetés
Kutatásunk alapja a McGuire házaspár tanulmánya volt a spontán énkép alakulásáról (1). Vizsgálatuk hipotézise és eredménye szerint a spontán önjellemzésben azok a tulajdonságok lesznek hangsúlyosak, amelyekben a személy az őt körülvevő csoport átlagától különbözik. A szerzőket az a kérdés foglalkoztatta, hogy vajon az egészséges életmódról alkotott képet mennyiben befolyásolja a környezet, azaz függ-e a minket körülvevő emberektől. Ha ez így van, más lesz az életmódunkról alkotott képünk különböző helyzetekben és közösségekben (otthon, egyetemen stb.). A hallgatók egészséges táplálkozásról alkotott képét az otthoni és a munkahelyi körülmények közötti szokások kapcsán vizsgáltuk.
Hipotézis
Azt feltételeztük: azok, akik úgy vélekednek magukról, hogy egészségesen táplálkoznak, ezt teszik minden körülmények között, így otthon és a munkahelyen (felsőoktatási intézményben) is.
Megkérdezettek és módszer
A Szívbarát program által 2006-ban indított Egyetemisták Egészséges Táplálkozásért (EGYET Program) vizsgálat keretében nem reprezentatív, név nélküli kérdőívvel végzett felmérésre került sor hatszáznyolcvanegy nappali tagozatos, felsőoktatási hallgató (száznyolcvannégy férfi és négyszázkilencvenhét nő, átlagos életkor huszonkét év, SD-érték 2,8) körében az alábbi felsőoktatási intézményekben (2):
Szolnoki Főiskola, Turizmus-vendéglátás szak: 197 fő,
BGF KVIF Turizmus-vendéglátás alapszak, vendéglátás és szálloda szakirány: 150 fő,
BGF KVIF Turizmus-vendéglátás alapszak, idegenforgalom és szálloda szakirány: 36 fő,
BGF KVIF Kereskedelem és marketing alapszak, kereskedelem szakirány: 242 fő,
Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar, Dietetikus szak: 56 fő.
A megkérdezett hallgatók döntő többségének leendő szakmája kapcsolatban áll a táplálkozás valamely aspektusával, így – véleményünk szerint – átlagon felül motiváltnak tekinthetők.
A Mennyire folytatsz egészséges életmódot? kérdésre az egészséges vagy teljes mértékben egészséges életmódot folytatok választ a megkérdezett felsőoktatási hallgatók 23,9%-a (163 fő) adta. Ez 45 férfi (27,6%) és 118 nő (72,4%) (átlagos életkor huszonkét év, SD-érték 2,9) életmódját tükrözi. Abból indultunk ki, hogy azoknál, akik egészséges életmódot követnek a táplálkozás tekintetében (teljes mértékben egészséges életmódot folytatók tizennégy fő, egészséges életmódot folytatók száznegyvenkilenc fő), ennek nyoma van a napi életvitelben és a táplálkozási ritmusban is. 0 pontot adtunk az általunk optimálisnak tartott rendszeres reggeli-, ebéd- és vacsorafogyasztásra, -1 pontot, ha ez néha elmarad, -2 pontot, ha két nagy étkezés hiányzik az étkezési ritmusból. Aki nem szokott nassolni, 0 ponttal, míg aki szokott nassolni, -1 ponttal szerepelt az értékelés során.
A különbségek érzékeltetése érdekében annak az ötszáztizennyolc hallgatónak az eredményeiről is szólunk (a teljes minta 76,1%-a), akik úgy vélekedtek életmódjukról, hogy az egyáltalán nem, nem, illetve közepesen egészséges.
Az adatfeldolgozás módszere: SPSS programcsomag.
A táplálkozási szokások elemzéséhez három csoportra osztottuk a tényezőket: jellemzően otthoni táplálkozási szokásra, jellemzően munkahelyi (egyetemi, főiskolai) táplálkozási szokásokra, valamint olyan szokásokra, ahol a színhely nem releváns, ilyen a nassolásra vonatkozó információ is. Az előbbihez a reggeli- és vacsorafogyasztásra, valamint a hétvégi ebédre vonatkozó kérdés tartozott, míg a munkahelyre a hétköznapi ebédfogyasztási szokás vonatkozott.
A hallgatóknak mindegyik főiskolai karon lehetőségük van a menza igénybevételére. Az intézmények szakmai jellege miatt ezek az étkezdék átlagon felüli ételválasztékkal, változatos menüsorral elégítik ki az igényeket.
Eredmények Otthoni körülmények között
Ama hallgatók között, akik úgy vélekednek magukról, hogy egészséges életmódot folytatnak, a nem reggelizők aránya 17,8%, minden reggel igyekszik valamit falatozni a hallgatók 42,3%-a, s mindössze 39,9%-uknál van nagy jelentősége a napi ritmusban a reggelinek.
Hétköznap nem vacsoráznak a hallgatók közül tizennégyen (8,6%). Friss, főtt ételt eszik vacsorára 27,4%-uk, a megmaradt ebédet fogyasztja el 6,6%-uk, általában étteremben vacsorázik 1,4%-uk, hideg ételt eszik 55,9%-uk, míg az ebédből maradt ételből fogyaszt 10,8%-uk.
A megkérdezettek között egyetlen hallgató sem akadt, aki hétvégén ne ebédelne, három fő (1,8%) ilyenkor rendszeresen étteremben étkezik.
A hallgatók közül öten (a magukat egészséges életmódot folytatónak tartók csoportjában ez 3,1%-nak felel meg) nem reggeliznek és nem vacsoráznak, további tizenkét fő pedig nem rendszeresen reggelizik/vacsorázik. A napi táplálkozási ritmusban táplálkozás-élettani szempontból a hallgatók 68,1%-ánál (száztizenegy főnél) a reggeli és a vacsora fogyasztásában (rendszeresség, megítélés) kifogásolnivalót talál a szakember. Megjegyezzük, hogy a másik csoportban ez az arány 82,8%, tehát a korosztály táplálkozási szokásaihoz képest egy kissé jobb a helyzet, azonban messze elmarad a kívánatostól.
Munkahelyi körülmények között
A hallgatók 58,4%-a fogyaszt friss, főtt (meleg) ételt ebédre, ugyanakkor 6,7%-uk hétköznap nem ebédel – ez vizsgálatunkban tizenegy főt (három férfit és nyolc nőt) jelent. Jellemzően hideg ételt harmincöten (21,6%), illetve otthon készített ételt huszonketten (13,3%) fogyasztanak (1. ábra). A nem egészséges életmódot folytatók 13,7%-a nem ebédel hétköznaponként, tehát kétszer annyian, mint az egészséges életmódot vallók közül.
1. ábra Mit fogyaszt a főétkezések alkalmával?
Színhelytől független szokások
Nassolni az egészséges életmódot folytatók 68,1%-a szokott. Ez az arány a másik csoportban 79,3%.
Ismeretek
A megkérdezettek 92,0%-a tudja, hogy a szív-ér rendszeri betegségek egészséges életmóddal megelőzhetők (ez nagyobb arány, mint amekkora az összes megkérdezett hallgatóra jellemző). 5,9%-uk véli, hogy felesleges egészséges életmódot folytatni, ugyanis a szív- és érrendszeri betegségek nem kerülhetők el, ugyanis idővel mindenkinek lesz ilyen. 3,4%-uk úgy gondolja, hogy nem az életmódon, hanem a géneken múlik, hogy valaki megbetegszik-e vagy sem.
Összefoglalás
A kérdőívvel vizsgált táplálkozási szokások közül a hétköznapi ebéd elmulasztását tartjuk a legnagyobb hibának. A tizenegy hallgató közül, aki nem ebédel, négyen nem is reggeliznek (további öt fő pedig nem rendszeresen), s közülük egy fő vacsorafogyasztása sem tekinthető optimálisnak. Nassolni mind a tizenegyen szoktak.
Az életmódjukat egészségesnek ítélő egyetemisták többségének életmódja a feltérképezett szempontok (táplálkozás) alapján nem mondható egészségesnek. A rendszertelen életmód eredményezte rendszertelen táplálkozás az ő esetükben is megfigyelhető mind az otthoni, mind a munkahelyi környezetben.
Következtetés
Az eredmények alapján azzal szembesülhettünk, hogy eltérő közösségekben mások a táplálkozási szokások, illetve a környezettől függően az egészséges életmódról alkotott vélemény is változik. Abban a mikroközösségben, ahol a nem rendszeres ebédfogyasztás jellemző, hajlamos a megkérdezett azt feltétezni, hogy ő már egészséges életmódot folytat, csak azért, mert a hétköznaponként rendszeres ebédfogyasztók táborába tartozik. A nassolás szintén nem korlátozódik csak az otthonra, sőt, jellemző, hogy nassolni bárhol lehet, így például közlekedési eszközökön vagy akár felsőoktatási előadás alatt is. Több mint 10%-kal nagyobb azoknak az aránya, akik a nem egészséges életmódot folytatók között nassolnak, mint akik az egészséges életmódot folytatók csoportjában nem nassolnak. Tehát ha valaki azt látja, hogy a környezetében többen rendszeresen vagy/és folyamatosan csipegetnek, miközben ő ezt nem teszi, azt gondolja, hogy máris egészséges az életmódja. A szokások vizsgálata azonban azt mutatja, hogy azok közül, akik egészséges életmódot folytatónak tartják magukat, mindössze kilencen (5,5%) vannak, akik valóban egészséges életmódot folytatnak – a vizsgált paramétereket értékelve. Feltételezhetjük, hogy az egészséges életmódról alkotott kép értékelésére hatással volt az a tény, hogy a „munkahelyi” körülmények között végzett felmérés során nem elhanyagolható viszonyítási alapok a hallgatótársak (kortárscsoport). Az egészséges életmódról alkotott kép vizsgálatához elengedhetetlen az életmódot meghatározó szokások konkrét vizsgálata. Célszerű minél többféle helyzetbe, csoportba kerülve vizsgálni e szempontokat, mivel annál több dimenziója lesz az értékelésnek, s ez a tudás segít feltérképezni a vizsgált személyek egészségről és egészséges életmódról kialakított képét is. Ez a felismerés hasznosítható az egészséges életmód oktatása során is, hiszen az egészséges életmódra nevelés nem ér, nem érhet véget a közoktatásból kikerülve, hanem azt a fiatal felnőttek körében is folytatni kell korosztály-specifikus módszerekkel, interaktív programokkal, korszerű médiumokkal, színtérprogramokkal (pl. Sziget). Gondoskodni kell azokról a lehetőségekről, amelyek a táplálkozási megelőzést és az egészséges táplálkozás szempontjait minél többféle aspektusból ismertetik annak érdekében, hogy azt alkalmazni tudják és aszerint éljenek.
Irodalom
1. McGuire, W. J., McGuire, C. V. et al.: Salience of ethnicity in the spontaneous self-concept as a function of one's ethnic distinctiveness in the social environment. J. Pers. Soc. Psychol., 36, 5, 511–520, 1978. 2. Lenkovics, B., Kovács, I. et al.: Életmódjukat egészségesnek tartó egyetemi hallgatók táplálkozása és egészségmagatartása. In: Kovács, I., Lelovics, Zs. (szerk.): Magyar Táplálkozástudományi Társaság 32. Vándorgyűlése Program, Előadások és absztraktok összefoglalói. Magyar Táplálkozástudományi Társaság, Budapest, 2007, 24.
Kovács Ildikó és Lelovics Zsuzsanna dietetikusok, Lenkovics Beatrix élelmiszermérnök
Megjelent: Új Diéta 2008/1
Megjegyzések