Dietetikusok a jégkrémről
Az Unilever Algida Jégkrém Üzletágának megbízásából a Cognative Piackutató Kft. 2006. március 6-a és 10-e között felmérést végzett dietetikusok körében. A kutatók tizennégy kérdést tettek fel telefonon ötven dietetikusnak országszerte a kiegyensúlyozott táplálkozásról és a jégkrémek helyéről a korszerű étrendben. A vizsgálat alapját az az európai felmérés adta, amelyet 2004 áprilisában végeztek ötszázhatvannégy táplálkozási szakember, elsősorban dietetikusok (száz francia, százharmincnégy német, százhuszonhét holland, ötvennégy olasz, hetvennégy spanyol és hetvenöt brit) körében.
Angolul olyan könnyű kifejezni bármit. Itt van például a FUN food kategóriája. Sok mindent jelent ez a kifejezés: élvezetet, örömöt, valami különlegeset és mindezeket együtt. Magyarul talán a nassolnivaló áll hozzá a legközelebb, de ez sem magyar szó. A desszert inkább édesség, a rágcsálnivaló inkább sós. Hogy is van ez? Nem csoda, hogy még kollégáink sem tudják olyan pontosan megfogalmazni, milyen élelmiszereket tekintenek nassolnivalónak, mint az európai szakemberek. Ennyire azonban ne szaladjunk előre.
Az európai és a hazai dietetikusok egyetértettek abban, hogy csak a lakosság kisebbik fele táplálkozik kiegyensúlyozottan, s 90%-uk úgy gondolja, hogy ennek szerepével a fogyasztók nincsenek is tisztában. A fogyasztóknak a kiegyensúlyozott táplálkozásról való informálása tehát nem csak idehaza fontos feladat.
Az élelmiszeripar folyamatos termékinnovációival igyekszik a fogyasztói igények kielégítése mellett a trendeket is követni. A vitalitás igénye, az egészségtudatos életmód és táplálkozás iránti vágy minden termékkategóriában kiköveteli a korszerű összetételű élelmiszereket, így a desszertek körében is.
A különböző élelmiszercsoportok megítélésében azonban nagy különbség van európai és hazai viszonylatban. A megkérdezett európai dietetikusok 70%-a úgy gondolja, hogy a sikertelen diéták elsődleges oka a kiegyensúlyozatlanság, azaz a fogyni kívánók az édességek teljes kizárása miatt hagynak fel az energiaszegény étrenddel. A magyar dietetikusok a nassolnivalók hiányát csak 38%-ban teszik felelőssé a sikertelen fogyókúrákért. Az 1. táblázat mutatja: mit tekintünk nassolnivalónak?
A fenti csoportosítás nagy vonásokban megegyezik az európai véleménnyel. Az európai válaszadók 83%-a szerint némi snack engedélyezése segíti az étrendi megszorítások megtartását, míg a hazai kollégáknak csak a 66%-a gondolkodik így.
2. ábra Milyen gyakorisággal illeszthetők be a kiegyensúlyozott étrendbe az alábbi élelmiszercsoportok?
Természetes, hogy a kiegyensúlyozott napi étrendben a gyümölcsfogyasztást tartjuk a legfontosabbnak (2. ábra), de talán kissé alulértékeljük a jégkrémeket (3. ábra). Elképzelhető – talán a vélt szezonalitás miatt –, hogy nem ismerjük olyan jól ezt a termékcsoportot, mint pl. a gyümölcsjoghurtokat vagy a süteményeket, bár a jégkrémek már egész évben fogyaszthatók desszertként.
Kollégáink a jégkrémeket általában tejszínes, emiatt zsírdús, telített zsaírsavakban gazdag és tetemes hozzáadott cukrot tartalmazó élelmiszereknek tartják. Emiatt a kiegyensúlyozott étrendbe való beilleszthetőségükről is szigorú elveket vallanak, még a light termékek esetében is. Az európai dietetikusok 76%-a hetente többször is elképzelhetőnek tartja például a Carte d’Or light jégkrémek fogyasztását, ellentétben a hazai 36%-os aránnyal.
3. ábra Milyen gyakorisággal illeszthetők be a kiegyensúlyozott étrendbe az alábbi jégkrémtípusok?
Míg az európai kollégák 50%-a a normál családi jégkrém fogyasztását heti egy-két alkalommal engedélyezi, addig erről a hazai szakemberek mindössze 8%-a gondolkodik hasonlóképp. Talán eljött az ideje, hogy több információ birtokában máshogy nézzünk erre a termékcsoportra, hiszen tápértékben nem maradnak el más tejtermékektől. Persze, az is lehetséges, hogy csak elméletben vagyunk ilyen szigorúak: a dietetikusok jégkrémvásárlási szokásaira ebből a vizsgálatból nem tudunk következtetni.
Kovács Ildikó dietetikus
Megjelent: Új Diéta 2006/2
Angolul olyan könnyű kifejezni bármit. Itt van például a FUN food kategóriája. Sok mindent jelent ez a kifejezés: élvezetet, örömöt, valami különlegeset és mindezeket együtt. Magyarul talán a nassolnivaló áll hozzá a legközelebb, de ez sem magyar szó. A desszert inkább édesség, a rágcsálnivaló inkább sós. Hogy is van ez? Nem csoda, hogy még kollégáink sem tudják olyan pontosan megfogalmazni, milyen élelmiszereket tekintenek nassolnivalónak, mint az európai szakemberek. Ennyire azonban ne szaladjunk előre.
Az európai és a hazai dietetikusok egyetértettek abban, hogy csak a lakosság kisebbik fele táplálkozik kiegyensúlyozottan, s 90%-uk úgy gondolja, hogy ennek szerepével a fogyasztók nincsenek is tisztában. A fogyasztóknak a kiegyensúlyozott táplálkozásról való informálása tehát nem csak idehaza fontos feladat.
Az élelmiszeripar folyamatos termékinnovációival igyekszik a fogyasztói igények kielégítése mellett a trendeket is követni. A vitalitás igénye, az egészségtudatos életmód és táplálkozás iránti vágy minden termékkategóriában kiköveteli a korszerű összetételű élelmiszereket, így a desszertek körében is.
A különböző élelmiszercsoportok megítélésében azonban nagy különbség van európai és hazai viszonylatban. A megkérdezett európai dietetikusok 70%-a úgy gondolja, hogy a sikertelen diéták elsődleges oka a kiegyensúlyozatlanság, azaz a fogyni kívánók az édességek teljes kizárása miatt hagynak fel az energiaszegény étrenddel. A magyar dietetikusok a nassolnivalók hiányát csak 38%-ban teszik felelőssé a sikertelen fogyókúrákért. Az 1. táblázat mutatja: mit tekintünk nassolnivalónak?
A fenti csoportosítás nagy vonásokban megegyezik az európai véleménnyel. Az európai válaszadók 83%-a szerint némi snack engedélyezése segíti az étrendi megszorítások megtartását, míg a hazai kollégáknak csak a 66%-a gondolkodik így.2. ábra Milyen gyakorisággal illeszthetők be a kiegyensúlyozott étrendbe az alábbi élelmiszercsoportok?
Természetes, hogy a kiegyensúlyozott napi étrendben a gyümölcsfogyasztást tartjuk a legfontosabbnak (2. ábra), de talán kissé alulértékeljük a jégkrémeket (3. ábra). Elképzelhető – talán a vélt szezonalitás miatt –, hogy nem ismerjük olyan jól ezt a termékcsoportot, mint pl. a gyümölcsjoghurtokat vagy a süteményeket, bár a jégkrémek már egész évben fogyaszthatók desszertként.Kollégáink a jégkrémeket általában tejszínes, emiatt zsírdús, telített zsaírsavakban gazdag és tetemes hozzáadott cukrot tartalmazó élelmiszereknek tartják. Emiatt a kiegyensúlyozott étrendbe való beilleszthetőségükről is szigorú elveket vallanak, még a light termékek esetében is. Az európai dietetikusok 76%-a hetente többször is elképzelhetőnek tartja például a Carte d’Or light jégkrémek fogyasztását, ellentétben a hazai 36%-os aránnyal.
3. ábra Milyen gyakorisággal illeszthetők be a kiegyensúlyozott étrendbe az alábbi jégkrémtípusok?
Míg az európai kollégák 50%-a a normál családi jégkrém fogyasztását heti egy-két alkalommal engedélyezi, addig erről a hazai szakemberek mindössze 8%-a gondolkodik hasonlóképp. Talán eljött az ideje, hogy több információ birtokában máshogy nézzünk erre a termékcsoportra, hiszen tápértékben nem maradnak el más tejtermékektől. Persze, az is lehetséges, hogy csak elméletben vagyunk ilyen szigorúak: a dietetikusok jégkrémvásárlási szokásaira ebből a vizsgálatból nem tudunk következtetni.Kovács Ildikó dietetikus
Megjelent: Új Diéta 2006/2
Megjegyzések