A táplálkozási szokásokról alkotott kép (Sz.É.P.)

Előzmény
Egészséggel manapság divat foglalkozni. Jelentéstartalma már más, mint régebben, amikor az emberek gyógyszerekről és orvosokról beszéltek, s napjainkban – végre – idetartozik a megelőzés is (1). Az Egészséges Magyarországért Egyesület munkatársai az elmúlt években számos rendezvényen (egészségnapokon, Sziget Fesztiválokon) vettek részt tanácsadással (2).
Az egyesület céljaiban megfogalmazott küldetése a lakosság tudásának, ismeretanyagának bővítése, valamint az életmóddal és táplálkozással kapcsolatos szemléletformálás és -változtatás. Számos visszajelzésből kiderült, hogy a lakosság részéről igény van az egészségtudatos táplálkozásról szóló tájékoztatásra és rendezvényekre, hiszen mindannyiunk életében egyre nagyobb szerepe van az egészséges életmódnak és táplálkozásnak. Az OLEF keretében 2003-ban megkérdezettek közül a férfiak csaknem háromnegyede, míg a nők több mint kétharmada úgy vélte, hogy sokat vagy nagyon sokat tehet az egészségéért, bár 2000 óta szignifikánsan növekedett azoknak az aránya is, akik úgy gondolják, hogy semmit vagy csak keveset tehetnek az egészségükért (3).
A Miniszterelnöki Hivatal – egészségügyi és civil szervezetekkel együttműködve – 2007 novemberében országos egészségügyi kampányt indított Szűréssel az Életért Program (Sz.É.P.) elnevezéssel az egészséges életmód jelentőségének hangsúlyozása, a megelőzés és az egészségügyi szűrővizsgálatok népszerűsítése érdekében. A Sz.É.P. egész napos rendezvényei 2007. november 3-a és december 15-e között három téma köré szerveződtek: helyben igénybe vehető szűrések, életmód- és prevenciós tanácsadás, valamint egészséggel kapcsolatos felnőtt- és gyermekprogramok. A Szívbarát program programigazgatója és dietetikusai tanácsadással voltak jelen a hét helyszínen (Budapesten, Debrecenben, Győrött, Miskolcon, Pécsett, Szegeden és Székesfehérváron).

A vizsgálat célja és módszere
Név nélküli kérdőívvel végzett, önkéntes részvételen alapuló felméréssel arra kerestünk választ, hogy a programokon részt vevők és a szűrésre jelentkezők igénylik-e a táplálkozási tanácsadást ismereteik bővítése végett, elégedettek-e táplálkozási szokásaikkal, milyen az étkezéshez való hozzáállásuk, s ismerik-e és fogyasztottak-e már Szívbarát terméket. Az adatok statisztikai elemzését az SPSS 13.0 programmal végeztük.

A vizsgált csoport
A Sz.É.P. rendezvényein megjelenő, tanácsadást is igénybe vevő 1025 megkérdezett töltötte ki kérdőívünket, amelyből ezerhatot tudtuk feldolgozni és kiértékelni. Kutatási beszámolónkban 267 férfi (26,5%) és 739 nő (73,5%) összesített eredményei szerepelnek, akiknek az átlagos életkora 45,8 évnek (SD-érték 18,3) adódott. A legfiatalabb megkérdezett 6 éves, míg a legidősebb 84 éves volt. Életkor szerinti megoszlásukat tízévenkénti bontásban az 1. ábra mutatja. A lakóhely szerinti megoszlásuk: 11,7%-uk községekben, 64,1%-uk városokban és 24,2%-uk a fővárosban él. A válaszadók 16,5%-a általános iskolai tanuló vagy 8 általános iskolai osztályt végzett, 16,7%-a szakiskolába járt, 38,3%-a érettségizett és 28,5%-a felsőfokú végzettségű.

1. ábra Életkori megoszlás (n = 1006)

Eredmények Mi jellemzi a rendezvényre látogatókat?
A részvevők 63,3%-át minden érdekli, ami a táplálkozásról és az egészséges életmódról szól; 27,1%-uk egészséges, ezért minden információ érdekli, 16,3%-uk pedig azért érdeklődik, mert beteg, s kíváncsi a táplálkozási tanácsadásra. A Szívbarát standon levő szakemberekhez fordulók 5,9%-a még nem találkozott dietetikussal, nem tudta, hogy mivel foglalkozik, de a helyszínen élt a lehetőséggel. A részvevők 18,4%-a több tényezőt is megjelölt magát jellemezve, ellenben 6,8%-uk egyet sem (1. táblázat). A rendezvényekre látogatók 13,0%-a vallja magát rendszeresen sportolónak.

1. táblázat A különböző részvételi attitűdökhöz tartozó csoportok jellemzése (n = 1006)

Az étkezéshez való hozzáállás jellemzése
A leggyakrabban adott válasz (358 fő, 35,6%) a „lassan, odafigyelve eszem, minden falatot alaposan megrágok” volt. A megkérdezettek étkezésére – saját bevallásuk szerint – 349 esetben (34,7%) az „ínyenc vagyok, kifejezetten élvezem az evést” definíció a legjellemzőbb. A „mindig máshol jár az eszem, mindig rohanok valahova, kapkodva, idegesen eszem” választ 158 fő (15,7%) adta. A válaszadók 12,3%-át (124 fő) nem érdekli, hogy mit eszik, csak „belapátolja” az ételt, hogy legyen valami a gyomrában. A fennmaradó 1,7 százalékot (17 fő) azok alkotják, akik nem szeretnek enni, csak „turkálják“ az ételt.

Mennyire elégedett táplálkozási szokásaival?
A megkérdezettek 70,7%-a az ötfokú skálán átlagosan egészségesnek tartja táplálkozási szokásait, 6,1%-uk nagyon elégedett, 18,1%-uk kevéssé tartja az étkezését egészségesnek, míg 5,2%-uk egyáltalán nem elégedett táplálkozási szokásaival.

Mit jelent önnek egy logózott termék?
A logózott termék 653 főnek (64,9%) a biztonságos élelmiszer fogalmát jelenti, 325 válaszadó (32,3%) a minőségi választást, magas termékszínvonalat kapcsolja hozzá. A megkérdezettek 3,2%-ának olyan garanciát ad a védjegyes termék, hogy annak már a címkéjét sem kell áttanulmányoznia, míg 13% nem hisz a logókban, s ezek nem befolyásolják a választását. A Szívbarát védjegy (piros szívben zöld pipa) ismertsége a felmérés során 72,6%-os volt. Mivel a kérdezés helyszínén a válaszadók láthatták a logót, ezt az arányt nem tekinthetjük reálisnak.
A megkérdezettek csaknem egynegyede (23,2%) tudatosan keresi és fogyasztja a Szívbarát termékeket (amelyek segítséget nyújtanak a szív-ér rendszeri megelőzésben), további 55,1% alkalomszerűen vásárolja és fogyasztja őket.

Korcsoportonkénti értékelés
A szűrőprogramokon részt vevők – és a Szívbarát standnál táplálkozási tanácsadásban részesülők – túlnyomóan az 51–70 éves korosztályból kerültek ki (40,2%). Legkevésbé a 31–60 évesek vannak megelégedve táplálkozási szokásaikkal (2. ábra), s ezekben a korosztályokban legkisebb az aránya az ínyencek és a lassan, táplálkozásukra figyelők két csoportjának összesen (3. ábra).

2. ábra Különböző életkorúak elégedettsége táplálkozási szokásaikkal (n = 1006)

3. ábra Különböző életkorúak viszonya a táplálkozáshoz (n = 1006)

Ez összhangban van a GfK Hungária étkezési szokásokat vizsgáló tanulmányának 2007. évi adataival: a magyarok csaknem egyharmada bevallottan rendszertelenül étkezik (4). Minden második felnőtt napjában háromszor étkezik, míg 31%-ukra inkább a rendszertelen táplálkozás jellemző. A lakosság 64%-a az ebédet, míg 36%-a a vacsorát tartja fő étkezésének, 9% azoknak az aránya, akik sohasem reggeliznek, így munkába is általában üres gyomorral érkeznek. A többség – 53% – sohasem tízóraizik, 9% mindennap, 37% alkalomszerűen és 54% sohasem uzsonnázik.

Táplálkozás és elégedettség
Azok közül, akik felmérésünk során nagyon elégedettnek vallották magukat táplálkozási szokásaikat illetően (61 fő, 25 férfi és 36 nő, átlagos életkor 36,4 év, 6 és 84 éves kor közöttiek, SD-érték 23,5), 33 fő városban, 17 fő a fővárosban és 11 fő községben él; 27 fő általános iskolai tanuló vagy 8 általános iskolai osztályt végzett, 7 fő szakiskolába járt, 17 fő érettségizett és tízen felsőfokú végzettségűek. Közülük húszan sportolnak rendszeresen. Közülük a legtöbben (44,3%) egészségesek, ezért érdeklődnek minden – ezzel kapcsolatos – további információ iránt, csaknem ugyanennyien (41,0%) pedig minden iránt érdeklődnek, ami a táplálkozásról és az egészséges életmódról szól. Minden tizedik személy (9,8%) beteg, ezért érdekli a táplálkozás, s ugyanennyien (9,8%) vannak azok, akik még nem találkoztak dietetikussal. (Minden hatodik megkérdezett nem válaszolt, illetve ezek egyike sem jellemezte őket.) Az étkezéseket 55,7%-ban az „ínyenc vagyok, kifejezetten élvezem az evést” jellemezte, 39,3%-ban a lassú, komótos, tudatos étkezés volt jellemző, az emberek 3,3%-át nem érdekli, hogy mit eszik, csak belapátolja az ételt, hogy ne legyen éhes, míg 1,6%-ban az „ételturkálás” fordult elő (ez utóbbi egy személy nem szeret enni).

A rendszeresen sportolók jellemzése
Felmérésünkben 64 férfi (átlagéletkoruk 28,5 év, SD-érték 16,8) és 67 nő (átlagéletkoruk 35,8 év, SD-érték 20,0) rendszeresen sportol; 48,1%-uk városban, 38,9%-uk Budapesten, 13,0%-uk pedig községben él. Iskolai végzettség szerint a megoszlásuk: 41,2%-uk általános iskolás vagy általános iskolát végzett, 11,5%-uk szakiskolába járt, 17,6%-uk érettségizett, míg 29,8%-uk főiskolát vagy egyetemet végzett. Legtöbbjüket – 35,1%-ukat – minden érdekli, ami a táplálkozásról és az egészséges életmódról szól, mindössze a további egynegyedük (24,4%) vallotta magát egészségesnek, ezért érdekli őket minden információ. Ketten (1,5%) nyilatkoztak úgy, hogy betegek, ezért érdekli őket a táplálkozás, négyen (3,1%) pedig még nem találkoztak dietetikussal, s nem tudják, hogy mivel foglalkozik. A lehetőségek közül egyik sem jellemezte a felmérésben részt vevők 51,9%-át. A táplálkozási elégedettségre adott válaszok közül az átlagos (73,3%), valamint a nagyon elégedettség (15,3%) a két legjellemzőbb. Kevéssé jellemző (9,6%), illetve egyáltalán nem jellemző (1,5%) a táplálkozási szokásokkal való elégedettség. Az étkezéssel kapcsolatos legjellemzőbb hozzáállás szerint csaknem minden második rendszeresen sportoló (46,6%) ínyenc, kifejezetten élvezi az evést, további egyharmad (37,4%) lassan, komótosan, odafigyelve eszik, minden falatot alaposan megrág. Mindig máshol jár az esze, illetve mindig rohan valahova, kapkodva, idegesen eszik közülük minden tizedik megkérdezett (8,4%), 4,6%-uk nem szeret enni, s 3,1%-ukat nem érdekli, hogy mit eszik, csak „belapátolja“ az ételt, hogy legyen valami a gyomrában.

A nem egészséges részvevők jellemzése
A primer prevenció későinek bizonyult, mivel 164 személy azért jött a rendezvényhelyszínekre, mert beteg, s ezzel kapcsolatban kívánt szélesebb körben tájékozódni. Ők háromnegyed részben nők (77,4%) és városban élnek (73,8), átlagos életkoruk 57,4 év (SD-érték 13,2, a legfiatalabb 14, a legidősebb 80 éves), az iskolai végzettség alapján jellemzően azok, akik legalább érettségizettek (57,9%). A táplálkozási szokásaikkal átlagosan elégedett a 62,2%-uk, nagyon elégedett további 3,7%-uk, míg összesen 34,1%-uk kevéssé vagy egyáltalán nincs megelégedve az étkezésével. Közülük alig minden második személy (45,1%) étkezik lassan, odafigyelve, 22,6%-uk ínyencnek tartja magát, a fennmaradó egyharmadnak (32,3%) eltérő arányban, de kevésbé örömteli, illetve tudatos az étkezéshez való hozzáállása. Mindössze ketten (1,2%) sportolnak rendszeresen.

Összefoglalás
A Magyar Köztársaság kormányának kezdeményezésére több mint félszáz szervezet együttműködésével megvalósuló egészségügyi road-show keretében 2007-ben és 2008-ban mintegy negyedmillió szűrést végeztek az ország huszonhét városában. A szűrőprogram 2008-ban is folytatódott öt helyszínen, valamint a szűrőbusz további tizenhat településre látogatott el.
A rendezvénysorozat sikere is bizonyítja, hogy a szűrővizsgálatok (különösen az azonos helyszínen, egy időben, térítésmentesen végeztethető tesztek) rendkívül népszerűek, a kiszűrt értékek értelmezésére és az ezzel kapcsolatos életmód-tanácsadásra azonban már kevesebben tartanak igényt. Azt sem lehet azonban elhallgatni, hogy az utóbbiak igénybevételi lehetősége is szűkebb körű, valamint időigényesebb. A – túlnyomórészt egészségtudatos – részvevők kissé túlértékelik életmódjuk egészséges voltát, bár az étkezéssel kapcsolatos hozzáállás ebben a vizsgálatban lényegesen jobb, mint azt a fiatalok (egyetemisták és a Civil Sziget látogatói) körében végzett kutatásaink eredményeként tapasztaltuk (5, 6, 7). Minden tizedik szűrés betegséget tár fel (8), tehát már nem beszélhetünk primer prevencióról, ugyanakkor még az élelmiszercímkéken található feliratok, információk és logók ismerete és értelmezése is hagy kívánnivalót maga után. Ezen ismeretek bővítésére a szűrőprogramok és az egészségnapok kiváló lehetőséget teremtenek.

Következtetés
Minden fórumot fel kell használni a folyamatos – nem kampányszerű – primer prevencióra, tehát a szűrővizsgálatokhoz kapcsolódó és elsősorban az azokat megelőző táplálkozási és életmód-tanácsadásra. Új fórumok teremtésére azonban a civil szervezeteknek nincs (anyagi) lehetőségük, ezért a Sz.É.P.-hez hasonló, kormányzati támogatású programokat folyamatosan igényeljük, s azokon a táplálkozási megelőzés létjogosultságát is szeretnénk bizonyítani.

Köszönetnyilvánítás
Ezúton mondunk köszönetet annak a tizenkét dietetikusnak és dietetikushallgatónak, aki a kérdőíves felmérésben és a táplálkozási tanácsadásban a segítségünkre volt.

Irodalom
1. Kozák, Á.: Kincskeresők. HVG, Budapest, 2008
2. Egészséges Magyarországért Egyesület. URL: www.szivbarat.hu (2008. május 15.)
3. Boros, J.: Egészségmagatartás. Kutatási jelentés, OLEF 2003. Országos Epidemiológiai Központ, Budapest, 2005
4. GfK Hungária: Minden harmadik felnőtt rendszertelenül étkezik. HVG, 2007. szeptember 26. URL: http://hvg.hu/gasztronomia/20070925_kimutatas_kutatas_etkezes_fozoes.aspx (2008. május 15.)
5. Lelovics, Zs.: Mit esznek a Szigetlakók általában? Szívbarát Híradó, 13, 14-15, 2006
6. Varga, É., Lelovics, Zs.: Szívbarát védjegy és program ismertsége egyetemisták körében. Szívbarát Híradó, 14, 12–15, 2006
7. Kovács, I., Lelovics, Zs.: A Civil Szigetre látogatók táplálkozási szokásai. Új Diéta, 2, 10-11, 2008
8. Merlin Communications: SZ.É.P. – Szűréssel az életért Program. Szegedi sajtótájékoztató, 2007. december 8.

Kovács Ildikó, Lelovics Zsuzsanna dietetikusok
Megjelent: Új Diéta 2008/3-4